Ody Mandrell

Eleve is harcos volt, ráadásul kém is.

De most erről a szép levélről volt szó, erre elkezdesz teljesen másról beszélni. Erre koncentrálj.

Jellemző. Te ebben is csak a fikázás tárgyát találtad meg.

Latinovits nem volt amatőr színész, és a szavakkal is igen szépen bánt. Ennek ékes példája pl. egy levél amit szerelmének, Ruttkai Évának írt. Engem nagyon megfogott. Érdekes megfigyelni, hogy kapja el a költői hév, és a levél második felében már lírai húrokat penget. "...Nincs nyugalom. Én is várok. Várlak, hogy elmondhassam: légy nyugodt, vagyok és leszek Neked. Elvégeztetett. Ne hajtson hallgatásom és szomorúságom zajos helyekre, ne hajtson el gyötrődésem, várakozásom, töprengésem. Minden értünk fog történni, mert akarom. Mert Isten is igy akarhatja. Kilazult karom a derekad körül, de a kezedet fogom. Ne siess, ne kapkodj, ne térj ki. Újraszüljük magunkat. Te is akard. Hogy együtt legyen jó. Ha talán nem is úgy, mint régen. Meleget kell egymásra fújnunk. Szeretetkötelekkel kell összekötnünk magunkat. Hideg a világ. Kihunynak a tüzek. Kell a tűz. Kell a fény. Kellünk egymáshoz. Hajtson egymáshoz a vihar. Kergessen egymáshoz a csend. Ne engedjük kihűlni magunk. Mert egyedül, mert egyedül olyan iszonyatos. Olyan nehéz. Ha nem buggyan fel úgy, mint régen a vágy, élesztgessük. Nem lehet másolni a voltot, mert már mások vagyunk... Úszom a vizben: a múlt fájdalmas simogatása. Kék könnyek tava. Benne a mi szerelmünk, a mi könnyeink is. Benne a régi szép sudár árbocok, a régi vitorlák tükörképe. Kagylók a nyakadról. A viz csillogása szived csillogása. A szél hártyája a vizen: kezed nyoma. Lúdbőrzik a viz, mint a bőr. Mindenütt a mi tükörképünk. Mint a lidérc kóvályog a vizben, viz felett, a balatoni égen. A móló köveiben. Az utakon. A nádzizegésben. Szerelmünk itt jár, itt kisért, itt időz, igéz. Hordja ki a homokra a hullám szerelmünk szikrázó kavicsait. Nyomunk keresztalakban a homokban. Ha a múltamra emlékszem, Te is öleled az életemet, belefonódtál, rám szőtted életed hálóját, beleszőtted a hitbe a szerelem fonalát! Merre vagy? Hiányzol. Rettenetesen hiányzol. Már régóta hiányzunk egymásnak. És mégsem a szokás, a betegség éltetett tovább. A szenvedés újraszüli a szép lehetetlent. Kell, hogy kelljünk egymásnak. Hát kicsit kellessük magunk egymásnak. Töltsük meg a házat szeretettel. Rakjuk újra a kályhát, újra a tüzet. Éljük egymásnak a napokat. Költözzön vissza az ölelés, valamely késői józanabb, de maradóbb szerelem. Költözzünk vissza egymásba. Fáj a hiányod. Úgy hiszem, szárnyverdesve, topogva, ágaskodva,szeretlek. Ha még vagy. Ha neked ez elég. Ha Te is igy akarod. Ha van még idő..."

De elvileg itt már nem az újdonság miatt üt, hanem mert elmondta.

Mi lenne ha 13:30 -kor találkoznánk a Westend előtt? Megnézem előtte az Inceptiont.

A név nem minden. Ha fele olyan jó mint a bátyja akkor jól jártunk.

Épp ez az, hogy nem mozogtak.

Itt a videó jutyúbos verziója. Papanoida báró jól keni.

Kevin Kinner nagyon nagy nyereség! A Mandalore trilógia a legkomolyabb TCW-s történeti szál, ami ebben a részben teljesedik ki. Szerintem nagyon jól megírt párbeszédek vannak benne. Satine ekkor vált végleg kedvencemmé. És szegény Aramis... Vajon azok az őrök meghaltak akik Satine esését tompították?

Nincs rá feltétlen szükség. Ettől még nagyon is tetszhetett neki.

Akkor elmaradt az extázis.

Mákjuk volt. Remélem minél több pontot szereznek a focinknak (és nekünk).

A színészek beszélnek a harmadik évadról, sok új jelenettel fűszerezve. itt.

Sigourney Weaver az Avatar 2 -ben.

Egyszer igazán megnézném, hogy megiszol egy üveg sört.

Hát igen....ez nem egy DP-s tali (nem lenézve ezt se). Az SW őshazájában vannak a legnagyobb partik.

És akkor csak négyen lennénk? A többi agilis olvasó tagtárs miért nem jelentkezik? Oldie? Mint szóvivő. Délután kettő körül már késő lenne talizni?

Expendables Spoiler: Nem tudom ez a Budapest poén honnan jött, de marha jót nevettem rajta. Az elején amikor Gunner szétlövi a kalózt, majd a beszólása az oltári volt.

Ezekből a mondatokból is kitűnik, hogy mennyire tudták, érezték a kapcsolatuk buktatóit és veszélyeit, és érdekes módon itt Padmé még helyesen dönt. Aztán viszont elgyengül... Egyébként nekem Padmé fekete ruhája tetszik a legjobban, a nyakán azzal a fekete sállal ami Anakin kezét szimbolizálja. Maga Lucas tervezte ezt a ruhát, és Natalie panaszkodott is rá, mert nagyon szűk volt.

Biggset talán kár volt jobban belevinni a történetbe, mint amennyire már benne volt. De annak csak örülni lehet, ha továbbra is nagy érdeklődéssel van iránta. No de most....rettentő kíváncsi vagyok, hogy mekkorát fog ütni nála az EPV! Miként éli meg az "én vagyok az apád!" szöveget. Mindig is jó lett volna megtudni annak a fiatalnak a reakcióját, aki az első résztől nézi a filmeket. Most itt a lehetőség.

Akkor lesz itt a világvége.

Mindig vannak akik nem érzik/értik a dolgok mibenlétét, lényegét.

Ez sajnálatos Bomarr. Lassan viszont meg kellene beszélni mikor és hol találkozzunk.

A hétvégén elég hosszú idő után újra néztem az EPII -t, és volt egy jelenet ami különösen megfogott, és tényleg egyre jobb lesz minél többet látom. A kandallós beszélgetésről van szó. Volt már terítéken korábban is, de egyszerűen annyira gyönyörű a megvalósítás, hogy nem tudok szó nélkül elmenni mellette. A fényképezés és a bevilágítás rávilágít eme jelenet valódi mivoltára. Ez nem egy szerelmi vallomás, hanem a páros temetése! Az egész szövegkörnyezet a szenvedésről szól, a ruhájuk is fekete mintha temetésen lennének, ráadásul a lobogó tűz vibrálása az arcokon...kész! Zseniálisan ért ez az ember a szimbolikához.