-Az italod Sing.
A fejvadásznő szenvtelen tekintettel fogadta a csapos mozdulatát, melynek keretén belül, elé helyeztek egy vöröskés itallal telített ibriket. Vékony, inas karjával kinyúlt az ívóalkalmatosság felé.
-No és mond csak szépségem, mi járatban itt a Nar Shaddaa-i palotámban?
-Dick, legalább te ne áltasd magad. -szólalt meg a fagyos hangján Aurra Sing, két korty után. -Ehhez te túl büszke lélek vagy.
-Nos, talán így van. -könyökölt rá a pultra a nagydarab férfi, félredobva az aktuális törlőkendőt a kezéből. -Ronda, visszataszító vagy, a csehóm pedig egész egyszerűen undorító mocsokfészek a koréliai negyed szívében. -közölte egy szuszra, majd felsóhajtott. -De tudod mi a szitu amikor beteszed a lábadat Dick Bárjába. Túl rég jártál errefelé, hogy most csak úgy lenyeljem az ittlétedet.
Várakozó pillantással mélyesztette a tekintetét a fejvadásznő gonoszan csillámló szemeibe, mely körül sötét folt terebélyesedett, és Dicknek fogalma sem volt, hogy a sápadt arcon ezt a foltot pigmentáció vagy valami különös, felvitt festékanyag okozza e.
Aurra Sing ajkain egy halovány mosoly futott végig. De éppen hogy csak meggörbültek a vonalak a szája szegletében.
-Aggaszt az ittlétem?
-Cseppet sem. -rázta meg lebiggyesztett ajkakkal a fejét a férfi, továbbra is teljes nyugalommal, magabiztosan könyökölve a pulton. -Tudnék arról ha rám küldtek volna valakit. De talán mást igen.
-Ha annyira tudni akarod, akkor elmondom. Üzletet kötni jöttem ide.
Dick elismerően hümmögött egyet. -Az se rossz program. Szóval akkor nem fogsz lövöldözni, se csontokat törni azokkal a bájos kacsóddal?
-Jó kislány leszek, ígérem.
-Remek. -jegyezte meg elégedetten a férfi, aki eltolta magát a pulttól és valahová a söntés másik végébe indult, egy új betérő vendég felé, de még félig a nőn tartotta a figyelmét. -Szeretem ha ismerik az itt érvényes szabályokat. Ja és többet is mosolyoghatnál. Tudod akkor meglehet, hogy barátságosabb lennél.
Aurra Sing lenyelte a feléje irányuló megjegyzést, és ha nem éppen Dick szájából hangoztak volna el, akkor meglehet, hogy már nem élne az illető. De itt mindig is Dick hozta a szabályokat és a hírneve elégnek bizonyult ahhoz, hogy még egy olyan elvetemült fejvadász mint ő maga, ura legyen az ösztöneinek.
Újabb kortyokat küldött le a torkán és várt. Várta a megbízót aki néhány órája üzenetet küldött neki a hajójára. Pont amikor napok óta a távolsági szenzoraival a Hapan Konzorcium határánál gyülekező birodalmi flotta mozgását tartotta szemmel, azzal együtt pedig minden könnyelműen kódolt adást lehallgatott. Még a Devastatornak küldött híreket is. Annak a hajóét melyen Darth Vader tartózkodik. Egyszerre volt elégedett és dühös. Elégedett a kiváló letapogatórendszerért, amiért nem kevés összeget fizetett egy árusnak aki direkt ilyen spéci cuccokkal foglalkozott, másrészről dühöt érzett, hogy a lehallgatott üzenetben csak John Maclaine haláláról számoltak be. Minden jel szerint a Firehawk és a megmaradt legénység továbbra is a csillagokat szeli. De legalább a bosszújának egy darabkáját már meglelte.
-Ugye maga az? Maga az a fejvadász?
Aurra felpillantott a merengéséből és rögvest alaposan le is szúrta magát amiért csak az utolsó pillanatban vette észre az őt megszólító barna fejű lényt, kinek kopasz koponyájából két, hátrafelé görbülő szarv tartott a tarkója felé. Pedig mindig ügyelni szokott arra, hogy először ő vegye észre a számára gyanús alakokat és ennek fényében állandóan a bejárattal szemben ül le, lehetőleg arra a pontra ahol ő még javában takarásban lehet. A bárpult eme vége biztonságosnak tűnt. Egészen eddig.
De aztán úgy látta, hogy a vicsorgó fajzat szájából kikandikáló tűhegyes, sárga fogsoron kívül más fenyegetettség nem érinti. Persze ez még nem jelentette azt, hogy hanyagolta volna az óvatosságát. A lény ruhája alatt minden bizonnyal van minimum egy sugárvető. Itt mindenki hord valamilyen fegyvert -emlékeztette magát.
Vetett egy pillantást az alak háta mögé, mielőtt válaszolt volna. Nem is túl messze, de nem is a fickó mögött közvetlenül, ketten elég kirívóan különültek el a bár közönségétől. Aqualishok. -ismerte fel a faji jellegzetességük alapján őket.
Minden jel szerint az ördögi kinézetű idegen is felfigyelt Aurra kutakodó pillantására.
-Némi elővigyázatosság. -billentette oldalra a fejét.
Aurra Sing kifejezéstelenül intett a fejével egy távolabbi boksz felé, valahová a csehó sarkába.
-Jöjjön, de csak maga! Hátul biztonságosabb. -tette hozzá jól kihangsúlyozva, mikor szeme sarkából észrevette, hogy Dick pár lépéssel mintha közelebb araszolt volna hozzájuk. A férfitól kapott egy féloldalas mosolyt, míg az idegen egy kézjellel megnyugtatta a biztosító embereit.
Ez most nem jött össze. -nyomott el egy néma szitkot magában Dick a pultot hátrahagyó Aurra Sing libegő copfjára pillantva, mely a hátát verdeste. Nem tagadta -főleg magának nem-, hogy csalódott. Nem volt az a tipikus hallgatózós jellem, de tény és való, Aurra Sing jelenléte picit felpiszkálta az ?állóvizet?. Persze nem mintha a fejvadásznő okozhatná itt a legkiélezettebb kényes szituációkat, de per pillanat ő volt itt az egyetlen akitől nem csak Dick tarthatott, hanem a csehó valamennyi vendége, plusz, a más egyéb üzletfelek, akik közül naponta többen is bejártak hozzá. Nem lenne túlzottan szerencsés ha ezek után Sing ideszokna és itt beszélné meg a megbízatásait. -vélte Dick, majd odabiccentett a fejével az egyik emberének, aki éppen egy rekesz itallal tért vissza a raktár mélyéről, hogy váltsa fel őt. Ezek után kilépett a söntés mögül és a hátsó iroda- és más helyiségek felé vette az útját. A saját irodájába ment és miután bezárta maga mögött az ajtót, letelepedett az asztala mögött. Felpattintott egy fedéldarabkát az íróasztalán és az alatta húzódó kapcsolótáblán leütött néhány billentyűt. Egy süllyesztett vetítőrendszerből fénysugár tört utat magának, mely nem jutott távolabb az asztallaptól mint három arasznyi magasság és ebben a fordított kúpos derengésben lassacskán kirajzolódott annak a boxnak a belseje, melyben nem más, mint Aurra Sing és az az idegen devaronian tartózkodott. Egymással szemben ültek le a kerek asztalhoz, melyet félkörívben kerített körbe egy ?U? alakú pad. Szemmel láthatóan nem voltak közeli ismerősei egymásnak, Dick legalábbis ezt a következtetést vonta le az elhelyezkedésükből és a testtartásukból. Egyfajta távolságtartás érződött, főleg Sing felől. Két villanás után, hang is csatlakozott a látványhoz.
-.....de szólítson csak G'hevurnak.
A közvetített hang nem éppen a legtisztább volt, de Dick már annak is örült, hogy az igen érzékeny, és egyben a plafonba rejtett felvevőberendezés ki tudta szűrni a boxban ülők szavait a csehóban uralkodó zsibongásból.
-Oké G'hevur, pontosan mit akar tőlem? -Aurra Sing hátravetett fejjel és a pad háttámlájának szegélyére könyökölve tette fel a kérdését. Dick eközben homlokráncolva igyekezett kutakodni az elméjében, hogy nem e ismerős neki valahonnan a devaroniannak a neve.
-Egy aprócska szívességet. Semmi mást.
-Borsós ára lesz, előre szólok.
-A pénz nem számít. -villantotta ki a találkozásuk óta nem először a fogait a devaroniani hím, úgy tüntetve fel magát, mintha ragadozó életet folytatna. Valahol ez igaz is volt -győzte meg magát Aurra Sing- ámbár tudvalévő dolog volt, hogy eme ördögfejszerű ábrázattal megáldott fajnak az uralkodó osztálya éppenséggel a nőstények közül került ki. De ez persze még nem jelentett garanciát arra, hogy ez a G'hevur nevezetű egyén ne mutasson éppen a fajától teljesen eltérő tulajdonságot magáról. Másrészről meg -fűzte tovább a gondolatait- eme bűntől mocskos sárgolyóbison nem éppen tündérlelkek szoktak összegyűlni.
-Egy helyet ajánlok fel önnek egy expedícióba. -folytatta a devaronian, egy másodpercnyi szünetet követően.
-Na na, várjunk csak. -fejtette le a kezeit a háttámláról Aurra és az asztallapra fektette az alkarjait, jelentősen közelebb húzódva a fickóhoz. -Ez úgy hangzik mintha maga tenne szívességet nekem.
-Hagyjuk a mellébeszélést Sing. Ha jól tudom elég nagy pácban van. Az ?ajánlólevelei? az utóbbi időben igen szegényesnek mutatkoznak, főleg ugye Fwell óta....
-Arról meg maga honnan tud?! -billent előre ültében, maga villantva ki az ajkai közül a fogsorát.
-.....de természetesen a hírnevét mi sem öregbíthetné jobban mint azok a legendák amik önről keringenek. -fejezte be egy csöppnyi aggodalmasabb arcot vágva és pár foknyival hátrébb hajolva az asztaltól. -És kérem, erre semmi szükség. Nem azért vagyok itt, hogy felbőszítsem. -pillantott végig Aurra Sing fenyegető testtartásán.
A fejvadásznő kivárt egy pillanatig, majd érzékelve a körülöttük pár lépésnyire bekövetkező fagyos levegőt és a devaronian testőreinek fegyvertorkolatainak diszkréten feléje irányuló figyelmét, visszaereszkedett a helyére.
-Szóval szükségem van önre. -folytatta G'hevur, jóval tapintatosabb hangnemben. Tudta, nem sokon múlott, hogy valamelyikük helyén egy iszamós nyálka maradjon.
Aurra Sing bólintott, hogy ne hagyja abba.
-Néhány napja birtokomba került egy olyan információ mely alapján mindazok jövője biztosítva lenne akár generációkra levezetve, akik tulajdonába kerülne annak a lelőhelynek a tartalma melyről a hírforrás beszélt nekem. És ez egy igen megbízható hírforrás, nekem elhiheti.
-Mi maga? Egy rossz útra tévedt régész? -vetette neki a kérdést gúnyosan. -Engem aztán nem érdekelnek holmi csecsebecsék meg kiszáradt csontok. Nem is tartozik a munkakörömhöz holmi kísérgetés vagy expedícióvezetés. -lekezelően intett egyet. -Csak az időmet vesztegeti.
-Ugyan kérem. Én önt ennél higgadtabbnak gondoltam. Higgye el nekem, nem fogja megbánni ha a kis csapatommal tart.
-Csapat? -kérdezett rá, féken tartva a további indulatait.
-Úgy van. Méghozzá ezek nem olyan amatőrök mint annak a K'hashnak a szedett-vetett bandája mely oly csúful átejtette önt.
-Honnan tudsz te erről egyáltalán? Az már tuti, hogy te se állsz messze attól a szemétládától. Aki őt ismeri az ugyanabból a mocsokból származik mint ő maga.
-Ez igen kedves bók öntől, Sing. Jól van, jól van. -furcsa sziszegő hang hagyta el G'hevur ajkait ami nála a nevetésnek felelt meg. -Tény, hogy nem a törvényes utakat járom be, de higgye el, magam is undorodtam attól a fickótól. Persze némiképp kompromisszumot kellett kötnöm a hasznos információkért cserébe.
Aurra Sing enyhén félrebillentette a fejét. A devaronian közelebb hajolt.
-Tudja ezt a végére tartogatom. Előbb szeretném ha kezét adná arra, hogy csatlakozik hozzánk, mint amolyan ?harmadik szem?. Tudom, hogy kiváló nyomolvasó és hogy semmi se kerülheti el a figyelmét. Semmi olyasmi amit esetleg én vagy a társaim kihagynánk a sorból.
G'hevur pillanatnyi hatásszünetet tartott, feltérképezve minden egyes rezdülést Aurra Sing arcán.
-Másrészről pedig meg kell ígérnie, hogy nem fogja bántani a pilótáimat.
-Másrészről pedig meg kell ígérnie, hogy nem fogja bántani a pilótáimat.
Dick komoran és résnyire hunyt szemmel igyekezett értékelhető jelzést leolvasni az arasznyi nagyságú Aurra Sing hologramjáról. Meglehet, hogy most minden azon múlik, hogy ő azelőtt észreveszi e a figyelmeztető jelzéseket, mielőtt valami durvulás kezdődne a csehójában. Keze máris az asztali kapcsolótábla fölé nyújtózott, a sok gomb közül főleg ahhoz közelebb, mely értesíti egyrészt a kidobóembereket, másrészt aktiválja a védelmi berendezéseket.
-Beszéljünk inkább először a díjazásomról. -változtatott némileg kényelmesebb testtartást a fejvadásznő.
-Tíz százalék a zsákmányból ha eredményesek leszünk. Osztozunk páran, ezt ne felejtse. Többet nem tudok garantálni.
-Ha nem tudnám, hogy miféle, akkor még hinnék is önnek. Tizenöt. Plusz húszezer a készenléti díj.
A közvetítővonal ismét jelentősen eltorzította G'hevur sziszegő nevetését.
-Nem csalódtam magában Sing.
Aurra Sing figyelmen kívül hagyta a dicséretet.
-De mondja csak, miféle zsákmányról van szó?
-Önnek meglehet ismerős, ezért is magát kerestem fel és nem valami céhes alakot. Sok köze van talán a maga kis akciójához Fwell-en.
Még a hologram vibrálásán túl is látni lehetett ahogy megfeszültek Sing izmai. Dick ujjbegye alig fél centiméternyire közelítette meg azt a bizonyos gombot. Emellett talán még dupla annyi redő fodrozódott össze a homlokán.
-Folytassa! -vált hirtelen túlzó követelőzővé a nő hangja és testtartása is kissé elbizonytalanította a devaroniant, de egyben készségesé tette.
-Minden jel szerint az információ azokról az elveszett kincsekről szólnak, melynek nyomai Fwellen is megtalálhatóak voltak. De ennél többet nem mondhatok. A hírforrásaimat nem szoktam kiadni....
-Ennyi éppen elég lesz. -vicsorogta a nő sziszegő hangon és lassan visszadőlt a pad háttámlájához. -Ha az érzésem nem csal, akkor meglehet, hogy duplán jól jár velem.
