lecsoka

Egyre több infó/álinfó szivárog az SW VII-ről, s én kezdek egyre szkeptikusabb lenni. Luke gyereke, Han és Leia gyereke, Obi-Wan visszatér, a nagy trió marad, Palpatine visszatér stb., stb., stb. Sokar beszélnek arról, hogy a Jedi rend újraalapítása, szellemidézés is legyen benne, csak egy dolog marad el: mi lesz az emberi háttérrel. A Star Wars nagyon-nagy erőssége abban volt, hogy az EMBERRŐL szólt: az új trilógia egy negatív, a klasszikus pedig egy pozitív karrierről, fejlődésről szólt. De középpontban az volt, hogy hogyan válunk felnőtté, reagálunk életünk legnagyobb traumájáról, ami születésünktől kezdve végigkísér minket: az ELSZAKADÁSRÓL. Anakin ezt rosszul kezelte - elbukott, Luke - hála igazi mentorainak - győzött. Számomra így a legnagyobb kérdés: mi lehet a következő emberi konfliktus, ami van annyira mély, hogy galaktikus hátteret ki tudjon tölteni, egyetemes legyen, egyszerre szóljon mindenkinek, és emellett szórakoztató is legyen. A klasszikus trilógia egyértelműen a felnőttéválás sagája, amelyben egy fiú és egy apa történetét, konfliktusát láthatjuk. Az előzményrészek, annak ellenére, hogy sok kritikus csak a CGI-csillogást látta bennük, a nehéz kérdésekre adott rossz válaszokról, a bukásról szólt - a Sötétséghez vezető út simább és járhatóbb - hallhattuk az EPV-ben Yodától, s láthattuk a prequelben. Mind a hat résznek emelett számos és számtalan forrássa volt: kezdve az Arthur-legendáktól, a szamuráj- és egyéb történelmi filmekig, a westernektől, az Oz, a csodák csodájáig, de képek, beállítások, díszletek, hangeffektek idézték fel Kubrick nagyszerű alkotását a 2001: Űrodisszeiát is. A legújabb trilógia vajon képes lesz e ilyen forrásokat egy egységes, új formátumban integrálni, s közvetíteni a nézőknek? Nem tudom, s mint már mondtam, szkeptikus vagyok. A Star Wars lelke ugyanis maga - a sokak által gyűlöletesnek kikiáltott - George Lucas, aki semmi mást nem tett, mint a világra való érzékenységét és befogadóképességét közölte, s öltötte univerzális formába úgy, hogy azt megértették kicsik és nagyok, szerették Amerikában, Ázsiában, Európában egyaránt. Kérdés az tehát, hogy 1. mi lesz a fő EMBERI KONFLIKTUS, mondhatnánk azt is a tanulság, mondanivaló? 2. lesz-e megint olyan univerzális, az emberiség közös tudatalattiját, közös élményét megragadó nyelvezete? 3. ha igen, mik lesznek ennek a forrásai? 4? Ha minderre képes lesz az új SW története, akkor menyire lesz kontinuitásban az EP I-VI-tal? Számomra ezek a legfontosabb kérdések, amikre a választ keresem. Annak idején, amikor az előzménytrilógia történetét találgattuk egy barátommal, akire mentorként is tekintek, hogy mi vezethet majd Anakin bukásához? (Merthogy bukni fog, az tudtuk, nem véletlenül néztük meg 97 után negyedévente a Szent Trilógiát, s elemeztük ki sok-sok sör és cigeratta mellett). Akkor egy kis füstös bárban - ahol sokat filozofáltunk, elemzve Asimov, Lem, Frank Herbert és James Redfield világát a Star Wars mellett - megtaláltuk a kulcsot: 1. a nő - legyen szó anyáról vagy szerelmről (aztán láthattuk, hogy mindkettőről) 2. a karriervágy. Akkor eltaláltuk, s elégedetten elfogyasztottunk jó pár korsó sört, s szemléltük, hogy hát igen, igazunk volt. De most nagyon keresem a válaszokat az EP VII-tel kapcsolatban, de igazából a kérdést sem találom. Jó ez? Abból a szempontból igen, hogy meglepetés lesz a film. Jó ez? Nem, mert nekem a Baljóstól a Jediig megadták a legfontosabb kérdésekre a választ. Számomra ez így kerek. Az eddigi részekben az volt a jó, hogy a STAR WARS ÉN MAGAM VAGYOK!!!! Ne higgyétek, hogy ez valami nagyképű maszlag, SOKAN VAGYUNK ÍGY EZZEL - EZ A MI/ÉN TÖRTÉNETÜNK/TÖRTÉNETEM!!! Talán csak azért, mert - bár a családtól való elszakadást, a karrierháborút, nagy szerelmet átéltem és élem - igaz, eddig még nem következett egy dolog az apaság. Talán ez lesz az? A hírinfókból igen. Mi az apaság legnagyobb konfliktusa? A gyermek elvesztése. Bár az apa-fiú kapcsolat a klasszikus trilógia ominózus pontja, de eddig a főhőst nem láthattuk apa szerepben!!!! (A főhőst most pozitív értelemben értem) Nem láthattuk még egy dolgot: a főhősről elfeledkezik a világ. Ez is egy fontos konfliktus-forrás lehet, tapasztalhattuk és tapasztalhatjuk sokszor, hogy tettünk kisebb és nagyobb dolgokat, de aztán csak sz@rtak a fejünkre. Csak addig voltunk jó, amíg.... Ismerős? A harmadik az irigység, ami a főhőst ki tudja kezdeni - bevallom, hogy most sikeres szakmai periódusomat élem, sokan utálnak is érte.... Szerintem az EP VII-IX-nek ez lehet az igazi kulcsa. Hogy miért? Mert láthattunk főhőst elbukni, főhőst megdicsőülni, de iz igazi csalódást még nem, hogy a főhőssel a világ fordul szemben, s nem ő világgal (Anakin bukását éppen az okozta, hogy igazából tartozni akart valamihez, így ő nem kitaszított lett, hanem soha nem lett igazán önálló egyén, nem vált azzá, aki igazából lehetett volna). Véleményem szerint ez lehet az igazi kulcspontja az új Star Warsnak. Ha ez lesz, akkor pedig az új trilógiának LUKE történetét kell folytatnia, s ebben az aspektusba beleillenek a gyermekek is. (Han és Leia karrierpályája a Jedi-vel igazából véget ért, hiszen a bohós-segítő és a királylány egymásra talált. A Timothy Zahn és az EU által erőltetett Leia Jedi-mester vonulatot mindig is erőltetettnek találtam. Őket max. egy Madine-Mon Mothma szerepben tudnám elképzelni). Mint mondtam, szerintem Luke-ról kell hogy szóljon a történet, s azokról, akik kitaszítják. Lehet ez maga az Új Köztársaság is, hiszen - hogy klasszikusokat idézzünk - senki sem lehet próféta a saját hazájában. A kitaszítás megjelenhet a gyermekei részéről is - a konfliktust Han és Luke között nem tudom elképzelni, mert a barátság teljesen mást jelent, mint bármilyen kényszerű vagy szükségszerű kapcsolat, az időtlen. Ahogy ezeket leírom, mindjárt kereshetjük is a választ, hogy van-e ennek forrása a mítoszokban, szép- vagy szórakoztató irodalomban vagy a művészet más területén. Számomra egy nagyon jó példa van: A Dűne messiása és A Dűne gyermekei. Lucastól nem állt messze a Frank Herbert-féle világ: a Tatuint az Arrakis ihlette, s említést is tesznek fűszerbányákról. (Megjegyzem, hogy szerintem a Dűnét éppen az érzékenysége miatt csakis Lucas lett volna képes hitelesen adaptálni. De szép is lett volna!!!) Igaz, hogy a Dűne gyermekei éppen arról szól, hogy egymásra találnak a gyermekek és az apa (SPOILER: Paul meghal, megjegyzem: igen pitiáner módon SPOILER VÉGE), de akár ez is lehet egy elfogadható alternatíva az új Star Wars-ban. Ha azt nézzük végülis egy meséről van szó, aminek jó ha Happy End a vége. Hamill nyilatkozott is arról, hogy szeretné, ha az új filmek könnyedebb stílusban, az eredeti trilógia hangvételében készülnének. Én bízom benne. S abban is, hogy klasszikus hőseinek - koruk ellenére - nem nyírják ki őket az új filmek oltárán, hiszen a korosztályomnak ők jelentik a gyermekkort. S nincs nagyobb tragédia, mint a gyermekkor vége.... A Star Wars az életről, s ne az elmúlásról szóljon. A konfliktusainkat legyőzni kell, s nem pedig általuk elpusztulni. Abban reménykedek, hogy JJ a rendező, mert a Super8-cal bebizonyította, hogy érti a Spielberg-Lucas-féle időtlen és optimista, szerethető világképet, s ezt át is tudja adni. Ha mindez teljesül, nem fog érdekelni a Jedi rend, a Birodalom martaléka, hogy modernizálódott egy Tie-fighter, hogy épül fel az új szenátus, mert mindez csak blabla. A Star Warsban ezek ezredrangú dolgok. Az a lényeg, hogy a szellemi és érzelmi síkja maradjon meg, azzal az optimizmussal, ami gyermekként ringathat el mindannyiunkat egy messzi-messzi galaxisban. Mert ha mindez teljesül, a legnagyobb értéket láthatjuk újra a csillagok között: önmagunkat.

A régiek közül még nem hallottam hírt arról, hogy C-3PO-t alkotó Anthony Daniels és R2D2-t játszó Kenny Baker lesz-e a filmben.

Egyetértek, hogy a Birodalmat már DVD-n ki kellett volna egészíti Kránitz-cal. A BD-verzión az új szinkron szövege nagyon más és bár Hollósi nagyon jó abban a pár mondatban, de Reviczki már kevésbé. Én Yodá-t hagynám a klasszikusban Szuhaynak. Szerintem ő volt a legjobb hangja az öreg Jedinek. Azon gondolkodtatok már, hogyha új szinkront kapnának a filmek, kik lennének az új hangok?

Én sokkal egyszerűbben meg a Hayden-Shaw cserét. Ha a komplett saga-t nézem, a klasszikusokból a felújított verziót teszem a DVD-be. Így az I-III. tükrében logikus a csere, nem is zavar. Ha csak a klasszikus trilógiát nézem, maradok a felújítatlan, ősrégi verziónál, a régi vagy a THX- szinkronnal. Szerintem e megoldással sok rajongó élhetne, s megszűnhetne a sok vita is és a felesleges Lucas-kritika is.

Most már kezdek zavart érezni az Erőben! A régi triónak örülök, de igazából dramaturgiai jelentősége csak Luke-nak van. Solot egy Madine-tábornok, Leiát pedig a Mon Monthma-féle szerepkörben tudnám elképzelni. Az ő történetük a Jedi-ben lezárult, igaz Luke-é is, de neki még lehet fontos szerepe. Főleg, ha arra gondolok, hogy a Birodalom-ban, amikor a fantom-Vader fejét levágta, a saját arcát látta a sisak alatt. Erre a motívumra már fel lehetne valamit építeni. Csak egy dolgot nem akarok az új filmekben látni: hogy hőseinket kinyírják. Ezzel a gyermekkorommal is végeznének.

2. Tegye fel a kezét aki észrevette, hogy miközben a Halálcsillagon Vader Luke -ot ingerli, akkor az utolsó snittekben Vader bal kezében egy aktiválatlan fénykard látható??? :o Valószínűleg Luke kardja, de ahhoz, hogy megmondjam, ismernem kellene a forgatókönyvet vagy a regényt. Vader kezében valóban Luke kardja van. Az eredeti elképzelések szerint, amikor Vader a kardjával a galériát szétvágja és Luke a romok között bújkál, megtalálta Luke kardját. Aztán elkezdi ingerelni Luke-ot: "So you have a twinsister.... If you won't turn to the dark side, perhaps she will...." No ekkor Luke az Erő segítségével kirántja a kardját Vader kezéből, majd úgy támad rá. A regényben így van leírva, de az említett jelenet okán, amit észrevettél, le is lett forgatva, csak kivágták a filmből.

:clap: :clap:

Olvasván az EU-s szerzők véleményeit, azért remélem, hogy a nagy öreg szereplőkkel nem bánnak úgy, hogy jó, belerakták a filmekbe, de nincs rájuk szükség, úgyhogy nyírjuk ki őket. Ez nagyon illuzióromboló lenne. Hál'istennek egyes szerzők is így látják.

De az is lehet, hogy Luke válik Vaderré.

Jar Jar utálat kicsit nagy dobra lett verve. Az igaz, hogy Lucas túlzásokba esik, s a bohóckodásait vissza lehetett volna szorítani, ugyanakkor mégis fontos szereplő. Ő ugyanis a galaxis történetében az egyszerű ember. Gondoljunk csak bele: készülőben a galaxis történetének legnagyobb "eseménysorozata", minden sarkon jedik, sith-ek, Anakin, királynő stb. Mi azonban átlagemberek vagyunk. Na ez az átlagember Jar Jar is, aki nem érti az eseményeket, fél a nagy dolgoktól, egyszerű szemlélődő, aki örökös görcsben van, hogy a nagyokhoz képest esetlen, s mindent elront. Ez nem azt jelenti, hogy szánalmas figura, hanem azt, hogy olyan mint egy átlagember. Éppen ezért szerethető, s főleg a kicsik - akik életük kezdetén találkoztak az EP I-gyel - értették meg, hiszen ők maguk is ilyen nagy események - suli, felkészülés a felnőttkorra, találkozás az első barátokkal - kezdetén voltak. Ne feledjük, hogy Lucas a nevelésre mindig vigyázott, egy időben a kormány megbízásából is dolgozott ilyen területen - így nem véletlen Jar Jar figurája sem.

Szerintem egy kiváló bukott Skywalker lesz a fazonból. Egy kis összeállítás Jonatan Rhys Meyersről:

Jonathan Rhys Meyers legismertebb szerepe a Tudorok-ban VIII. Henrik volt. Hatalmasat alakított benne.

Ma sikerült megnéznem Abrams-től a Super 8-at. Ez a faszi nemcsak tudja, de tiszteli, érti és képes visszaadni a Lucas-Spielberg-féle hangulatot. Most már tényleg elhiszem, hogy jó kezekben van az Episode VII.

Hát igen: MEGSZÜLETETT! A Jedi visszatér képregényének 2. száma a Magyar Star Wars Klub és Fazekas Attila jóvoltából megérkezett közénk. A minőségről nagyjából ugyanaz mondható el, ami az 1. részről : filmhű képkockák, szöveghű dialógusok, nagyon kevés narráció (nekem talán ez a legnagyobb hátránya, de csak azért mert Cs. Horváth Tibor-fan vagyok). A 2. rész 42 oldalból és kb. 250 képkockából áll. Ezáltal A Jedi visszatér Fazekas Attila eddigi leghosszabb képregénye! Negatívumként csak annyit lehetne mondani, hogy az endori űrcsata kicsit "összecsapott", a Csillagok háborúja 2-ben látványosabb, monumentálisabb ütközetetnek lehetünk tanúi. A Mester nyilván már sietett, hogy lezárja a művét, ő nyilván nem akart, s talán nem is volt felhatalmazva egy harmadik füzetre, további oldalak pedig nyilván késleltették volna a megjelenést. Mennyire egyszerűbb lenne, ha a Disney megvenné, s ezáltal licensed-dé tenné a képregényt. A képregény - aminek képi világa szintén az SÉ-n alapszik, de ez inkább az 1. füzetnél mérvadóbb - szintén tartalmaz a filmből kivágott jeleneteket: - Vader-t feltartóztatja Jerjerrod, - Luke és Vader megérkezik a Halálcsillagra - az endori bunkerben Han Soló és kommandója tűzharcba keveredik a birodalmiakkal, - tüzér az Ezeréves Sólymon (1 kocka) - Jerjerrod a Halálcsillag vezérlőtermében (1 kocka - sajnos). Az SÉ-t idézi az, hogy galaxisszerte ünneplik a Birodalom bukását (Coruscant és a Naboo látható a képkockákon). Mielőtt bárki megkérdezné: nem Hayden, hanem Sebastian Shaw arcát viseli Anakin szelleme. Összességében egy jó kis kiadvánnyal van dolgunk, sajnos idő hiányában a végére kicsit túltömörített változatban (ha belegondulunk, hogy a film első harmada egy harmincoldalas füzetben lett összefoglalva, addig a hátralévő 2/3-ad 42-ben), illetve a Cs. Horváth-i ízt hiányolom, de ez már csak az én szocproblémám. Összeségében még elmondható, hogy a legjobb Star Wars - trilógia képregényváltozata a miénk - Fazekas Attila forever. Egy sajnálatos dolog van még, s az az, hogy valószínűleg az Ep. I-III-ra már nem fog sor kerülni, de a remény hal meg utoljára. Érdekesség, hogy a képregényben easter egg-ként megtalálhatjuk a Mester és Bartha Zolit is, akiknek ez úton köszönöm kitartását és munkáját, hogy a legenda 30 év után teljessé válthatott.

Én viszont azt mondom, hogy éppen Luke-nak kell a gyermekeit látni. Szerintem az anya nem fontos dramaturgailag a filmben, s nem erőltetném az EU-s Solo családot sem (Timothy Zahn-t mint keresztapát amúgy sem szerettem, az általa kreált neveket erőltetettnek Star Wars-idegennek éreztem), egyrészt, Leia-Han mint nyugdíjaskorú szülők..., bizony ez illuzióromboló (főleg, ha a szemünk előtt lebeg Leia metálbikinis képe :-)) (Mellesleg azt sem szeretném, ha egyszerűen kinyírnák őket az új részekben, ezzel kicsit az ifjúságomat is megölnék (Ha Han megjelenne a filmben, amolyan Madine-tábornok szerepben tudnám csak elképzelni) A Luke és fia szál azért is lenne fontos, mert csak így lehetne szerintem a szellemi szálat is megőrizni az első hat réssszel. A prequel Anakin negatív karrierjéről szól. A klasszikus Luke pozitív karrierjéről + Anakin/Vader apa - Luke fiú konfliktusáról. A sequelben Luke fiának/lányának karrierfejlődését láthatnák + Luke apaként erre milyen módon reagál. Bár szerintem a Jedi visszatért nem lehet folytatni, de ha már megteszik a Lucas-i koncepcióba ezt tudnám beilleszteni (hasonló szálat láthattunk az Indy 3 és 4-ben is, és nagyon jól bevált).

A Baljós árnyak egy különleges élményt jelent számomra. 16 év várakozás előzte meg a bemutatóját, mire 1999-ben bemutatták. Kiváncsian vártuk, vajon mi történhetett a Jedi visszatér után, helyesebben: az Új remény előtt. Emlékszem, amikor az Rtl klubon levetítették az első előzetest, még Fenyegető árnyak címmel, a bátyámmal megállapítottuk: ezt mindenképpen látni kell. Sajnos a magyar bemutató nem esett egybe a világpremierrel, majd négy hónapot csúszott. Így egyre több infó került be az országba: megjelent a regény- és a képregényváltozat -- ez utóbbit sajnos még a film előtt elolvastam. Bevallom a képregényváltozat nem tetszett, én a Csillagok háborúja terén Fazekas Attila rajzaira és Cs. Horváth Tibor szövegkönyvét tartom etalonnak. Aztán eljött a film.... ami akkor - bármekkora rajongó is voltam - csalódást okozott. A csalódásom oka - hasonlóan sok Star Wars rajongóhoz az volt - , hogy sok benne a gyerekes motívum, Anakin még aprócska gyerek létére tesz ezt, meg azt, idegesített Jar Jar és a gungan nép. Különös volt, hogy John Williams zenéje is túl sok volt, a lágy játékos fuvolaszólók kicsit Disney-matiné filmjeinek a hangulatát teremtették meg, annak ellenére, hogy ebben a filmben alkotta meg egyik legjobb művét, a Duel Of The Fates-t is. A csalódásom ellenére már 2 nappal később ismét megnéztem, majd egy hét múlva újráztam. Egy hónapon belül ismét moziban mentem a Baljós-ra. Egy évvel a bemutató után már 6-szor megvolt. Nem tudtam eldönteni, ha annyira nem tetszett, miért nézem meg újra és újra. Ahogy idősödöm, egyre inkább rájövök a miértekre. A Baljós árnyak olyan mint a bor, az idő múlásával válik egyre jobbá és jobbá. Ma már a prequel trilógiából ez a kedvenc részem, így természetesen a 3D bemutatót sem mulasztottam el. Mi a titka a filmnek? A válasz egyértelmű: a MESE, amit - a kritikusokat megcáfolva - áthat az őszinteség, s nem pedig a sokak által tantraként hangsúlyozott pénzlehúzás. Ha a film csak rókabőr lett volna, Lucas valóban leszarja a forgatkönyvet, s csak annyit csinál, hogy a vásznon Boba Fettek és rohamosztagosok rohangálnak - a jónép úgyis ezt várná tőle. Ehelyett azonban a Mester - ahogy azt korábbi interjúkban is előrevetítette - az eredeti trilógiától eltérő hangvételű előzményt fog alkotni. Ezt egyértelműen lehetett érezni, merészen kiterjeszti a Csillagok háborúja világát színes, ám egyre sötétedő világképet bemutatva. A film karakterei helyén vannak: egyértelműen ez Liam Neeson as Qui-Gon Jinn filmje. Megjelenése tekintélyparancsoló, ugyanakkor sugárzik belőle a bölcsesség, a derű és - a Mátrix-filmektől és az az alapján indított trendtől ellentétben - az emberszeretet, a humanizmus. Ma már elvétve sem látni ilyen humánus karaktert - egyetlen példa talán a Hobbit Bilbója. A karakter egyértelmű telitaláta a filmnek. Az ifjú Obi-Wan is helyén van, pont annyi szerep jut neki, amennyit a történet megigényelt. Ez utóbbit lehetne negatívumként is említeni, de látni kell, hogy Qui-Gon és Anakin mellett mindenki más ténylegesen csak mellékszereplő, az ő szerepül csak később nyer jelentőséget - ki a Gonosz, ki a Jó oldalán. Valójában a Baljós árnyak, az Episode I címhez híven a nagy galaktikus mitológia indítókulcsa - előbb ismerjük meg a karaktereket, Palpatine-t (akin már itt is látni, mekkora szemétláda), Amidalát, Yodát és a többieket. Ez lett volna a nagy tragédia a kritikusok szemében? Miért is? Az Új remény és folytatásai is ugyanilyen viszonyban vannak egymással - csak ezt a kritizálók nem látták. Persze ők hoztak további ellenérveket is: túl sok a CGI blablabla. Megjegyzem ezt a filmet CGI nélkül LEHETETLEN lett volna elkészíteni. A CGI valóban károsnak értékelhető, hiszen a természetes fény-árnyék viszonyok nem teremthetőek meg computer-alapon, ugyanakkor a Baljós árnyak világa életteli - amolyan "boldog" (boldogtalan?) békeidőket időző. A CGI alkalmazása ugyanakkor az operatőri munkát valóban korlátozta: a Baljós árnyak fotózása az eredeti trilógiához képest statikusabb, lassabb, a képek, vágások kevésbé izgalmasak, kevésbé van a képeknek térélménye, hiszen sok díszlet, a természtes fényhatások hiányát mesterségesen kellett pótolni - ez valóban a film hátránya. Ez viszont a technika, ami mellesleg akkor a csúcsnak számított, hiányosságaként értékelhető - megjegyzem még ma is, Avatar ide vagy oda (az Avatarban is a 3D-t tudták lenyűgözően imitálni, de a természetességet semmiképpen. Ha összehasonlítod az Avatar képeit a Pi életével, láthatod, mire gondoltam). Számomra a film igazi negatívuma ebben merül ki. A kritikusok másik vesszőparipája, hogy nincs forgatókönyv. Ezt viszont tényleg abszolút hülyeség: az egyik legjobb története ennek a filmnek van - nemcsak elindítja a Sagát, de önmagában is egy élvezhető filmet képez, ugyanakkor a mese elemeit felhasználva elindítja az Episode II-III-t, megalapozza a már ismert klasszikus filmeket, sőt, segít az ÚJ ALAPOKRA helyezni. ÚJ ALAPOK: ez a legnagyszerűbb eleme a prequeleknek, hiszen nemcsak kiegészítették, hanem újraértelmezték a IV-VI. részt. Ez viszont mindenképpen a zsenialitást tükrözi - köszönjük, Mester. A film ugyanakkor hitetetlenül aktuális volt, sőt, prófétikus. A modern demokráciák hibáit és bukásának okait nyíltan bemutatja. A demokrácia megdöntésének és a zsarnokság kialakításának a bemutatása igazi történelmi lekce, az emberiség történelmének egyik legtökéletesebb zanzája, ami sajnos mára mind aktuálisabb. Ez ismét egy nagy kalapemelés a Mester előtt, hiszen megjósolta, felvázolta azt, ami később be is következett a világ számos országában (szabadságjogok korlátozása USÁ-ban, Nagy-Britániában, kelet-európai jogállamok időszakos bukása.) Aktualitása volt a klasszikus részeknek is, hiszen azok Vietnám és a hidegháború során születettek - de azok negatívumainak bemutatása helyett a humanista-optimista reflexióra koncentrál a mester. Ez nem negatívum, hanem az egyértelmű válasz arra, amit a kor, majd a későbbi prequelfilmek kérdésként felvetettek. A film látványvilága is megér pár mondatot. A kritikusok ezt kevésbé támadják, hiszen valóban lenyűgöző, de az egész prequel látványa olyan, mintha nem 20-30, hanem inkább 100-200 évvel járna a klasszikus epizódok előtt. Leginkább úgy tudnám jellemezni, ha a klasszikusok a jelen korunkat, addig az új részek a reneszánsz világát idézik, annak pompájával, s egyben mára már idegenszerűségével együtt. A régi részek könnyebb emészthetőségét az akkori világképhez való közelisége, kézzelfoghatósága, használhatósága adta meg, az új részek ebben valóban távolabb vannak a nézőtől. Bár Doug Chiang munkája vizuálisan gyönyörű, de talán meg kellett volna ismét próbálni a mára már a csillagok közt lévő Ralph Mcguirre (remélem jól írtam) mestert felkérni a látványmunkák készítésére. Magam sem tagadhatom, hogy a film hagy némi kívánnivalót maga után. De őszinte legyek? NEM érdekel. Közeledve a negyvenhez én már csak az értékekre koncentrálok, csak a pozitív szemlélet az , ami előre viheti a dolgainkat - ebben a humanista szemléletben pedig nics hiány a Baljós árnyakban. Ez a film segít megértetni a mese nyelvén a gyerekekkel életünk legnagyobb traumáját az elszakadást - az anyaméhtől, az otthontól, a szeretteinktől. Ez az út fájdalmas, de szükségszerű ("A napok is lenyugodnak."), s csak egy módon lehet ezt feldolgozni, ha soha nem nézünk hátra! (Emlékszem, a bemutató előtt pár héttel húnyt el édesapám, s ezek a mondatok akkor nagy segítséget jelentettek. Ezt nem akkor, hanem így utólag, évekkel később értettem meg.) Lucas mindig is szeretett tanítani, ez valamennyi filmjére jellemző. Ugyanakkor a legfontosabb tézist, az elszakadással való szembenézést most mutatta meg konkrétan, gyönyörű kép- és hangsorokkal. Ezért ezt a filmet a mai gyermekeknek KÖTELEZŐ "OLVASMÁNNYÁ", AZAZ FILMMÉ kellene tenni. Lehet, hogy a mostani gyerekek ezt jobban értik, mint az ős-Star Wars rajongók? Lehet. De meg is van az előnyük: ők gyerekek, ahogy maga Lucas is az. Talán a kritikusok legnagyobb hibája az, hogy ők meg felnőttek, így a gyermeki lelküket vagy nem tudják már megidézni vagy azt nem merik megtenni. Ez legyen az ő gondjuk. Én csak egy dologra jöttem rá: a kritikák nem érdekelnek, mindenki írjon azt, amit akar, én is ezt teszem most, s csak egy dologra koncentrálok: mit kapok a Baljós árnyaktól? Mert amit ez a film ad, azt már senki nem veheti el tőlem.

El tudnék képzelni egy hasonlót sztorit, mint a Dűne messiása és a Dűne gyermekei. Leia és Luke között kialakul a konfliktus. Luke eltűnik, majd mint háttérmunkás próféta megjelenik a sztori végén + a gyermekek is csatlakoznak hozzá.

Egy 1992-es Videó magazin írása szerint eredetileg 133 évvel a Jedi után játszódott volna az új trilógia. A 3 trilógiát csak R2 és C3PO kötötte volna össze, meg az SW univerzum. Ha ez igaz, már megdőlt az eredeti Lucas-i koncepció, hiszen Ford és Hamill is játszana az új filmben.

A Fazekas-féle feldolgozás mellett érdemes foglalkozni a Marvel Star Wars-adaptációjával is részletesebben. Bomar régebbi SW-comics összefoglalója említi, a Howard Chaykin rajzaival elkészült művet, de most egy kicsit behatóbban foglalkoznék vele. A Star Wars a Marvel-nél induló képregényfolyam 1-6. füzetében, több, mint 100 oldalon jelent meg. A szövegkönyvet Roy Thoma írta, aki egyébként remek képregényíró, szerintem legnagyobbat a Conan-sorozattal dobott. A képregény szövegkönyve nagyon pontosan követi a George Lucas nevével fémjelzett, de állítólag Alan Dean Foster által írt, s 1976-ban megjelent regényt. Thomas narrációja igen jó, modhatnám Cs. Horváth Tiboros :-), a képregény szövegkönyve több, a filmben nem látható jelentet is feldolgoz. Eddig nincs is hiba a képregénnyel. Ami viszont a képi világot illeti............. Hát igen, Howard Chaykin ez elbaltázta. A szereplőket legfeljebb ruházatuk alapján lehet beazonosítani, de összességében nem hasonlítanak a filmben látható színészekre (Fazekas Attila csak egy van!!!!), a csillagrombolóról meg nem mondanám, hogy az stb. A képregénynek összességében 2 erénye van: 1. megjelent, 2 tartalamaz deleted scenes-t. Ez utóbbiak közül kiemelném: - Luke megfigyeli az űrcsatát a Tatuin fölött, - Luke és Biggs első találkozása - Luke és Biggs beszélgetése a felkelésről - Jabba - Solo jelenet, bár igen nagy szépséghiba, hogy itt Jabba valami rozmárfejű kétlábon járó lény (akkor még nem tudták milyen legyen Jabba, a filmből az élőszereplővel felvett jelenetet is kivágták, csak az SE-ben rakták vissza, jelentősen átalakítva a digitális Jabbával) - Vadernek jelentést tesznek a Tatuini droidkeresésről - Alderaan megsemmisítését belső képként láthatjuk a Halálcsillagból (állítólag így is tervezték a filmben is) - Vörös Vezér beszélget Luke-kal (SE-ben látható, de rövid verzióban, itt kiderül, hogy Vörös Vezér ismerte Luke apját) - Luke és Biggs találkozása a Yavin-4-en (SE-be beillesztve láthattuk) - Luke-k siklóval mennek a Yavini bázisra. A képi világ említett hiányosságai részben azzal magyarázható, hogy nem állt rendelkezésre a kész film, de ennek ellenére egyes produkciós fotókból jobb eredményt el lehetett volna érni. Erre példa a Fazekas-féle Birodalom visszavág. A mű összességében csúnya, de ennek ellenére sikeres volt, több kiadást is megélt. Az utolsó talán 1995-ben volt, amikoris a THX verziót kiadták, majd az SE kiadásakor a Dark Horse egy újabb változtatot készített a New Hope-ból. De ez már egy másik történet....

Ma 28 éve - szintén kedden - adta először a magyar tv a Csillagok háborúját. Star Wars az MTV1 megbízásából a Pannónia által készített szinkronnal kerül bemutatásra. Nagy pillanat volt, máig emlékszem rá. Isten éltessen magyar tv ősbemutató.

Nagy izgalommal töltött el engem is az új Star Wars-mozi híre, meg is indult bennem is a találgatás korszaka, vajon miről is fog szólni. Ahhoz, hogy számba vehessül a lehetőségeket, ki kell indulnunk a múltból: - Lucas valóban 9 részesre tervezte a sagát, az utolsó trilógia a Jedi után 133 évvel játszódott volna, s csak Artu és Thripio szerepelt volna benne a régi hőseink közül, - a Star Wars lényege a család - s az I-VI.egyértelműen Skywalker-sagaként foglalható össze - Az EP I-III és az EP IV-VI között erős párhuzamok vannak, az első trilógia Anakin negatív, míg a klasszikus trilógia Luke pozitív karrierjét mutatja be - Lucasnak a személyes motívumok rendkívül fontosak - Az új film csak akkor érdemelheti ki az EPVII kitüntető címét, ha kötődik az I-VI-hoz. - Voltak tárgyalások Mark Hamillal A fentiekből a következőket tudom kikövetkeztetni: - Jóval a Jedi után Luke kvázi Obi-Wan karakterként vagy szellemként szerepel az új részben. Az Obi-Wan karakter személyesebb lenne, nagyobb drámai fordulatokat hordozhatna magában a sztori. Mivel az apa-fiú kapcsolat Lucasnál fontos motívum, megkockáztatom, hogy az új konfliktus alapja Luke és fia vagy valamelyik rokona között fog jelentkezni: az utód valószínűleg Vader-féle utat akarna bejárni,amiben Luke - ismerve a rossz döntés következményeit - meg akarja akadályozni. Talán az ijfú még meg is öli Luke-ot. A háttértörténetet az Új köztársaság - korunkra jellemző - romlása jelenthetné. - Másik verzióm: Star Wars Legacy. Mi a véleményetek? UI: Ha rendezőről van szó, én Kevin Smith-re tenném a voksomat, az a faszi hihetetlenül érti a Star Wars lényegét. Állítólag ő vágta újra a Baljós árnyakat úgy, hogy arra még Lucas is csettintett. Ugyanakkor ő azon első szerencsések között volt, akinek a Mester bemutatta a Sith-eket. Egyébként kiváló rendező, nagyon ért az érzelmekhez és tényleg kisujjában van a Star Wars-legenda. Én mindenesetre neki drukkolok.

Én még azon gondolkodtam el, hogy a Disney-féle vásárlás akár a hazai kiadásokat is megpezsdítheti: hátha újra lesznek képregények, nagyobb volumenben jönnek ki a regények, újrakiadják DVD-n, de most már szinkronosan a Star Warst. Szóval ez pezsgést is jelenthet, s a haszonélvezői végül is mi leszünk....:-) Ugyanakkor nagy löketet jelenthet a várva-várt Star Wars Underwoldnek is.

Szia Bomarr! A cikkek a lenti linkeken még elérhetőek, de sajna a képanyag már nincs meg. A képregényadaptációkkal egyébként az egyik célom az ide vágó cikkek egybegyűjtése. Régen én is olvastam a cikkedet és odáig voltam érte, így úgy gondoltam, ami megvan belőle és a filmekhez közvetlenül kapcsolódik, megosztom. Klasszikusokat csak szó szerint. Egyébként bocs, hogy rosszul írtam a nevedet. http://www.kepregeny.net/sajtoarchivum/muvek-sorozatok/kulfoldi-kiadvanyok-sorozatok/dark-horse/a-star-wars-kepregenyek-tortenete-1-resz/ http://www.kepregeny.net/sajtoarchivum/muvek-sorozatok/kulfoldi-kiadvanyok-sorozatok/dark-horse/a-star-wars-kepregenyek-tortenete-2-resz/

A hír megdöbbentett, de van benne potenciál. A Star Wars jövőjét illetően a legnagyobb lehetőséget az SW-univerzum felhasználásában és nem a Skywalker-saga folytatásában látom. Lucas eredeti elképzelései szerint is az SW 7-9 a Jedi után 133 évvel játszódott volna (régi Videó-magazinban olvastam), csak C3PO és R2d2 lett volna benne a klasszikusokból. A folytatás lehetőségét úgy tudnám elképzelni, ahogy az Alien-sagához kapcsolódik a Prometheus. Van kapcsolat, de mégis önálló történet - ezért nem is Alien 0. része, így elvárom az új SW se viselje az episode VII. kitüntető címét.

Boomar összeállítása 3. rész - Jeditől a Marvel-korszak lezárásáig: Sok minden megváltozott: egyrészt kiderült, hogy Jabba nem egy nagy sárga rozmár, hanem egy felfújódott meztelen csiga; de ami még ennél is fájdalmasabban érintette a Marvelt: meghalt Vader és az Uralkodó, valamint a Birodalom is jól láthatóan kikapott. Miről lehet ezután mesélni? Sajna a Marvel csapatának nem sok használható ötletük maradt. Kedvenc hőseinket pitiáner kalandokban futtatták: Vader és Palpatine fenyegetését gonosz robotnők és felnagyított ganajtúróbogarak vették át, amik űrhajót vezetnek. Te jó ég! Az egyik legfőbb baj persze az volt, hogy a főgonoszok mellett Archie Goodwin is kiszállt a Star Warsból. A helyét átvevő Jo Duffy sajnos nem igazán tudta átérezni vagy megérteni a Star Wars mitoszt. Menetközben indult két másik Star Wars képregénysorozat is. Az egyik a Droids névre hallgatott, és néhány száma egész kellemes meglepetés. Mondjuk, eleinte nehezen tudtam eldönteni, hogy a készítők vajon komolyan gondolták-e, de aztán jól láthatóan paródiába fordult a sorozat és annak tényleg szórakoztató volt a maga módján. Ehhez hasonló jókat már nem tudok mondani az Ewoks sorozatról. Már maga az alapötlet is velőtrázó… egy képregény-sorozat, ami csak ezekről a kis macikról szól. Ráadásul a megvalósítás olyan, hogy a történetek akár a gumimacikról is szólhatnának. Idétlen banális mese-füzetek óvodásoknak. Az Ewok-kalandok összesen 13 számot értek meg. A „normál” Star Wars füzetek pedig éppen a 107-ik számnál tartottak, amikor bekövetkezett az, amiről a bennfentesek már régóta tudták, hogy csupán idő kérdése: a Lucasfilm felbontotta a Marvellel kötött szerződését és visszavonta tőlük az SW jogokat. Ezzel 1986-ban egy közel 10 éves kapcsolat szakadt meg. Hogy is lehetne összefoglalni az SW marveles időszakát? Nos, az ember bármennyire is megmosolyogtatónak tartja ezeket a korai füzeteket, mégis nosztalgikus érzéseket keltenek. Ma pedig már igazi kincsnek számítanak a gyűjtők körében. Épp ezért nem is tudnék igazán rosszat mondani róluk. A cikkek forrása: http://www.kepregeny.net/sajtoarchivum/muvek-sorozatok/kulfoldi-kiadvanyok-sorozatok/dark-horse/a-star-wars-kepregenyek-tortenete-1-resz/