Biztos marha szép arra is a táj Ma én is voltam újfent, de sajnos a Duna Sződligetnél már elöntötte a kerékpárutat, így rövidített táv volt ma csak Ödönkék viszont ma kissé fegyelmezetlenek voltak, de még koránt sem annyira mint pár idősebb csodamókus akik képtelenek azon egyszerű szabály szerint közlekedni a két méter széles kerékpárúton, hogy ott csakis egymás után tekerünk. Így fordult elő, hogy amikor utolértem pár ilyen balfácánt, szépen rájuk köszöntem a kissé hangosan viselkedő fékjeimmel Szóval a fékgumik éles hangja által ki ki megtalálta a maga útját. Én továbbmehettem a sima aszfalton míg mások töltésnek lefelé hagyták el az addigi útvonalukat némi szívroham kíséretében De hát így jár aki nem tartja be a szabályokat.