Pildi

Ez így nagyvonalakban igaz, de az nagyon nem mindegy, ezek aránya milyen a nagy egészen belül. Szerintem is az újítás az egyetlen út, fejlődni kell, mert egy idő után a legjobb történet kereteiben is csak lerágott csontok maradnak, vagy ha meg nem, akkor sokan fanyalognak, hogy nem ezt várták. Kellenek új történetek, új megközelítések, amelyek jó érzékkel utat találnak nézők szívéhez, pontosan úgy, ahogy A mandalori esetében is van. Persze ez hatalmas rizikó elsőre, pont olyan rizikó, mint amilyet George Lucas vállalt az első Star Wars filmjével. Mondjuk az más világ volt, mert ő valóban sokat kockáztatott, míg a 20th Century Fox szinte alig valamit arányaiban nézve. A Disney felvásárlás rengeteg lehetőséget és pénzt hozott, sok új film ígéretét, ami nagyszerű, de egyben ez a szabadon szárnyaló és erős hittel megtámogatott alkotói szabadság, hogy valami jó lehet akkor is, ha erről nem tudod teljesen meggyőzni a tulajdonost, aki mindig egyre nagyobb profitot vár és lehetőleg biztosan, sokkal inkább korlátozva van. Pedig biztos lehet olyan Star Wars filmet csinálni, ami új, tele jó ötlettel, szimpatikus karakterekkel, akikkel lehet azonosulni vagy éppen utálni. Csak meg kell szavazni hozzá a bizalmat. Remélem, megszavazzák, főleg azért, mert a Star Wars azért hozott már annyi a konyhára, ami bőven igazolta a felvásárlást. Nem vagyok egy Marvel tudós, csak alap mozinéző szinten ismerem a filmeket, nem is mindet, és egyébként tetszett is mind, amelyet láttam, de úgy tudom, hogy ezek a sztorik szintén a képregényekben már létező karakterekkel, és sok esetben létező történeteket vittek vászonra. Iszonyú látványosak, a Marvel rajongók szeretett karaktereinek adnak testet-lelket, és azt a pluszt, ami egy képregényből nem tud átjönni. Jól meg is csinálták őket, nem vitás, ezért is akkora siker ez a franchise. Viszont ez nem hasonlítható össze azzal, hogy zárnak le egy 42 éve létező trilógiát, amelyet egy ember megálmodott 42 évvel ezelőtt, és amely történet egészen más szintű emocionális tartalommal, mélyebb összefüggésekkel bír. Szerintem ez utóbbi sokkal nehezebb feladat, szinte lehetetlen megfelelni minden elvárásnak, ahogy Te is írtad, de ez az eltérő gyökerekből is adódik. A két világ emiatt nem összehasonlítható, max. a bevételek szintjén, és sajnos ezt nézi minden stúdió. De azt is látniuk kell, hogy a Marvel univerzumot is elérheti hamarosan ugyanez az állapot, hogy újítani kell, mert a régi alapokon már megosztóvá válhat egy idő után. Hogy hozzak egy más iparági példát: az autógyártók sem a mai igényekhez fejlesztik a jövő autó megoldásait, hanem 5-10 évre előre kell tervezniük. Sok ötlet aztán kukába kerül, mert máshogy alakul a világ, a gazdaságos technika és a fogyasztói igények, de ez csak később derül ki. Ha csak a tutiba invesztálnának kezdettől fogva, akkor könnyen lehet, hogy a versenytárs rukkol majd elő a forradalmi új technológiával, így kénytelenek sok vasat a tűzben tartani az elején, de ez az egyetlen út a fejlődésben. A filmgyártóknak is így kellene hozzáállni, és nem csak a tuti sikert támogatni, hanem teret adni az újnak.

Mortis és a nexus kicsit más természetűek, mint a többi, mert a negyedik dimenziót, az időt is behozzák. Ott nem csak a térben, de az időben is lehet mozogni, vagy ellenkezőleg, ott megáll az idő.

Van több is, de ezek valószínűleg nem egyenrangúak ilyen szempontból. A két legerősebb Ahch-to és Exegol mellett jól megfér még több kisebb, Erővel kevésbé vagy másképpen átjárt hely. Moraband is erős gócpont, ott volt valaha a legnagyobb Sith erőd, de azért nem volt megfelelő az újjáélesztett Sith Rend főhadiszállásának, mert már túlságosan ismert volt.

Egyértelműen felirattal nézd. Nagyon jók az eredeti hangok, és főleg a srácok sokkal jobbak így mint szinkronnal.

Nagyon szép gondolat. Egyébként a visszatért Anakin biztosan büszke is az unokájára ezért. A saját idejében viszont nem tudom azt hinni, hogy képes lett volna az önfeláldozásra. Megmenteni az ellenségtől, azt bármikor, de közben sosem merült fel igazán, hogy ő maga komoly veszélyben lenne.

Ahogy így beszélgetünk a filmről, ezt összefüggéseiben már másként látom.

Igen, így is kijön. Aztán, hogy mégis tanította, azt is jelentheti, hogy az is fontos volt, Rey nem tud semmit, ergo tiszta lappal indul. Ráadásul érezhette a lányban a Sötét Oldal mellett azt is, mennyire erős benne a Világos Oldal is. Ezért is volt értelme arról beszélni neki, hogy a természetben együtt létezik mindkét oldal, és ez a világ legtermészetesebb dolga. Ebből már egyenesen következhet az is, hogy innentől a döntésein múlik, hogyan cselekszik, mit kezd az örökségével. Vagyis ha messzebbről nézzük, Luke ezt tudhatta és eszerint (is) tanított.

És nem lehet, hogy legalábbis megsejtett ezzel kapcsolatban valamit? Hányszor kérdezett rá Luke az Ach-to-n, hogy"Ki vagy te?", mintha már akkor érezte volna, hogy van a lányban valami különleges. És utána meg volt döbbenve, amikor Rey válaszolt az üreg hívására, és amiért nem állt ellen a Sötét Oldalnak. Lehet, hogy ráérzett arra, hogy a lányban van valami a sötétségből. Ha Leia tudott is Reyről, ezt nem volt alkalma elmondani Luke-nak, vagy lehet, nem is akarta volna.

Ezt igazolja, hogy amikor véletlenül engedte elszabadulni az erejét, nem adta át magát a gyűlöletnek. Pl. a TFA végén a párbajnál nem ölte meg a hanrcképtelen Kylo-t, vagy ebben a filmben a hajó lehúzása kapcsán, maga is megijedt, mire képes. Igazi gyűlölet nem volt benne egy csepp sem, csak hatalmas indulatok.

Szerintem az mindegy volt, mennyit beszélt Palpatine, nem ezen múlott. Rey magával csatázott, hogy megéri-e átállni, s igaz, hogy nem a trón miatt, hanem hogy ezzel valóban megmentheti-e a barátait, s nem azért hezitált, mert aggódott a Sith szellemek beköltözése miatt. Ha Ben nem siet a segítségére időben, akkor Rey-nek egyedül kellett volna döntenie, de szerintem akkor sem adta volna be a derekát, mert nem tartotta volna helyesnek.

Ez szerintem csak erőviszonyok kérdése. Ha egy agresszor megtámad néhány világot, és egy hozzá képest maroknyi ellenállónak nem segít senki abban hogy megállítsák, az azt jelzi, hogy akiket megtámadott, nem jelentősek eléggé, vagy jobban járnak a potenciális segítők, ha csendben maradnak, mert őket nem fenyegeti eléggé a veszély. Lehet, hogy az ER-nek volt egy minden korábbinál veszélyesebb tömegpusztító fegyvere, de abban lehetett bízni, hogy azokkal szemben nem vetik be, akik nem jelentenek számukra problémát. Az ER elsősorban az ÚK ellen lépett fel, szóba sem került ennél több egyelőre. Szóval azt gondolhatták, hogy ha segítenek, akkor nagyobb veszélyt vállalnak, mintha nem csinálnának semmit. Senki sem szeret háborúzni, ha őt közvetlenül nem fenyegeti veszély, aki meg ideológiai alapokon támogatta az Ellenállást, az valószínűleg már benne volt eleve addigra. Palpatine üzenete ennél sokkal fenyegetőbb jövőt vetített előre, itt muszáj volt lépni, nem lehetett elsunnyogni a dolgot. Nekem ez teljesen rendben van így.

Hux így kulcsszereplő lett, és ugyan ő biztos nem ilyen dicsőségre számított, de mindig is jelentőségteljes szeretett volna lenne, így most ezzel megkapta.

Abrams trilógiája valószínűleg egységesebb lett volna a történet ívét tekintve, a záróepizód történéseinek jobban megágyazott volna az ep8-ban. Viszont nagyon szeretem a TLJ-t, és sajnálnám, ha nem készült volna el, azzal együtt, hogy "kilóg" a másik két trilógia rész közül. Hogy milyen lett volna, ha Rian rendezi mindhármat? Ezt nem lehet megsaccolni. Lehet, egészen máshogy alakult volna a történet, és ha maradnak is ezek a karakterek, akkor is lehetett volna másmilyen a jellemfejlődésük, és az ki tudja, milyen lett volna. Így összességében nem bánom, hogy így alakult, ahogy. Azt én is úgy látom, hogy JJ saját magához képest mert merész lenni az ep9-ben, volt meglepetés bőven.

Azzal nagyon egyetértek, hogy Hux azt kapta, amit érdemelt. Mint embert, a legkevésbé sem sajnálom, mint karaktert, úgy azért egy kicsit igen, mert nagyon bírtam az öntelt fajankó jeleneteit, de ebben a filmben nem volt igazán helye már. Kérdés, hogy ha képes lett volna elfogadni Kylo Ren uralmát, akkor kapott-e volna második esélyt a vezetésre, lehetett volna-e ő a főparancsnok Pryde helyett, vagy a Starkiller kudarc miatt mindenképpen lefokozás lett volna a sorsa? Szerintem nem kapott volna. Kylo utálta és nem hiszem, hogy megbocsátotta volna az ellene áskálódását.

Én nem bánom, hogy ha egy záróepizódban minél kevesebb szereplő "hal" meg, még ha csak egy droid memóriájáról van is szó. Az ep3 végén muszáj volt törölni a memóriáját a folytatások következetesség miatt, így az másik téma. Nekem tetszik, hogy csak annyi veszteséget kapunk, ami elkerülhetetlen. Itt most Ben halála lett az, de az így is volt jó, nagyon megható és szívszorító pillanatot kaptunk, ami a film egyik csúcspontja.

Lehet, hogy ez valami frissítéssel jött.

Ezért sem kell spoilerezni, mert felesleges elvárásokat támaszt.

Ha Sidious nem annyira elbizakodott, és nem kürtöli világgá, mire készül, akkor lehet, sikerrel is jár. Az önhittsége másodszor is a vesztét okozta.

Nekem sem hiányoztak igazán az Erőszellemek abból a jelenetből, max. csak azért, mert így nehezebb volt beazonosítani, kik is szóltak pontosan Reyhez, de az átlagnézőt ez biztosan nem zavarja, akit érdekel, az meg utánanéz, de már a stáblistából is kiderül. A lényege a jelenetnek amúgy is az, hogy minden Jedi vele volt, ezt azoknak a hangján keresztül érzékeltették, akiket ismerünk.

Boldog karácsonyt minden kedves Fórumtársnak!

Jó móka volt,Fulcrum! Köszi, hogy kitaláltad! Én is elégedett vagyok.

Szerintem nem hazudott elég meggyőzően, továbbá lehet, hogy már voltak áruló nyomok, amelyek gyanúba keverték, s így ez már csak az utolsó csepp volt. Szerk: Odyval egyszerre ugyanazt írtuk.

Donát, maximálisan egyetértek, annyi különbséggel, hogy a fenti váratlan megoldások, amelyek azonnal nem annyira tetszettek, számomra már akkor elfogadhatóvá váltak, amikor mozi utàn sokat beszélgettünk róla. Hogy miért? Mert a film hangulata, a befejezése, a főszereplők minden megmozdulása, az egymásra találásuk annyira magával ragadott, hogy minden mást, ami nem annyira fogott meg elsőre, elfogadtam. Most meg már, mióta elindult a fórumon a film komplett átbeszélése, szemernyi problémám sincs ezekkel a fordulatokkal. Lehetett volna másként is lezárni, de így is nagyon jó lett.

Az valószínű, hogy a tudat erősen befolyásolja, mire képes valaki az Erőben, az Erővel. Palpatine a képességein túl azért is lehetett a csúcson, mert morálisan teljesen gátlástalan volt. Rey növekvő erejét viszont, ahogy Dzséjt is írta, nem ez, hanem veleszületett nyitottsága, kíváncsisága támogatta, egy olyan szintű erkölcsi érzék mellett, ami megóvta mindeközben a gátlástalanságtól. A közös bennük, hogy nem kötötték őket a határok, elhitték, hogy bármire képesek, ha akarják (a különbség abban van, mit is akartak). Lehet, ez is Rey Palpatine-örökségének része.

Épp ettől lett Rey karaktere mélyebb, még inkább szerethető. Nem hibátlan, de ettől sokkal emberibb. Tanulhatunk tőle mi magunk is, mert van mit. Nem egy papírmasé hős többé, hanem igazi példakép.