Ody Mandrell

JMJ köszi az objektív értékelést.

Azért a birodalmi holo-tv nyilván leadott pár szenátusi ülést, így csak ismerik Sidious fizimiskáját.

Aggódok, mert erősek az ellenfelek. Főleg a Serenity. :D

A képek alapján mondod ezt? Továbbra is azt gondolom, hogy túl szájbarágós lett volna.

Az SW univerzum történelme.

Pedig Yoda és Maul tényleg hasonlóan vívtak.

A DM minden, csak nem unalmas. De én elfogult vagyok.

Ez most az OSCAR? Nem sok ez egy kicsit? Szerintem csak egy jelölést fog kapni, mégpedig az FX kategóriában. Viszont azt se nyeri meg.

Én mindig azt hangoztattam, hogy a díjak nem sokat érnek, és itt főleg az Oscarra gondolok. Az aranymálnát nem számítom ide, mert az a szememben pár feltünési viszketegségben szenvedő idióta agyszüleménye. Az ok, amiért ennek ellenére mégis létrehoztam ezt a topicot, prózai. Bárhogy nem szeressem, azért érdemes beszélni róla. Próbáljunk meg minden jelölést, és díjat felsorolni, amiket majd remélhetően nyerni fog a ROTS. Úgy is a szavazások szezonja jön. Egyenlőre egy "Teen Choice Award" nevű cuccról tudok, ahol öt kategóriában jelölték. Az akció/kaland díjat meg is nyerte. 1 már van.

Lenci: ne becsüld le a sötét oldal hatalmát. Maul nem volt kispályás.

A múlt héten (péntekig), $8022 bevételt gyüjtött. A hétvégéről még nincs adat, de úgy tűnik már nem játszották a filmet. Eddigi összebvétel: $380,270,577. Ezt 155 nap alatt kaparta össze.

Én is ilyesmire gondoltam. Ámbár lehet, hogy ő is hagyta volna elégi Obit! De nem azért, mert nem tudja megölni, hanem hogy szenvedni lássa.

Annak nagyon örülök, hogy csak pár menüt láttam (azokból se mindet), és ennyi. December 1 rulezzzz. :shock: A képeket pedig nem nézem meg.

JMJ! Megnézted már a filmet? Mesélj róla valamit...

Ez a rész nagyon hangulatos! Ahogy a dolgozók megmozdulnak a fal mentén, tényleg kicsit Alien-es érzet. Eddig fel se tűnt a hasonlóság! Egyébként iszonyú belegondolni, milen életük lehet azoknak a szerencsétleneknek. Bár lehet, hogy az nekik kényelmes.

Talán a az első pillanatokban, de inkább az a fájdalom miatti tekintet volt. Biztos nem bánta meg a dolgokat. Aztán már én is csak a gyűlöletet láttam rajta. Na meg azt, ahogy vörösödik a szeme. Mert hát ugye ő egy SITH. Érdekes, hogy fordított helyzetben mit tett volna Anakin Obi-Wan-nal? :39:

A montázs kérdéshez. Egyértelműen a csecsemőkre fókuszáltak, az ő elhelyezésüket láthatjuk. Ezzel remekül összekapcsolták a 3-4-et. Yoda sorsa ködös marad, de ezt majd azok tudják értékelni, akik sorban nézik a filmet. "Ok, de mi lett Yodával?" tehetik fela a kérdést. Már csak ezért is érdemes lesz megnézniük a többi részt. Aztán amikor majd az EPIV-ben, még csak meg se említik, na akkor kezdenek majd igazán parázni.

Most látom az xpress-en, hogy 500 Ft-al drágább lett a lemez. 4990.-. Még így sem túl drága, de azért a pofátlanságnak is van határa.

De ez csak két rakéta! Ettől még nem lesz jelentéktelenebb R2. És ami a lényeg, nem hal meg.

Egy kritika a sok közül. "A Depeche Mode a 2001-es Exciter album óta nem állt le teljesen pihenni, kiadtak szóló albumokat, remix válogatást, koncert DVD-ket is, és most 2005-ben megjelentették legújabb albumukat a Playing The Angel-t, mely az igéretek szerint a legsötétebb dM album lesz - ez utóbbit nem kell annyira véresen komolyan venni. Az Exciter után kissé kérdésessé vált a Depeche Mode jövője, főleg miután kijöttek Martin és Dave szóló albumai. Végül kisebb egyeztetések után a tagok stúdióba vonultak az új producerrel, Ben Hillier-rel, hogy felvegyék új albumukat. A legnagyobb probléma az volt, hogy Dave szeretett volna néhány saját számot az albumra írni, amiből konflitusok adódtak, de végül Martin 3 dalt engedett neki. A Playing The Angel kissé nosztalgikus let, de egyben előre mutató is. A tempó, az ütemek helyenként a Violator-t idézik, az ipari hangok a még régebbi albumokat, a gitárok és az itt-ott szomorkás hangulatok pedig leginkább a Songs Of Faith And Devotion-t. A reklám kampány szerint ez lesz minden idők legnehezebben befogadható dM albuma, de hamar bebizonyosodott, hogy ez az állítás is csak túlzás, mert inkább van itt szó sötétebb hangszerelésű pop dalokról, mint egy valódi borongós, rossz hangulatú lemezről. A szövegek ugyan valóban fájdalomról és szenvedésről szólnak, mint ahogy az album szájbarágós mottója is mutatja: "Pain And Suffering In Various Tempos", de a zene nem feltétlenül ezt sugározza. Persze ezt nem hibaként említem, csupán megjegyzem, hogy nem kell bedőlni a reklám fogásnak. Martin-ék tempósabb lemezt igértek, amit már rögtön a nyitó dal, az A Pain That I'm Used To is bebizonyít. Az ütemek leginkább az I Feel Loved-ot idézik, de keményebb, gitáros feltéttel. Ez lesz egyébként a következő kislemez. Ezen a ütemes vonalon halad tovább a John The Revelator electro pop-ja is, mely igazi sláger várományos a kemény kopogó ütemeivel, torzított gitárjával, a Suffer Well, mely leginkább a Halo és a A Quastion Of Time keveréke, az első kislemez, a Precious és a Lilian szinti-pop-ja. Ami Dave dalait illeti, nagyon jól sikerültek, mind nagyon sokat emelnek az albumon. A Suffer Well-t már említettem, így 2 maradt még. Az I Want It All, egy gyönyörű lassú szám megkapó, szomorú gitártémával, és a végén még Martin is beleénekel. A Nothing's Impossible egy sodró ütemű, fenyegető hangvételű dal. Mindhárom szerzemény nagyon hangulatos, így mindenképpen örülhetünk, hogy Martin végül engedett Dave akaratának. Szerencsére szokás szerint ismét kapunk 2 Martin számot is. Természetesen lírai dalokról van szó, mint ahogy arra számítani is lehet mindig tőle. Az egyik a Macro, a lét kérdéseiről, melynek kotyogó ütemű verzéit a túlcsorduló, gyönyörű refrénei váltogatják. A másik a Damaged People, pedig arról, hogy egy haldokló ember is lehet boldog, ha szeretik. Martin dalain kívül még akad néhány lassabb szerzemény, melyek elég összetett kompozíciók. A Sinner In Me, hol fenyegető hangualtú kemény ütemeinek köszönhetően, hol melankólikusan szép. Van egy kis instrumentális közjáték is, mely az Introspect címet kapta, és ez leginkább a Damaged People intrójaként funkcionál. A album záró The Darkest Star pedig a leghosszabb, legfelkavaróbb dal a lemezen, mely egyszerre gyönyörű, és hátborzongató lezárása a Playing The Angel-nek. Az album nagyon egységes lett, dögös technicista ütemek, és szép dallamok jellemzik. Valóban felkavaró lemez lett, de sötétnek azért nem annyira sötét. Új rajongók toborzására tökéletes ez a korong, mert az mellett, hogy ízig-vérig depeses, kicsit a divatot is követi. Akik pedig az Exciter-re fanyalogtak, azok most örömmel tehetik be a Playing The Angel-t a lejátszóba. Az albumból létezik egy limitált kiadvány is, mely CD/SACD + DVD deluxe szett. A DVD-n az album 5.1-ben és szereóban hallható, továbbá megnézhetjük rajta a Precious videoját, a Clean stúdió előadását, valamint egy dokumentumfilmet (Making The Angel), és fotó galériát. 10/10" forrás: http://sidek.blogspot.com

Részben visszanyúltak a 80-90-es évek hangzásához, de az új dolgokkal megfűszerezve. Nagyon jó lett a lemez! Adni akartam egy linket az mp3 anyag letöltéséhez, de már sajnos megszűnt a lap.

Ebben van valami. Ellenben C3PO-val is kellett kezdeni valamit, és mivel Lucas szereti a burleszk humort, így oldotta meg. Én már megszoktam.

Azért kíváncsi lennék milyen effektet akartak a hullámzó víz alá berakni.

Ebbe még bele sem gondoltam, pedig elég egyértelmű... Ma is tanultam egy kis ált. isk. 3 osztályos tananyagot. Bár sok képen/rajzon kéknek ábrázolják a vizet... :39: Pedig az tényleg színtelen.

A víz alatt kék háttér? A víz maga is kék, vagy nem?