Végre meg tudtam nézni nyugodtan az epizódot. Oltári volt! Nagyon mozisra csinálták, ahol a zene kiemeli a karakterek és események összefüggéseit. Aztán azok a hangulatos nagy totálok, ahogy pl. a kis klónok hajója bedokkol a csillagrombolóba. Vérbeli SW pillanatok ezek, amik miatt megdobban egy rajongó szíve. Számomra ezen momentumok nagyon kedvesek, és hála égnek volt is egy pár az évadban. Boba karakterét nagyon jól bemutatják, árnyalják. Az EPII -ben nem sokat tudunk meg róla, viszont itt most képet alkothattunk milyen is ő valójában. Már első nézésre is tudtam, hogy van valami megfoghatatlan kapcsolat Boba karaktere és a zene között. Aztán most beugrott valaki, akivel párhuzamot lehet vonni. Anakin! Persze nem akkora mértékben, de mégis így van. Az egész a bosszúról szól, de csak egy ember ellen. Ez még nem hasonlít a kiválasztott tetteihez, ám az már annál inkább, hogy a végén mindent beáldoz ezért. Sing olyan mint Palpatine. Mindig ad neki egy kis lökést. Nem akarja bántani a klónokat, de mégis megteszi. A csúcs amikor Sing ugyan azt mondja neki, mint Palpatine Anakinnak az Invisible Hand -en Dooku kivégzése előtt. DO IT! És Boba megteszi. Eztán pedig felcsendül a kórus. Mintha Boba, aki nem velejéig romlott, ezzel a tettével végérvényesen a rossz útra tért volna. Szerintem ez zseniális! De majd megmondjátok ha sokat látok bele.
Aztán az olyan apróságok is tetszettek, mint a kiképző tiszt halálról szóló mondókája, amit kifejezetten mond. Ekkor felsejlett bennem, hogy milyen szánalmas véget is ér majd. Nem harcoshoz méltó halála lesz. Az még egy nagyszerű jelent, amikor a sisak nélküli klónnal szemtől szemben áll. Mekkora erő kellett ahhoz, hogy elkábítsa? Hisz úgy nézett ki mint az apja! Kemény...
Kevésbé komoly, de remek pillanat, amikor Anakin és Mace bemutatkozik a kis klónoknak. Ekkor Anakin ugyanúgy Mace szavába vág, mint anno láthattuk tőle a Geonosison, Ahsoka eligazításánál.
Mindezek ellenére, nálam egyelőre nem top-6 -os a rész.