Ebbe a részbe annyi mindet pakoltak, hogy csak úgy kapkodja az ember a fejét. Persze jó értelemben véve. Van itt minden; romantika, árulás, politika és persze akció.
Először is ahogy vártam, itt már a narrátor elmondja miért is utazik a hercegnő a Coruscnatra, így ez a momentum is a helyére került. Persze nem kell hozzá egyetem, hogy rájöjjünk előbb is, de nekem ez fontos volt. A történet eleje két szinten zajlik; az egyik a nagyon impozáns kilátó helyiség a másik pedig a raktér. A Coronet eme két része szöges ellentéte egymásnak. Fent szenátorok csevegnek a galaxis aktuális helyzetről. Megint úgy éreztem, hogy ez igen! Ez az, amiért ezt a sorozatot én a filmek kiegészítésének tekintem! Egyszerűen olyan jól megírtak voltak a párbeszédek, hogy az még a mozifilmek becsületére is vált volna. Paul Dini minden elismerést megérdemel! Folytatódik Satine és Obi-Wan szurkálódása, és ebbe ágyazva érdekes dolgokra lehettem figyelmes. Pl. Tovább erősödött bennem Satine mindennél mélyebb elkötelezettsége a béke iránt, másrészt az is feltűnt mennyire jól használja a szavakat, amikor valakit a sarokba kell szorítani. Persze ki máson, mint Obi-Wan –on köszörülte a nyelvét, és talán a legfrappánsabb mondata is ekkor hangzik el: ”…bemutatom a féligazságok és túlzások, Obi-Wan Kenobi néven ismert gyűjteményét” Hatalmas. Obi-Wan is érdekes érveket hoz fel Satine hercegnő meggyőzésére, nekem talán túl militánsakat is. Obi-Wan –t nem így ismerjük, vagy legalábbis nem ez a kép él bennünk vele kapcsolatban. Van még hova fejlődnie. Volt még egy pont, ahol Satine ismét Tee Watt Kaa –i magasságokba emelkedett, amikor a Jedi rendről fricskáztatta Anakint. Remek megjegyzés volt, hisz a békéért harcolunk megjegyzésre egy micsoda lenyűgöző ellentét riposzttal máris semmivé zúzza azt. Ezekbe az érdekfeszítő párbeszédekbe remekül illettek az olyan apróságok, mint pl. a martinizás vagy éppen Orn Free Taa, aki meglepően jól ábrázolt karakter lett. Nagyon mókás volt végig, és még akkor sem engedte el a nuna combot, amikor a kis pók droidok támadták. Később hallhattuk Obi és Satine történetét, amiben a legnagyobb örömömre Qui-gon is felbukkan. Jó kis küldetés lehetett az, a mának élve. Egyébként párhuzam is felállítható Anakin és Obi-Wan között abban a tekintetben, hogy ugye Anakin nős és éppen azokat a szabályokat szegte meg, amiket Obi nagyon helyesen nem lépett át. Ezért is volt visszás kicsit, hogy még ő magyarázott Obinak a Jedik kötelesség tudatáról. Tal Merrick kulcsfontosságú karakter, ha ezt a szálat vesszük figyelembe, mert a végén a szerelmi vallomás után szépen kijátssza és kimondja a páros gyengeségeit. Persze nem számol Anakinnal, aki valóban hidegvérű gyilkos, csak még nem tudja. Ez a jelenet is döbbenetesen jól sikerült, nem lehet elégszer dicsérni. Itt amin még padlót fogtam, hogy Obi kerek-perec kijelentette, hogy bizony kivált volna a rendből ha tudja mit érez iránta Satine.
Az alsóbb szinteken folyó harc is remek volt, főleg a raktérben tapasztalható darkos feeling jött be nagyon. Itt is telitalálat párbeszédek garmadája, és R2!!! Te jó ég! Mióta is nem szerepelt már? Csak most tűnt fel a hiánya, hogy újra képbe került. De ha már láttuk, nem hazudtolta meg magát. Amikor megijesztette a klónt, szerintem az egész ház hallotta a kacajomat. Az akciókban is remekelt a kicsi, és még pár klónt is megmentett. Az új merénylő droid bejövős volt. Kicsit a skorpiókra emlékeztetett, kiegészülve a kis egységekkel, amiket kiváló ötletnek tartok. Az már csak hab volt a tortán, ahogy a klónokat megtámadták, és befurakodtak a páncéljuk alá. Volt egy kis Múmia feelingje az egésznek. Egyébként szegény klónokra rájár a rúd a második évadban, szinte minden lehetséges borzalmon keresztül mentek már. Itt is volt Vaderre emlékeztető momentum, mégpedig az amikor Anakin eldobja a fénykardját és úgy kaszálja le a menekülő droidot. A legjobban az tetszett ebben a szakaszban, amikor mint valami marionett bábot, úgy mozgatta szegény Redeye testét a droid. Ez elég félelmetesre sikeredett.
A szakadár „páncéltörők” újbóli feltűnése is jó volt, és annak külön örülök, hogy figyeltek arra, hogy ezután már végig a hajó testén maradjanak ezek a szerkezetek. Egyébként Anakin egyik legkúlabb momentuma az egész epizód alatt, ahogy lekaszálja a droidokat. Láthatóan még ő is tud fejlődni.
Az epizód vége méltó volt az addig tapasztalt színvonalhoz. Coruscant a csillagrombolókkal bizsergető látvány, csak úgy, mint a landoló Coronet, aztán Satine és Obi-Wan párbeszéde. A szerelmi vallomás láthatóan felszabadította azokat a gátakat a két főhősben, amik kimondatlanul eddig az útjukat állták a kedves szavaknak. Nagyon tetszett Satine megjegyzése Obi szakállára vonatkozóan.
Ellenben hol volt Ahsoka? Ugye nem a fénykardját kereste éppen?