-Itt vagyok. -közölte Aurra Sing amint átlépte a pilótafülke küszöbét. Míg az első-pilóta ülése mögé ért, megnézte magának a segédkonzoloknál tevékenykedő aqualishokat és szeme sarkából nyugtázta, hogy őt követve Ryela miként vesz fel megfigyelő testtartást néhány méterrel hátrébb. De aztán azt is megállapította, hogy az alig két perce hozzá eljuttatott hír alapján már egy bolygórendszer kellős közepe felé haladtak, hátrahagyva a több órás hiperűrben töltött idejüket.
-Ráálltam Modarach keringési pályájára. A központi csillagtól a negyedik. Pár perc és szabad szemmel is láthatjuk. -mutatott ki előre Roylee, mialatt fél szemmel a kiíróernyőket pásztázta. Gundo le nem vette volna a szemét róluk, no nem mintha tartott volna a csillag-ezrek látványától a sötét űr felszínén, hanem csak igyekezett kerülni a fejvadásznő tekintetét. Pedig Aurra Sing immár teljes közönnyel viseltetett a rodiai iránt. Még csak arra sem méltatta, hogy mint a hajó másodpilótájától, akár fontos közlendőket hallgasson meg. Nem hiába faggatta tovább Royleet.
-Hajók? Fegyverek?
-Semmi. -rázta meg a fejét a férfi. -Teljesen elhagyatott a rendszer az ilyen jellegű technikai vívmányoktól.
-Vagy csak jól álcázzák. -tette hozzá a nő, rideg pillantásával a végtelen űr előttük elterülő mezsgyéjére összpontosítva.
-Nem hinném. -emelte fel rá a tekintetét a férfi. -Fwell óta jelentős fejlesztések alá esett a hajó. A szenzoraink már rég kiszúrták volna ha ebben a rendszerben a háttérsugárzásnál csak egy alig észlelhető foknyival is eltérő energiajellemző aktiválódott volna. De semmi. -tárta szét a karjait. -Minden távol-körzeti szenzor képernyője üres.
-Nem számít. Azért csak tartsd nyitva a szemed.
-Tartasz valamitől, Sing?
A fejvadásznő hátrapillantott a válla fölött, oda, ahonnét Ryela figyelte őket. A theelin nő hangja még mindig a megvetéstől volt átitatott, mely érzés kölcsönös volt a két nő között. Talán csak egy apró hajszálnyival volt közvetlenebb mint tegnap, a megismerkedésüknél.
-Talán nem ártana némely dolog iránt bizalommal viseltetned. -fűzte tovább a saját megjegyzését, mialatt beljebb lépett a híd kijelzőinek fényglóriájába tartozó részébe. Aurra láthatóan nyugodtan fogadta a csípős megjegyzést, vagy pedig igen jól álcázta a gondolataiban forrongó dühöt.
-Ez nem bizalom kérdése. Keresztül-kasul bejártam már a galaxist, láttam sok mindent, de a technika, bárhol is jártam, mindig kijátszható volt, pró és kontra.
-Akárcsak én. -Ryela most már közvetlenül ott állt Roylee mellett, a másik oldalán. -Tudom, hogy nincs tökéletes álcázórendszer. Sose tudtak megtéveszteni amikor egyes, ?körültekintően? védett helyekre jutottam be.
-Akkor gondolom te is sokszor kerültél a lebukás közelébe.
Ryela egy sóhajtással tette túl magát a leplezetlen fricskázáson.
-Rendszerint rég elhagyatott helyekre keveredtünk Durakkal. Ősi szentély is volt köztük, jelentős védelmi funkcióval ellátva. Mint láthatod itt vagyunk mind ketten. Nem sikerül kifogniuk rajtunk.
Aurra szája sarkában csak egy alig látszó görbület hajlott a füle felé. Még magának se merte bevallani, hogy a theelin nő ezen válasza tetszett neki. Mintha csak saját magát látta és hallotta volna. Persze azért voltak köztük jelentős különbségek. És ezt sose feledhette. Most azonban a küldetés fontosabb volt annál, mintsem ezeken agyaljon.
-Bármi is legyen itt a helyzet, a figyelmünk nem lankadhat. Van egy igen rossz előérzetem, hogy nem csupán a turániaktól kell tartanunk. Az ilyen kincses kalandok sokak kedvét ráveheti arra, hogy kockáztassanak.....rejtőzködjenek.....ugrásra készen álljanak, hogy aztán lecsaphassanak.
-Szóval..... -terelte magára a figyelmet Roylee. -Mi legyen a következő lépés?
Aurra közelebb tolta az arcát a plasztacél ablakhoz, melynek másik oldalán a jéghideg veremben egyre fokozatosabban nőni kezdett Modarach glóbusza.
-Felkészülünk minden eshetőségre. Nem engedjük, hogy meglepjenek minket. Te csak vigyél le minket. -pillantott a férfira, majd Ryela felé fordult. -Mi pedig az előkészületi terembe megyünk. Most.
Dervex teljességgel hozzászokott a magányhoz, az emberi beszédtől mentes környezethez ahol csupán a jelentős módosításokkal ellátott csillaghajójának halkan duruzsoló hajtóműveit hallgathatta. Persze ez nem volt így néhány órával ezelőttig, mikor a pilótafülke mögötti apró pihenőszobát betöltötték a hologramok és az őket megtestesítő alakok szavainak kakofóniája. A Császári Testőr csak hosszú percek után mozdult, mikor kikapcsolt a készülék, mely a megszerzett felvételeket újra magába zárta. A meditáció valamelyest segített, hogy a testőr helyre tegye a dolgokat, kiegészítve azzal, amit a hajó érzékeny adaptáló rendszerei kivívtak maguknak. Gondolataiba merülve már a következő lépéseit tervezte, egy időben azzal, hogy a vele szemben lévő fal előtt húzodó terminál képernyőjén sematikus grafikai ábrák és rácsminták kezdtek egy bizonyos jól felismerhető alakzat köré csoportosulni. Egy golyóbisra vetült valamennyi, kirajzolva újabb mintákat és íveket. Más, érzékenyebb programok pedig gondoskodtak arról, hogy mindez túlmutasson ezeken a primitív elemeken és kiegészítsék immár jelentéstartalommal is a részinformációkat.
Dervex szemhéjai felpattantak és a férfi felegyenesedett a meditációs helyzetéből, melynek folyamán eddig a padlót borító bordó szöveten ült. Odalépett a termináljához és szemrevételezte a kapott képet, mely immár végeredménynek volt tekinthető. A szondák, melyeket jó előre kiküldött maga elé, visszaküldték végre a végső adatokat.
Célállomása az a bolygó volt melyet a felvételeken is megemlítettek. Fjedor maga árulta el ezt a sokat mondó információt, azonban ha Dervex nem lett volna elég óvatos rögtön belesétált volna egy lehetséges csapdába. Ezt a fajta könnyelműséget azonban nem engedhette meg magának.
Modarach. Olvasta le a bolygó nevét a kijelzőről, melyet valamelyik csillagász aggathatott a bolygóra a távcsöve mögül, mert az adatok alapján se a bolygónak, se pedig a rendszernek melyben keringet, nem volt lakossága. Nélkülözött minden fejlettséget és civilizációt.
Dervex visszafogott elégedettséggel nyugtázta a jelentést mely kitért a bolygó faunájára. Szerencsére védőruha nélkül is elviselhető volt a planétán való tartózkodás, azonban a testőr nem akart semmit se elkapkodni. Elvégre számára a fő cél nem ez a bolygó volt. Most itt csupán megfigyelt. És ha jól figyel akkor előbb-utóbb Fjedorra és azzal együtt ama adattároló rendszerre bukkan mely oly fontos Őfelségének.
-Ez egy kicsit rázós lesz. Nem ártana ha megkapaszkodna mindenki. -sercegték a helyiség rejtett hangszórói Roylee szavait. -A légkör ugyan tiszta, de a felső rétegben egy kisebb elektromos vihar észlelhető.
Az előkészületek vége felé tartva, mindenki igyekezett megfogadni a pilóta tanácsát, egyedül erre talán csak annak a három IG droidnak nem volt szüksége, melyek G'hevurral egyetemben tűntek fel a bejáróban. Az ő masszív mágneses talpaik jó rögzítési pontokat szolgáltak. Aurra nem sokat törődött az első rázkódásokkal, tovább foglalatoskodott a felszerelésekkel, melyek közül jó néhányat már vagy a vállára akasztott, vagy pedig a muníciós övére aggatott. A többiek, látván talán az ő elszántságát, szintén mellőzték a túlzott óvintézkedéseket, bár egy alkalommal Ryela éppen hogy el tudta kapni annak az asztalnak a peremét, melyen a csapat felszerelésének java sorakozott. A helyiségben ezen kívül volt még néhány szekrény, pár doboz a sarokban, illetve egy-egy padsor a két hosszabbik átellenes fal tövében.
-Igyekszem több energiát adni a kompenzálórendszerre.
Aurra félresöpörte a modulált hangot a gondolataiból és megemelte az egyik hosszú csővű fegyverét. Ellenőrizte, hogy van e valami komolyabb elváltozás rajta a legutóbbi használat óta. Persze tudta, hogy nincs, figyelmesebb volt ő annál, hogy egy ilyen elváltozást, vagy akár egyetlen karcolást is, ne a bekövetkeztekor venne észre rögtön. De a tétlenkedés látszatát messze kerülni akarta. Tette azt amiért megfizették. Gondoskodik azokról a fegyverekről, melyekkel majd a csapat többi tagjának biztonsága érdekében fog gondoskodni. Ámbátor figyelmét nem akarta elkerülni a droidoknak a jelenléte. A konstrukciójukat nem éppen a békés, szolgafeladatok elvégzésére alakították ki. Modern gyilkológép volt valamennyi.
-Róluk miért nem beszélt? -kérdezte csak úgy, maga elé, de nem titkoltan G'hevurnak intézve a szavait. Hosszú, vékony fehér ujjai végigsimítottak a mesterlövészpuskáján.
-Ó, ezek itt, csak amolyan biztosító droidok.
-Igazán? -kérdezte az érzelemmentes hangját. Vele szemben sikerült magára vonnia Ryela és Durak figyelmét is, akik a saját cuccaik után, egymásét ellenőrizték le éppen. -No és mit biztosítanak?
-Természetesen a biztonságukat kedves Sing. -felelte némi idegességgel a hangjában.
Aurra letette az asztalra a fegyverét és megfordult, nekitámaszkodva a csípőjével a peremnek, miközben karba fonta a kezeit maga előtt. Fekete szemüregei mélyén felragyogó smaragd szemei először a droidokra vetültek, majd G'hevurra.
-Úgy tudtam, hogy itt én vagyok a biztonsági ember devaronian. Ha rigolyás lennék az hinném, hogy minket akar szemmel tartani a konzervjeivel. -bökött a fejével a nyakigláb droidok felé. -Amúgy maga nem tart velünk?
-Ó, nem, nem. -rázta meg a mutatóujját az ördögszerű szerzet. -Az én megbízatásom nagy része jószerivel véget ért. Összeszedtem magukat erre a küldetésre. Innentől csupán a jelentések megtétele és az alkalmi eligazítások megtartása a feladatom. -pillantott az asztal körül állókra.
-Hm, azt hittem, hogy a két aqualish a maga pribékje. -fordult fél szemmel a rozmárszerű képpel megáldott páros felé.
-A fejvadász jól beszél. -mordult fel Durak, egyenesen G'hevurnak szegezve a vaskos mutatóujját. -Nem volt róla szó, hogy maga szervetleneket is hozz. Gyűlölöm a droidokat! Érti?
-Ööö, nos, higgye el, hogy ezt nagyon sajnálom -kezdet el le-föl járkálni mindannyiuk előtt, nem zavartatva magát attól, hogy a hajón időközben erősebb rázkódások futottak végig-, de biztosíthatom, hogy a droidok nem fogják hátráltatni magukat. Jószerivel ők lesznek az előőrs, hogy figyelmeztessék magukat ha netalán....
-Mégis, hány ilyen játékszere van a hajón devaronian? -vágott közbe Aurra, tudva, hogy hazudnak neki.
G'hevur megtorpant és elképedt arcot vágva, egyenesen Aurrára villantotta a tűhegyes fogsorait.
-Hogy?! Maga nincs olyan helyzetben Sing, hogy ilyen információkat kérjen ki. Ne felejtse el, hogy kinek is dolgozik.
Aurra egy hamiskás mosollyal nyugtázta a devaronian jellegtelen fenyegetőzését. Ellökte magát az asztaltól és a legközelebbi padhoz lépett, hogy az ételrudakkal és más tápláló oldatokkal megtömött tarisznyáját is magára vehesse.
-Ha nem maga adja meg nekem ezt az információt, majd megteszi más később. -mondta fagyosan, majd utolsó mozzanatként egy apró holoprojektort emelt maga elé, melyet azonnal be is kapcsolt. Modarach generált kék gömbje lebegett az orra előtt melyet tanulmányozni kezdett. G'hevur zaklatottságát leplezni igyekezvén a többiekhez fordult, hátat fordítva Aurra Singnek.
-Ne felejtsék, a landolózónától észak-északkeletnek kell tartaniuk a dzsungelen át amíg el nem érik a két nagy folyó találkozási pontját. Fjedor szerint lesz ott egy barlang.....
-Megvannak a szükséges információk. -sodródott vissza az asztalhoz Aurra, megakasztván a devaronian szavait kinek ajkait egy jellegzetes sziszegő hang hagyta el. -Irány a zsilip emberek.
-Átértünk. Látom a célt. A tisztás elég nagynak tűnik ahhoz, hogy letegyem a hajót. Amúgy minden rendben ott hátul?
-Roylee azt akarom, hogy amint letettél minket, térj vissza orbitális pályára. És tartsd nyitva a szemed.
-Vettem, Sing. Pilóta kilép.
Aurra felpillantott az asztalba épített kommfelületről. Felkészült arcokat látott magával szemben
-Most mi jövünk emberek.