Ody Mandrell

Tudtam én. Pénteken izgalmas lesz a Londoni bemutató!

Köszi, de a Ti érdemetek.

Tényleg. Most már beugrott.

Tényleg az! Jó lesz az új transzfer igaz?

Elvileg igen. Zééé véleményére is kíváncsi vagyok. Közben itt egy meglepetés.

Rog jövök egy sörrel, hogy ezt dokumentáltad. Köszi! Gratula Krandénak. Vajon az a 100 ezrediket ki írta?

A hajtóművek alig térnek el színben egymástól. Hasonlítsd össze. 0:46 és 1:30.

Hmmm...ilyen volt régen is, de az SE -re elnyomták ezt a jó kis zenét. Ebben az új videóban viszont újra hallani.

Közben meglett! Gratulálok annak aki a 200 ezrediket írta. Nem figyeltem ki volt az.

Frankó! Persze a részlet az megint a DVD-s, de sebaj.

Csak átvitt értelemben gondoltam. Oldie persze ilyenkor nem dumálja szét az agyát. Biztos a sör miatt. De ezt már nem ússza meg.

Isten éltessen sokáig Martina!

Rendesek vagytok, hogy megvártatok a 200 ezerrel.

Elérkeztünk a közös olvasás negyedik, egyben utolsó hetéhez. Ugyan a project még koránt sem ért véget, hiszen jövő héten még értékelünk, sőt a megnyitott bejegyzéseknél bármikor lehet értékelni. Mégis lassan véget ér a közös móka. Remélem, jövőre is tudunk majd rendezni valami hasonlót (természetesen más olvasmányokkal). A harmadik heti olvasmányok bejegyzéseit ide kattintva tudjátok elérni, jöhetnek a vélemények! Senki se fogja vissza magát, minden észrevételnek örülünk. És persze olyanok is véleményezhetnek, akik nem most, hanem már korábban olvasták a könyveket. És itt a negyedik hét listája, jelezzétek, hogy ki mit olvasott/fog olvasni! IV. hét – augusztus 8-tól 14-ig Michael Reaves – Darth Maul – A vadászó árnyék Steve Perry – A Birodalom árnyai Michael A. Stackpole – A Zsiványkommandó Jó olvasást kívánok mindenkinek! Teljes cikk megtekintése

Kubrick egy külön világ. Ez a filmje nem a manapság megszokott sci-fi, hanem elgondolkodtató, mélyen filozofikus alkotás. Szerintem kell hozzá a kor.

Attól még írhatsz, mert kíváncsi vagyok neked hogy tetszett. Összefoglalva.

Üdv itthon Obi. A meteor frankó lehetett.

Köszi! Jobb később mint soha.

Kb. a háború közepén járhatunk.

Lassan beköszönt az új évad, így én se várhatok tovább a harmadik etap lezárásával. Alább remekül, és ami a fő, részletekbe menően taglaltátok már a részeket, így biztos nem fogok sok újat mondani. Mindjárt az elején leszögezem, hogy számomra is ez volt eddig a legjobb évad. Bár kb. a félidőig még a második etap maradt trónon, onnantól kezdve viszont olyan lehengerlők voltak a részek, hogy csak tátottam a szám és egyértelmű volt, hogy ki kerül a trónra. És, hogy mi ennek az oka? Ez egy összetett kérdés. Az első évad a könnyedebb hangvétele miatt nyerte el tetszésemet, a karakterek elhelyezésén és összecsiszolásán volt a hangsúly. A másodikban már mélyebbre ástak a készítők, és a hangulati tónust is jócskán árnyalták, egyfajta ív kezdett kibontakozni. Ezt a fejlődést sikerült a harmadik évadra tovább vinni, és olyan témákkal előállni, ami már-már a merészség határát súrolja. No de nézzük, konkrétan mire is gondolok. Meglátásom szerint a harmadik évadot négy fő témakör köré lehet csoportosítani. 1. A klónok szerepének, életének mélyebb bemutatása. A minap néztem meg újból azt a hat részt, amiben a Domino szakasz tagjainak kalandjait követhettük figyelemmel. Fantasztikus volt, mert egy az egyben lenyomata annak az útnak, amit egy klón bejár a háború során. Megismerhettük a kiképzésüket, aztán azt is láthattuk mennyire hamar elhullhatnak, hisz a Rishi Hold után már csak ketten maradtak az ötfős csapatból. Sikerült mélységet adni a karaktereknek, főleg Hevy –nek, akinek halála így még inkább szomorú és sajnálatos. Nagy jövő állhatott volna előtte. Viszont Echo –nak és Fives –nak, a Rishi incidens két túlélőjének megadatott az, ami a klónok álma. ARC osztagosokká váltak. Sajnos Echo ugyancsak drámai körülmények között hunyt el, így az évad végére egyedül Fives maradt a Domino szakaszból. Remélem vele még sokat fogunk találkozni a jövőben. Az a szomorú tény is most látszott a legkontrasztosabban, hogy egy klón bajtársat meggyászolni mennyire nincs idő. Rex kicsit már pedzegette a témát a Deserter –ben, de itt Echo halálakor mi is átérezhettük mire gondolt a százados. A csatatéren egyszerűen nincs idő az érzelmekre, szegény Fives –nak még ideje is alig volt, hogy felfogja egyáltalán mi is történt. Egy szó, mint száz, mindig is szerettem a klónos történeteket, és a negyedik évadban van egy olyan érzésem a hírek alapján, hogy rá fognak gyúrni erre a vonalra. Teszem hozzá rögtön, nagyon helyesen. 2. Ahsoka és Anakin kapcsolatának fejlődése. Kettejük kapcsolatát szépen építgették az eddigi évadokban, de mintha most ért volna be mind az, amit elkezdtek a mozifilmmel. Nem is Anakin, sokkal inkább Ahsoka az, aki rengeteget változott, és ezt a mestere csak nagyon nehezen veszi észre. Ebben az évadban volt pár kifejezetten olyan Ahsoka centrikus rész, ahol a lány irányít. Gondoljunk csak az Assassin –ra, ahol nem másnak, mint Padménak a védelme hárul rá (már ez is óriási felelősség), vagy az évadzáró két részre, amiben szinte kiteljesedik vezetői tehetsége. Ráadásul azt is első ízben látjuk, hogy a gyakorlatban, éles helyzetben, és ami a fontos önállóan, miként használja azt a tanítást, amit Anakintól kapott. Mondhatni átment a vizsgán. A Wookie Hunt volt a karakter eddigi pályafutásának a megkoronázása. A záró képsorok számomra azt is sugallták, hogy a jövőben Anakin és Ahsoka kapcsolata egy új szintre kerül. Kíváncsi vagyok mi lesz ez. 3. A politikai háttér, Padmé szerepe. Két kényes pont a sorozat palettáján. Sokan nem szeretik a politikát, pedig ha tetszik, ha nem, ez nagyon is fontos ahhoz, hogy megértsük miért is bukott el a Köztársaság, és Palpatine miért tehetett szert akkora hatalomra. Ez a téma is kiteljesedett, főleg a Heroes on Both Sides és a Pursuit of Peace című részekben. Láthattuk, hogy a szeparatista oldal nem sátán imádókból áll, gyakorlatilag ott is ugyanaz zajlik, mint a Köztársaságban. Félrevezetés, uszítás és hazudozás. Szegény Mina Bonteri tudna erről mesélni. De mit is várhatunk olyan háborútól, amit a Sith irányít? Ezek a gondolatok remekül lejönnek a részekből, ezáltal adva többlet impulzust a filmek e témáihoz (ez a többletadás egyébként is jellemző a harmadik évadra). Amire a nagy vásznon nem volt idő, itt be lett mutatva. Kicsinyes és korrupt szenátorok, mind két félnek szállító nagyvállalatok, akiket csak a pénz érdekel, és a sort lehetne még folytatni. Ebben a posványban evickél Padmé és Bail Organa kiknek szélmalomharca sajnálatra méltó. Ezt is most realizálhattuk igazán. Sokszor tűnik úgy, hogy sikert érnek el, de mindig van egy újabb szavazás, amin elbuknak. Frusztráló a dolog. Padmé EPIII –as viselkedését látva immár nem csodálkozunk a csendes beletörődésen, amit akkor tanúsít, midőn kikiáltják a Birodalmat. Erre a lényeges helyzetelemzésre rakódik rá, mint egy adalékként Mandalore tragédiája, amin keresztül azt is bemutatják, milyen sors vár a semleges rendszerekre. Nem kereskedik velük senki, mert mindkét háborúzó felet csak az érdekeik vezérelik, és ha velük nem, hát akkor ellenük. Így aztán Mandalore a melegágya lett a korrupciónak, ami a felső vezetésig elér. Tudom, hogy a Corruption és a The Acadmey enyhén szólva sem aratott osztatlan sikert, én még is úgy vélem szükség volt ezekre a részekre. Kicsit globálisabban nézve és túllépve a Tea ügyön, azért látszik mi volt a szándék ezzel a két résszel és én maximálisan el is fogadom ezt. 4. Az Erő misztikuma, régebbi szereplők feltűnése. Az Erő talán az EPI óta nem jelent meg olyan formán az SW –ben, mint ebben az évadban. És itt nem csak a Mortis trilógiára gondolok, hanem az éjnővérekre is. Eddig a Jediken kívül nem láttunk olyan lényeket, akik ezt a misztikus energiamezőt használták volna. Most kaptunk mindjárt két fajt is. A Mortis elég merész húzás volt Lucas-tól, ráadásul a szokásosnál még lakonikusabban fogalmazott (pár fogódzót leszámítva), így teljesen a nézőre bízta miként értelmezi a látottakat. Lett is jó sok magyarázat, de akadtak olyanok is, aki szimplán nem értették, vagy félre értelmezték a sztorit. Talán a sorozat eddigi történetében ez a legmisztikusabb és a legelgondolkodtatóbb történet szál. Máig sok kérdés merül fel; kik voltak valójában a Mortis lényei, milyen hely is az valójában? Reményeim szerint a következő évadban ezekre is választ kapunk. A másik hasonló, bár nem kevésbé misztikus történet, az éjnővérek és Savage Opress sztorija. Itt a csattantót kétségkívül Maul feltűnése jelentette, ami jókora meglepetés volt a rajongók számára, és persze rengeteg találgatást indított el. Ettől eltekintve azonban maguk az éjnővérek is eléggé érdekesek voltak, hisz Talzin anya tudta használni az Erőt, a semmiből tárgyakat varázsolt elő, és láthatóan jó barátságban volt azzal a zöld anyaggal is, amiből a mágikus erejük áradt. Szintén érdekelne ezeknek a képességeknek és jelenségeknek az eredője, de egyelőre ezeket is homály fedi. A fentiekből is kitűnik, hogy mertek újat vállalni a készítők, ráadásul olyan dolgokba vágták a fejszéjüket, ami roppant érdekes és nagy muníciót szolgáltat a rajongóknak az eszmecserékre. Utoljára, de nem utolsó sorban meg kell említeni azokat a régebben megismert szereplőket, akiket remek érzékkel csempésztek be a sorozatba. Boba Fett után ilyen volt Tarkin, Greedo és Chewbacca. A legtöbb töltést Tarkin kapta, akinek Anakinnal való minden beszélgetése élményszámba ment. Rendkívül jól építették a karaktert. A fentebb leírt főbb vonalak mellett még rengeteg dologról lehetne beszélni, mint pl. fontosabb szereplők haláláról, a kiváló új szereplőkről és bolygókról, a nagyobb csatákról és jobb látványról. Ha tavaly azt írtam nehéz lesz túlszárnyalni a második évadot, akkor ez most duplán igaz. Összegzésképp elmondható, hogy minden téren fejlődés mutatkozott, ami feltétlen örvendetes. Ráadásul még a java csak most következik. Én itt leszek.

De figyelemelterelésnek meg elég drága. Most csak azért bunyózik vagy száz ember a lépcsőn, hogy megszívassák a kíváncsiskodókat?

Nagyon illik ide Qui-Gon mondása. "Amire fókuszálsz, az a világod".

De épp ez a lényeg, hogy nem kell olvasni őket. Az a baj, hogy nem tudod elviselni ha egy tök mezei csávó ír valami hülyeséget. Pedig annyit se ér a véleménye, mint falon a légykaki. Te meg ilyeneken stresszelsz. Nem éri meg, mert ezzel csak magadnak ártasz.

Én a más fórumok emlegetésére gondoltam. Don Quijote -nak is vagy ezerszer elmondták, hogy amit ő sárkánynak lát az csak szélmalom...

Igazából nálam a nagy bunyó se a városháza lépcsőin. Miért ütik egymást? Batman ellopta az összes fegyvert?