Nem épp olyan epizód volt amilyenre számítottam, ráadásul az első rész is az évadban amiben a Batch nem is tűnt fel. Újra a Birodalom embertelen, rideg arcát fedezhettük fel. Emmerie Karral a középpontban. Nekem fura volt, hogy az első ajánlkozás után megtette főnöknek Hemlock, még a legfontosabb projekt részleteinek egy részét is elárulta. Az rendben van, hogy régóta a kegyeltje a nő, de ez nekem kicsit gyorsan jött.
Ezt leszámítva viszont elég nyomasztó volt az egész. A gyerekek, ahogy kísérleti alanyként funkcionálnak úgy, hogy azt se tudják hol vannak, plusz még az a hiú ábránd is táplálva van bennük, hogy valaha is hazatérhetnek, pedig nyilván nem. Ezek fényében duplán érthető miért akarta Nala Se biztonságban tudni Omegát ettől a helytől. Karr ahhoz nem elég erős lelkileg, hogy ezt a projektet ilyen körülmények között vezesse. Ez tisztán látszik, és ezért is hiba Hemlocktól, hogy ezt nem vette már észre korábban. Hisz a nő is egy klón aki rabságban élte le az életét, tudja milyen az ha gyerekekkel ugyanezt megteszik.
Remek volt Tarkin feltűnése, akinek szintén lövése sincs mit csinál Hemlock, de azért nem is nagyon burkoltan megfenyegette, hogy ha nem lesz valami látszata a sok pénznek akkor rövid úton kamepca lesz. Ettől láthatóan pelenkát is cserélt a doki, csak sajnos CX egyre közelebb kerül a Pabuhoz.
Ez a tetű Cad Bane is feltűnt, az egyik legaljasabb rohadék az egész alvilágban. Őt rühellem a legjobban. Ugyanazt csinálja Palpatine-nak amit csinált a régi rendszerben. Lopkodja az Erő-érzékeny gyerekeket. Duplán örülök, hogy Boba kinyírta ezt a tetvet, remélem halott is marad örökre.
Most pedig jöhet a folytatás!