Nagyszerű rész volt ez is, és az előzővel kiegészülve méltán kerülhet a legjobbak közé. Zillo nálam végképp kikerült a "Godzilla" státuszból, mert bár nyilván a nagy szörny ihlette megjelenésének alapjait, itt azért értelemmel is sikerült felruházni. Nagyon tetszett ahogy berágott Palpatine -ra (ami nem csoda), és még azt is tudta hol keresse. Szinte minden mozzanatát a tudatosság jellemezte. Komolyan mondom drukkoltam neki annak ellenére, hogy tudtam, nem tehet kárt a kancellárban. A Coruscanti rombolását nem vitték túlzásba, és nem is ezen volt a hangsúly, amit én remek húzásnak tartok. Ehelyett előtérbe kerültek olyan elemek, amik már letagadhatatlanul az EPIII -ra mutatnak. Ilyenek pl. Mace sandítása Palpatine -ra, Obi és Padmé kettőse, ahova Anakin csak később csatlakozik, vagy az Anakin-Padmé-Palpi hármas az irodában, ahol Anakin a kancellárnak ad igazat!
Palpatine is megér egy misét, mert ebben a részben ritka nagy sz*mét volt. A végén még az igazi indokaira is rájöhettünk, miért is akarta ő valójában Zillot Coruscantra vinni. Az a klónozós parancs nagyon ütött. Teljesen ki akarta használni a lényt, amiről még annak halála után se mondott le. Eközben megint volt ideje lenyomni Padménak egy álszent demokráciás szöveget.
Egyszóval remek epizód! Még meg kell néznem többször, plusz a felirat is segít majd a jobb megértésben, de elsőre ennyire futotta.