Ebben az epizódban sem kellett csalatkoznom! Az előző részben felvezetett történet meglepő módon ezúttal nem csak Boba köré épült. Konkrétan R2 olyan szerepet kapott, hogy csak lestem. Nem gondoltam volna, hogy ennyire a középpontba helyezik a kis robotot. Egész SW-s pályafutása során talán most tetszett a legjobban a ténykedése. Ő már nem is robot hanem egy érző létforma. Jó volt Windu beszólása, miszerint félelemre van programozva. Szinte minden bejött vele kapcsolatban, a koronát az tette fel amikor a Jedi templomban lebucskázott a lépcsőn.
R2 küldetése és poénjai ellensúlyozták az epizód sötét tónusát, amihez remek hátteret biztosított Vanqor szürke világa. Az utóbbi időben Mace és Anakin sokat akcióztak együtt, így most örömmel láttam, hogy a kapcsolatuk is fejlődött valamelyest. Talán az epizód előtti idézet is kettejükre utal. Szívszorító őket ilyen nagy barátságban látni, miközben tudjuk, ebből semmi sem marad majd az EPIII -ra. Szép jelenet, amikor Mace megmenti Anakin életét, ráadásul először szólítja a keresztnevén. Maga az egész csillagromboló-romon játszódó jelent sor kiváló. Mind látványilag, mind hangulatilag. Llew említette, hogy nem érti hogy sérülhetett meg a hajó ennyire, amikor nagyon masszív építésű. No erre könnyen lehet válaszolni. A hajó eleve súlyos károkat szenvedett el a robbanás miatt, így az integritása erősen lecsökkent, és egy olyan becsapódás amit elszenvedett, okozhatott olyan nagy károkat amiket láttunk. No de vissza a sötét tónushoz. A sorozat folyamán talán még sose láthattunk annyira kiszolgáltatott Jediket mint most. Mace és Anakin teljesen magatehetetlen szinte az egész epizód alatt. Ez okot is adott némi polemizálásra. A csúcspont mindenképpen az volt, amikor Windu Jangoról és a Geonosison történtekről beszélt. Akkor nagyon előjött az EPII-es érzés!
Persze nem mehetünk el szó nélkül a fejvadászok mellett sem, akik okoztak meglepetéseket. Kezdjük Bossk basic nyelven történő megszólalásával. Mivel a sorozatban még nem volt felirat, így várható volt ez a megoldás. A sziszegős szövege nagyon bejött. Viszont üröm az örömben, hogy Dee Deadly Baker hangja nagyon felismerhető, így ebben egyetértek KisKósával, torzíthattak volna rajta többet is. Castas viszont nagy lókötő. A jelmondata az is lehetne, hogy: "pénzért mindent, de fő az óvatosság". Mint alább is írtam, nekem Quasimodo jutott róla eszembe. Tetszett a karakter, remélem nem nyírja ki Boba a következő részben. Olyan kis óvatos. Aurra hozta magát, megint fullra kiállt Boba mellett, érdekes ez a bábáskodása. Én is úgy érzem lehet valami a háttérben ami ennyire Bobához köti. Remélem nem az az oka, hogy Jango szeretője volt.
Két dologról érdemes még szót ejteni. Az egyik a látványvilág ami önmagáért beszél, és talán a kedvencem a második évadban. A romboló roncs ideális hátteret ad a történetnek, nagyon hangulatos. Aztán itt a Slave I -es üldözés ami minimum EPII -es szint, de a romboló miatt talán több is annál. Egyszerűen beleborzongtam annyira jó volt! Sajnos rövid volt a jelenet, pedig elnéztem volna még.
A másik dolog a zene! Ha az előző részben jó volt, akkor most csak a frenetikus jelzőt biggyeszteném rá. Fokozta a mozi feelinget! Határozottan komolyságot adott a résznek, nagyszerű volt. Bár csak kiadnák a TCW zenei témáit is egy dupla CD-n.
Természetesen kíváncsi vagyok a konklúzióra, és már most nagyon sajnálom, hogy vége lesz ennek a remek évadnak.