Oldfighter
Fórumtag-
Összes hozzászólás:
22.265 -
Csatlakozott:
-
Utolsó látogatás:
Tartalom típusa
Profilok
Fórumok
Naptár
Star Wars Feliratok
Oldfighter összes hozzászólása
-
De pofátlanúl fiatal ünnepüli ma is a születésnapját! Boldogat azért neki
-
Ez így igaz, ámbár valaki szólhatna a húgomnak, mert ő azzal szokott jönni, hogy " Már megint elb*****d a kaját, túlfűszerezted"
-
A főszereplő csávó tiszta SG Atlantisból a rasztás fazon Ha film készülne a játékból csak őt tudnám elképzelni.
-
Sikerült végigvinnem a Bionic Commandot. Csak ajánlani tudom, rendkivül élvezetes játékmenetet kinál, remek grafikával, zenével, sztorimenettel. Az irányítás ugyan biztos kap némi nemtetsző jelzőt, de azt kell, hogy mondjam, gyakorlat teszi a mestert Eleinte azt hittem, megőrülök tőle, de be kellett látnom később, hogy ez az ugri-bugri pókemberes stílus hihetetlen élmény nyújt és az ellenfelek sokkal de sokkal jobban megizasztják az embert. Oly annyira, hogy párszor vissza kellett fognom magam, nehogy lefejeljem a monitort és kettétörjem a billentyűzetet. Egy szó mint száz, a játék remek, drámai befejezéssel és várjátok meg majd a stáblista végét. Remélem jön majd egy magyarosítás is majd hozzá.
-
Szívesen
-
Piák, kaják, cigik - avagy, hogy (ne) tedd tönkre magad
Oldfighter hozzászólást írt ebben a topikban: Külvilág
Szendvicskedvelőknek ínyencségek :D -
Lehet, hogy csak ennyin múlna a Világbéke?
-
Engem az is érdekelne, hogy CLinton mit ajánlott Észak Koreának a két amerikai újságíróért.
-
A "mai lányok" majd akkorát fognak koppani, amikor a Nagy Ő nem fogja őket minden áldott nap étterembe vinni, továbbá unalmasnak fognak tűnni a mikrós kaják. Ismerve főleg ama tényállást, hogy a férfiakhoz a leggyorsabb út a gyomrukon át vezet. És persze nem is beszéllve ama Lázadó technikáról mellyel élvezetesé lehet tenni a nők számára a főzést. :D Igazam van házisárkányom, vagy igazam van?
-
Res Rigel, Premsus Citytől nyugatra.... -Erre, erre! Már nincs sok hátra a Hyeraig. -integetett a karjával az élen haladó Gillen, miközben a másikban egy elektromos fáklyát tartott. A hegy mélyén kanyargó folyosóban nyirkos sötétség honolt, azonban jó pár méterenként sikerült felfedezni a civilizáció nyomait, jelezvén, ezt a járatot sűrűn látogatják az itt élő emberek. Szellőzőkürtők, karbantartófülkék vagy pedig egyszerű raktárak nyíltak a főjáratból. Léte pedig nem más miatt volt számottevő, mint hogy egy külső landolóplatformot kötött össze a várossal. Ilyen landolóterületre pedig szükség volt, mert Premsus Cityben csak kisebb járőrhajóknak, felső-felhőkategóriás T-16-osoknak volt hely a dokkoláshoz. -Hyera? -vonta felé az egyik szemöldökét Ramoos, aki közvetlenül a myntoi ellenállók parancsnoka mögött érkezett. -Úgy ám, barátom! -húzta büszkén félmosolyra a fáklya fényudvarában a szája szegletét. Csupán ennyire volt képes, köszönhetően az arcát elcsúfító seb jelenlétének, mely keresztülhaladt néhány mimikai idegpályán. -Res Atyánk egyik lányáról neveztem el. Gyönyörű teremtés de nem ajánlatos ujjat húzni vele. -Nos, ha még csak a felét is tudja mint a névrokona a gizmerkhi csatában, akkor..... -Megnyugodhatsz ezredes. A kicsike még soha nem hagyott cserben. -kacsintott egyet, majd nyújtogatni kezdte a nyakát egy jobb kanyar után. -Meg is érkeztünk. Ott a platform. Elől egy világos félkörív vált láthatóvá. A járat egyfajta belső hangárféleségbe torkollott, ahol a csoportnak már jutott elég hely arra, hogy akár többen is egymás mellé érkezzenek. Itt a falakon már egészen másfajta mesterséges világítótestek sorakoztak, mint mögöttük a hegy mélyén. A falakon csövek és vezetékek rendezett káoszban csavarodtak a padlón, át a falakon fel egészen a mennyezetig. Néhány állvány is helyet kapott, melyeken a legkülönbözőbb méretű ládák, dobozok sorakoztak. Mindazonáltal a hely híján volt a zsúfoltságnak, főleg a kiszolgálószemélyzet részéről. Lerítt, hogy ez itt csak egy alkalmi színtere a rigeli szabadcsapatok titkos telepeinek. Gillen rögtön megnyújtotta a lépteit, hogy aztán váltson pár szót a szabad ég alatt álló hajó felől érkező emberrel, aki Ramoos szerint vagy a hajó kapitánya lehetett, vagy valamelyik fontos asszisztense a parancsnoknak. Az előbbi vált valóvá. Gillen pár másodperc után ugyanis visszatért hozzájuk és tájékoztatta őket. -Pallarn kapitány felkészítette a Hyerat az indulásra. Jöjjenek! Lesz hely mindannyiuknak. Átvágtak a hangáron, miközben körülöttük a technikusok üzemanyagcsöveket és energiavezetékeket tekertek vissza a feltöltők köré, vagy egész egyszerűen csak félreseperték őket. Érződött, hogy mindenki a gyors felszállást szorgalmazta. Pallarn kapitány -aki menet közben bemutatkozás gyanánt biccentett a fejével a csoport tagjai felé- a leszállórámpához sürgette őket, ahol egy koréliai korvett árválkodott, egymaga betöltve a sziklafal oldalába vájt platformot. Mindannyian felsiettek a rámpán és máris a hajó központi része felé lettek terelve a legénység néhány tagjának a közreműködésével. Pallarn kapitány és Gillen parancsnok magukra hagyta Ramoosékat akik egy közepesen tágas, világos falú teremben kötöttek ki. Volt itt jó pár gyorsulási szék, melyeket gyorsan megtöltöttek, mert a belső hírközlőn keresztül erre általános figyelmeztetés utasított mindenkit. Nem volt kétséges, ez meredek startolásnak fog ígérkezni mindannyiuk számára. -Remélem Clemer és Ryta jól van. -jegyezte meg Myrne a bátyára pillantva, miközben a lábuk alatt folyamatos remegés lett úrrá a hajón. -Bízzunk benne. Tudják, hogy mit csinálnak. -felelte amaz, miközben a pillantásával nyugtázta az ülése karfáján felvillanó zöld fényt. A gravitációs kompenzálók bekapcsoltak. -Hát én minden esetre szívesen maradtam volna, hogy ellássam néhány birodalminak a baját. -morogta az orra alatt Slave, Myrne másik oldalán, mire a párja epésen megjegyezte: -No persze, ilyen sebbel a hátadon nem sokra mennének veled. Nekem úgy tűnik, hogy már a felszállás megrázkódtatásait se bírod. -Kutya bajom. Csak érzékeny talán némileg a seb. -sziszegett fel, főleg mikor az ülés támláiba helyezett sugárzók szinte odaszippantották minden sejtjét az üléshez. Ramoos elmosolyodott húga szavain, aki dacosan emelte fel pisze orrát és szemmel láthatóan élvezte, hogy a férjét kioszthatta. Persze tudta jól, hogy ez nem több mint a felgyülemlett feszültség levezetésére tett kísérlet. Jobb is ha csipkelődnek, mintsem hagynák eluralkodni magukon az aggódást és a tétlen magatehetetlenség érzéseit. Mert akár tetszett, akár nem, saját magát ez gyötörte. Azóta, hogy búcsút intett Clemeréknek. Szíve szerint a sógorával értett volna egyet, de rá kellett már időben jönnie, hogy amit most tesznek, azzal jóval többet érhetnek el, ha életben akarnak maradni a bosszúig. A remegés ezalatt rázkódásig fokozódott, majd egy kis időre -míg a hajó kiegyenlítője nem reagálta le a hirtelen gyorsulást-, a gyomruk a torkuknak nyomódott. Res Rigel, Premsus Citytől délre.... -Csak óvatosan vele, megértették? -Nyugodjon meg százados. Megteszünk mindent, hogy minél előbb a bázison legyen és a megfelelő kezelésben részesüljön. -Azt ajánlom is. -vetettem még oda a vontatójárműre felpattanó katonának, miközben társa -egy szanitéc-, gondoskodott arról, hogy a bactainfúzió, melyet Wolfienak bekötött, a helyén is maradjon. -Kitartás, kislány. -vakargattam meg Wolfie füle tövét, mely alól bánatosan pislogott vissza rám. A lámpa fényében már egyáltalán nem csillogott az orrvége, mely azt jelezte, hogy igen rossz bőrben van. -Megmentette az életem. -jött oda Zim is, hálásan tekintve a lebegő tehervontató platformjára fektetett megmentőjére. A klón nem engedte, hogy őt ellássák a hágóba érkező Marsson őrnagy emberei, inkább tűrte tovább a fájdalmat. Úgy fogalmazott, hogy egy jó katona idő előtt nem vonul vissza a sáncok mögé a sebeit nyalogatni. A terepsikló elindult, nyomába az energiakapoccsal rögzített platformmal. Még néhány jármű csatlakozott hozzájuk, melyek további sebesülteket, illetve Firkász holttestét vitték magukkal. Fényszóróik néhány másodperc elteltével már bele is vesztek a távolba. -Százados? Megfordultam az ismerős hang hallatán. Az őrnagy bukkant fel, oldalán Manquaddal. -Készen áll a feladat folytatására? -Igen, uram. -bólintottam, majd visszahúztam a fejemre a sisakomat. -Úgy értesültem, Kolder hadnagytól, hogy észlelték az ellenállókat. -A közelben vannak, uram. -vezettem el a tekintettem a közvetlenül mellettünk nyíló szűk ösvényre. -Sajnos éjszaka kevés lenne az esélyünk. -pillantott szét a hágón. Sok helyen antigrav járművek parkoltak, velük lettünk megerősítve. Ugyan nem voltak komoly erőpotenciáljaink, de a fedélzeti fegyvereik a legtöbb két lábon közeledő ellenfélre halálosak voltak. -Osztom a nézetét őrnagy, de tartok tőle itt igen komoly kiszolgáltatott helyzetben vagyunk. A várost pedig még meg sem találtuk. -A Chaser folyamatosan tapogatja le a felszínt százados. Bármely pillanatban küldhetik a pontos koordinátákat és akkor már tudjuk, hogy hová kell lecsapni. -Engedelmével, ez engem cseppet sem nyugtat meg. Ismeretlen területen járunk, ismeretlen számú ellenséggel szemben, plusz itt vannak azok a fenevadak is melyek percek alatt kicsinálták az egyik szakaszunkat. -És miért is kéne, hogy ez minket megnyugtasson? -csapott rá a karabélyára Zim. -Felderítők volnánk, nemde bár. A mi dolgunk, hogy ezeknek utánajárjunk. Nem tudtam megállni, hogy ne vigyorogjak el a sisakom alatt. Marsson hangjából is valami hasonló szűrődhetett ki. -Ez a beszéd hadnagy. Madness százados! -Uram! -Gondoskodjon róla, hogy jusson elég őrszem a megfelelő helyekre. Így vagy úgy de néhány emberrel folytatják a Delta 3-as szektor átfésülését. Szükségünk lesz egy átjáróra, melyen keresztül a járművekkel megközelíthetjük a fészküket. -Értettem, uram. -Különválnak. -Mi?! -Nézd csak! -nyújtotta oda a makrótávcsövét Guttrav tábornok a sziklaoldalban képződött hasadék peremén át lefelé pislogó Clemernek. Ő aztán átvette az eszközt és az általa megjelenített zöldes -éjszakai üzemmódban használatos- képre fókuszált. Alattuk valóban különváltak a birodalmi rohamosztagosok, úgy ahogy azt a veterán rigeli közölte vele, de ez egyben homlokráncolásra késztette. -Két szakasz hagyja el a hágót, egy maradt. Nem egészen így képzeltem el az egészet. Jobb lett volna egyszerre az összesen rajtaütni. -Nos, hajnalig tuti nem várhatunk. -fűzte hozzá Guttrav, távolabb csúszva a peremtől. Most már nem kellett hason feküdniük, félig ülő helyzetbe tornázták magukat. -Még szerencse, hogy a rossz oldaláról közelítették meg a várost és a külső leszállóplatformtól is távol vannak. Éppen ahogy kimondta az utolsó szót, nyomban fojtott mennydörgő robaj támadt. Egyenesen velük szemben, a hegycsúcsok magasságában kivilágosodott az égbolt. Fehér, ragyogó fény szakadt el a csipkézett ormoktól és lőtt ki az ég felé. -Ezek ők lesznek! Sikerült nekik Clemer! -örvendezett az öreg, megrázva a vállait. -Ssshhh, csak halkan. -intette meg, lefelé mutatva, jelezvén nincsenek egyedül. Guttrav leplezetlenül elszégyellte magát, de aztán mint ha mi sem történt volna, intett a karjával. -Ideje csatlakoznunk a többiekhez. Eszeljünk ki valami tervet. Elvégre nem hagyhatjuk csak úgy lófrálni ezeket a császári pribékeket. Clemer helyeslően hümmögött, miközben felszegett állal nézett a távolodó űrhajó irányába. Az ionhajtóművek jócskán túlragyogták a csillagokat, tejfehér fátyol hintve szét az égbolton. -Sok sikert barátom. -dünnyögte az ég felé, amit Gittrav rosszul érthetett, mert felfelé kapaszkodva a hegycsúcs felé, visszafordult és kérdőn felhúzta az egyik szemöldökét. -Mondtál valamit? -Semmit. Nem lényeges. -legyintett amaz, jóhiszemű vigyorral az ajkain, miközben maga is hátrahagyta a megfigyelő posztot. -Ühüm.
-
Sithuram, a maga dóga nem más, mint energiáját eme nőszemélyek ellen elkövetett kényeztetésekre pazarolni. Az ilyen haszontalan mosás meg minyavaja dolgokat meg tessék csak rájuk bízni Mindent a helyén kell kezelni
-
Akkor ezek szerint legénylakásban élsz De azért szerintem ne add fel. Mosni, főzni, takarítani meg lehet tanítani bármely nőszemélyt :D
-
-
Mi a szösz? Az egész családtól megszabadultál?
-
Eh, micsoda kijelentés az, hogy "aki most van"? Neve is van az illetőnek, főleg ha már eccer bátornagylány voltál vele. Hívhatsz felőlem nagy marhának is, node ez a " aki most van", nem is tudom....mintha kolonc lenne az illető és nem is itt írna ő se. Máskülönben igazad van, de a távkapcsok már csak ilyenek.
-
Én is nagyon sok potenciált látok egy ilyen projectben Azt se bánnám, ha csillagrombolót, vagy felkelő cirkálót kéne irányítani a csata sűrűjében és teszem azt beugorhatunk a tüzelőállások egyikébe
-
Ez aztán az eltökéltség.
-
Nocsak, nocsak.... http://www.gamestar.hu/x-wing-es-tie-fight...isszateres.html
-
Ajaj, tudnék mesélni én is Én is elégé fatökü kategória vagyok, de a manapság házisárkánnyá váló párom bezzeg bátor nagylány volt Ez van, ha a nők kifacsarják az ember szívét skaccok Frenkie, egy jó tanács. Ha legközelebb elúszik előtted egy klassz kis női fenék, harapj bele. Legalább neked legyen már jó, ha kockáztatsz és így 'kínoznak" téged ezek a bestiák
-
Én valahogy ilyenkor "nyugszok" le Bírom amikor dörög a fejem fölött
-
Ody, az még kimaradt, hogy ha már megvan a tipus, nagyjából tudod, hogy mit akarsz venni, akkor nehogy egy nagyáruház sorba kötött tv-jei által nyújtott képbe bízzál, hanem menj el előszőr egy szakkereskedésbe. Ha van BR lemezed, vidd el nyugodtan, hogy ezzel szeretnéd letesztelni a készüléket. Ilyen kis üzletekben ált. mindig biztosítanak lehetőséget, ellenben a nagy áruházláncolatokkal. Ami miatt ez fontos, többek között az, hogy amely tv-k így mennek az állványokon, ott előszeretettel húzzák fel maximumig a fényerőt illetve a kontrasztot. Szóval, ha mész tesztelni, kérd be a képmenűt. Gyakori megoldás ez a fenti dolog a kereskedők részéről, hogy eme "csalással" méltassák a megjelenítő tudását. Szóval erre ügyelj. Egy tv képének már a feles beállítottság mellet is megfelelő képminőséget kell produkálnia.