Rog, ott lehettél volna, de elment a kedved, mert elcseszted. Ott alhattál volna, de nem nyilatkoztál, ezzel cseszted el. Nem vettünk figyelembe? Na vidd el magad sétálni valahová! Karrde lemondott a helyéről a kocsiban a javadra, Pildi felajánlotta a visszautadat, Bomarr kis híján térképet rajzolt, hogy neked könnyebb legyen a tájékozódás, a többiek meg buzdítottak, próbáltak bátorságot önteni beléd. Mit vártál volna még, ha ez neked a semmi? Hogy gondolatolvassunk, fogjuk a kezed vagy mi? Te döntöttél úgy, hogy nem jössz. Nem Pildi happolta el a helyed, te mondtál le róla. Tudod mennyi esélyed volt igent mondani? Majdnem tíz órányi esélyed, ez egy gyerek megszüléséhez is elég, de te vártál, mire is? Hogy majd valaki begépeli helyetted a választ? Más inkább a saját kezét használta. Ellenben, mikor Pildi "elhappolta" a helyed, mérhetetlen jó szándékkal felajánlotta a fuvarozást, erre te meg itt vered a tamtamdobot, pedig csak gondolj bele, az a fuvar nem két fillérébe került volna, hogy a fáradtságról (és fáradt volt, nem is kicsit) nem is beszélve, de gondolom ez eszedbe sem jut a nagy elvárásaid közepette. És mindezek ellen mit kellett volna tenned? Beírnod ennyit: légyszi, hadd maradjak mégis inkább én, mert messzebb lakom. Biztos vagyok benne, hogy Pildi nem utált volna ki a világból. Ja, hogy téged ez kínosan érintett volna? Ezer bocsánat, de a hiba újban benned van, nem másban. Érdekes, azért nem érezted volna magad kínosan, mert Karrde lemondott az autókázásról a javadra?
Szóval fogd az elvárásaidat, tedd őket zsebre, és gondold át alaposan, mi történt itt, mielőtt pont azt kezded el cseszegetni, aki energiát nem kímélve szeretett volna a kedvedben járni. Vagy az, hogy vele szemétkedsz, az összefér a lelkiismereteddel?