Ody Mandrell

MissKarrde: mégiscsak bejön a gondolatmeneted.

Csodálkozol? A sivatagban belement a kamerába a por.

A Mars utazás elvileg talán már kivitelezhető lenne, de rohadt drága! Bush meghirdette a programot, mely az elkövetkezendő évtizedekben talán megvalósul. Rengeteg fejlesztéssel jár egy ilyen projekt. Gondold el. Az út oda kb. egy évig tart. De a Mars-ra nem lehet akármikor menni, csak akkor amikor a földhöz legközelebb van. Na most ha odaérnek a derék űrutazók, akkor ott kell dekkolniuk egy évig, hogy visszaindulhassanak. Tehát nem egyszerű a dolog. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen hosszú űrutazás pszichésen is megviselheti az embert, plusz a különböző technikákra is nagy hangsúlyt kell fektetni. A földet elhagyva, a bolygó közi térben rengeteg ártalmas és nagy energiájú sugárzás van, amit le kell védeni, mert súlyosan károsíthatja az emberi szövetet (az élelmezési kérdésről nem is beszélve). A Hold expedícióknál ez nem jelentett nagy bajt, hiszen azok a missziók napokban voltak mérhetők. Ez viszont egy év a nyílt űrben! Tehát van mind dolgozni, mert ez az emberiség legnagyobb válalkozása. Személy szerint nagyon remélem, hogy még az életemben bekövetkezik az esemény, és nézhetek a Marsról sugárzott élő TV adást!

A következő felsorolás a Holdraszállásokat összegzi. Apollo 11 1969. Július 20. Neil Armstrong Michael Collins Edwin Aldrin Jr. Apollo 12 1969. November 19. Charles Conrad, Jr. Richard Gordon, Jr. Alan Bean Apollo 14 1971. Január 31. Alan B. Shepard, Jr. Stuart A. Roosa Edgar D. Mitchell Apollo 15 1971. Július 30. David R. Scott James B. Irwin Alfred M. Worden Apollo 16 1972. Április 16. John Young Thomas Mattingly Charles Duke, Jr. Apollo 17 1972. December 11. Eugene Cernan Ronald Evans Harrison Schmitt

Ezek a szondák kb. húszezer év alatt érik el a legközelebbi csillagot, annyira lassúak.

Fordítva jobb lenne nem?

Jó fej lehetett az öreg. Részvétem.

Voyager-1, a legtávolabbi ember készítette űreszköz A Voyager-1 kiérdemelte e becses címet, ugyanis Augusztus 15.-én, keleti idő szerint 17:13-kor elérte a száz csillagászati egységes távolságot. Ezzel a közel harminc éve indított űreszköz, 100-szor messzebb van a naptól, mint a föld. Távolsága 15 milliárd kilométer. A következő képen azt láthatjátok, kb hol tart most a szonda. A következő tíz évben át fogja lépni a heliopauzát, és első űreszközként, kilép a csillagközi térbe.

A DTS hang reménytelen, üzleti okokból.

Ez nagyon szabad értelmezése a dolognak. Dzséjt gratula! Újabb finomság.

Hajaj. Épp azért köthetők oda, mert maguk is annyira kis méretűek. Van egy jó előadás ebben a témában, ajánlom megtekintésre. A huszonhatodik dimenzió és lakói

Lehetne, csak ahhoz naprendszernyi méretű részecskegyorsító kellene.

Nekem is megfelel.

Tessék a topik témánál maradni! Nem pakolunk semmit sehova. A többi off-ot törlöm.

Kicsit bonyolult. A lényeg, hogy az Ősrobbanáskor 26 dimenzió volt, ebből három fúvódott fel több milliárd fényév átmérőjűre (a tágulás ma is tart), ez az általunk ismert világ. A többi dimenzió megmaradt mikroméret szinten. Rejtély, hogy miért. Egyébként az élet, és az a világ amit mi ismerünk, csak három dimenzióban létezhet.

Lesznek még érdekességek.

Ez is mindig fejlődik, eléggé képlékeny terület.

Amerikában nincs számítógép?

Most épp a dimenziók terén csodálkozok rá egy-két dologra. Pl. azt tudtátok, hogy 26 dimenzió van?

Én már nem írok semmit. Szerintem ez eddigi pályafutásod legjobb képe.

Igazad van Brodie!

Köszi Zoli! Igyekszem majd érdekes dolgokat válogatni (bár a csillagászatban szinte minden az).

Atz univerzumban természetesen nincsenek a földön megszokott irányok, ezeket itt mi azért használjuk, hogy egy adott objektumot megtalálhassunk az égen. Egyébként pedig a világegyetemet úgy a legjobb elképzelni, mint egy réteges szerkezetet. Mivel a fénynek véges a sebessége, így minél messzebbi objektumokat nézel, annál koraibb fejlődési állapotát látod pl. egy galaxisnak. Ezért is hívom viccesen a távcsövemet időgépnek. A legtávolabbi objektumok kb. 10 millárd fényéves távolságban vannak. Ekkor kezdtek el formálodni a galaxisok, tehát ha egy ilyen objektumot nézek, akkor azt látom, milyen volt 10 milliárd évvel ezelőtt, amely ráadásul valószínűleg ma már nem is létezik...

A hét csillagászati képe - A Szélkerék-galaxis A kora nyári égbolt egyik legnépszerűbb távcsöves célpontja az Ursa Maior (Nagy Medve) csillagképben megfigyelhető M101 jelű Sc típusú spirálgalaxis. A csillagváros néhány fokkal a Göncölszekér rúdja fölött helyezkedik el, észleléséhez városfényektől mentes sötét, holdtalan égbolt és kisebb csillagászati távcső szükséges. Már 10x50-es binokulárral is látható mint halvány, bolyhos ködösség. 1781-ben fedezte fel Pierre Méchain. Az M101 távolsága 25 millió fényév, átmérője kb. 170 ezer fényév, vagyis mintegy kétszer akkora, mint a mi Tejútrendszerünk. A Kocsikerék-galaxisban mindeddig három szupernóvát fedeztek fel, 1909-ben, 1951-ben és 1970-ben. A legutóbbi, SN 1970G jelzésű szupernóvát Lovas Miklós fedezte fel a Piszkés-tetői Csillagvizsgálóban. A hét képét Éder Iván készítette 2005. március 15-én, 130/780-as TMB apokromáttal, Fuji Provia 400F filmre, 2x30 perc expozícióval.

Gondoltam erre. Úgy hiányzott volna neked, mint púp a hátadra. Én meg komolyan elkezdtem volna aggódni.