Donát

Ezek azok a kecskék, akiknek a tejétől az ember a létezését is megkérdőjelezi, ha csak azon él?

Szerintem Luthen így sem fogja bánni a dolgokat. Számára az volt a lényeg, hogy a Ghorman egy új frontot nyisson a birodalomban, hogy leterhelje az államapparátust, ehhez képest Cinta pici árnak tűnik. És ezt érezte meg Cassian is: ő látta a kockázatokat, és nem akart egy feláldozható bábu lenni Luthen ezen játszmájában (mert amúgy továbbra is bármikor feláldozható, csak nem mindegy a kockázat, meg nem mindegy hogy gyalog vagy vagy mondjuk bástya). Egyébként érdekes kérdés hogy vajon Luthen bánná-e az akciót, ha megtudná, hogy az ISB áll az egész mögött; szerintem egyébként nem, mert szerintem azt gondolná, hogy az ISB csúnyán mellényúl Dedra tervével. Ha a Ghorman forradalom más bolygóknak utat mutat (mint anno a nagy francia forradalom a XIX. század elején), akkor lehet, hogy túl nagy ár lesz ez azért a nyersanyagért cserébe, amit a bolygóból kinyerni remélnek. És úgy tűnik, hogy Dedráék ezt a hatást csúnyán alábecsülik. Vagy Luthen becsüli túl. Ismerve a RO és az EpIV eseményeit, inkább az előbbi!

Azért ez nem akármilyen előrelátást és aprólékosságot sugall. Látszik is a sorozaton.

Fél évig csinálták Leida esküvői ruháját. Az komoly.

Szerintem is az a kulcs hogy miért volt a srácnál fegyver? Cinta és Vel kikötötték, hogy nem lehet náluk. És azt is, hogy csak akkor vesznek részt az akcióban, ha mindenki engedelmeskedik a parancsaiknak. Innentől kezdve ez nemcsak egy baleset. Ez szándékos parancsmegtagadás, ami a létező legrosszabb módon végződött.

Jut eszembe: teljesen oké volt Bail. Nyilván nem Smits... De kihozták a maximumot a sminkesek, a színész kolléga pedig szerintem tanulmányozta Jimmy gesztusait.

Pffff... na itt most nem tudok hosszan értekezni, annyira ledöbbentem. Ahogy részeken keresztül adagolták a gorstos álmokat, hogy aztán a végén a valóságban ölje meg Bix... hidegrázós volt. Előtte pedig végig olyan feszültség volt az epizódban, hogy szó szerint izzadt a tenyerem. Cinta lett a második igazi áldozat Brasso után, de aligha fog itt megállni a dolog. Syril pedig csak egy báb és komoly veszélyben van. Huhh, még meg kell néznem egyszer, hogy értelmesen végig tudjam gondolni mi minden történt itt. Krennic vs. Mothma... Az igazgató úr lázadásról szóló mondata nyilván nem véletlen volt... Mon nyaka körül is egyre jobban szorul a hurok, de Luthenék viszont kikecmeregtek belőle úgy fest! Szerintem Gorst halála épp ezt szolgálta, öröm volt látni, hogy Bix mennyire felszabadult a tettét követően! Ghorst meg pont azt kapta, amit megérdemelt! Méltó befejezést kapott a karakter!

Akárcsak a legtöbb, évtizedes folyamatnak, a lázadásnak is megvan a maga evolúciója. Ezt az evolúciót talán a Ghorman példáján keresztül érthetjük meg a legjobban. 16 évvel korábban, a Birodalom kikiáltásának a hajnalán, megfogant az ellenállás a bolygón. De mint minden újszülött, ez az ellenállás is rendkívül naívan, tapasztalatlanul jött a világra. Nem lehet kárhoztatni érte: a ghormaniak nem tudhatták, hogy mivel is állnak szemben. A Birodalom talán először épp a Ghormanon villantotta ki a foga fehérjét. Akkor, amikor Tarkin moff nemes egyszerűséggel belelövetett több száz civilbe, akik nem engedték landolni a hajóját. Ne legyenek illúziónk, a Ghorman nemcsak azért emeltetett emlékművet az áldozatok emlékének, hogy sose feledjék az értelmetlen vérontás áldozatait, hanem azért is - sőt, legfőképpen azért - hogy sose feledjék, mire képes a Birodalom. Az első benyomás mindig rendkívül fontos, és a Birodalom olyan első benyomást gyakorolt a Ghormanra, amit az itt élők sohasem fognak elfelejteni. Két dolgot tanulhattak meg a helyiek Tarkin révén: 1) mennyire naivak voltak, amikor szembeszegültek a Birodalommal 2) az ellenségük csak az erőből ért. Eltelt 16 év, és a Ghorman még mindig majdnem olyan naiv és tapasztalatlan, mint a katasztrófa idején. Még mindig hisznek abban, hogy hazugságon kapni a Birodalmat és bizonyítani azt elégséges ahhoz, hogy változást érjenek el. De azért talán valamicskét mégis csak tanultak, hiszen emellett egy saját fegyverraktár építésébe is belekezdtek. De a lopási tervük - ahogy arra Cassian remekül rávilágít - továbbra is inkább megmosolyogtató, mint valódi terv. Az itteni ellenállás megmutatja milyen munkára is van szükség Luthentől és a hozzá hasonlóktól, hogy célba érjenek. Hiába nő az elégedetlenek száma a Birodalomban, hiába fordítja maga ellen Palpatine a galaxis egyre nagyobb részét, ha nincs aki összefogja őket, aki edukálja őket, aki utat mutasson nekik, hogy hogyan is tudják hatékonyan felvenni a harcot az ellenséggel. A kulcsszó a hatékonyság. A Birodalom megengedheti magának, hogy ne legyen hatékony, hiszen hatalmas erőfölénnyel rendelkezhet. A lázadás nem. Csak akkor van esélyük, ha azt a kevés eszközt, embert és kapcsolatot, ami a rendelkezésükre áll, a létező leghatékonyabban használják ki és fordítják az ellenségük ellen. *** Az egyik kedvenc részem az epizódból az volt, amikor Cassian némi manipulációval elérte, hogy a hotel alkalmazottja elmondja neki a Birodalommal kapcsolatos ellenérzéseit. Érdemes tanulmányozni ezt a jelenetet, mert megmutatja, hogy milyen nehéz is valójában a lázadó "toborzók" munkája. Először is el kell nyerniük a másik bizalmát, de persze úgy, hogy közben ne adják ki magukat a másik félnek. Ezután figyelni kell. Várni. Türelemmel lenni, hogy a másik fél feloldódjon és elmesélje, hogy mi is az a sérelem, amit a Birodalom elkövetett ellene. Mert az esetek többségében lesz sérelem. Persze a Coruscanton csak elvétve. Vagy a Chandrillán, vagy az Alderaanon. Az ottaniakkal ritkán mer ujjat húzni a rezsim. De ha csak egy kicsit is eltávolodunk a Magtól, a Birodalom máris könyörtelenül kiszipolyozza az állampolgárait. Cassian tehát figyel, és megérti, amit mondanak neki. Luthen ugyanígy tesz, amikor Cassiannal első ízben beszél. Feltérképezi a másik fél képességeit, motivációit, mozgatórugóit. Ha van előzetes értesülése, persze azt is latba veti. Majd könyörtelenül kihasználja. Ha kell, akkor ezután lelkiismeret furdalás nélkül (?) félredobja, de ha a másik fél bizonyítja, hogy többre hivatott, akkor hajlandó átértékelni az eredeti tervét. Cassiannak itt nem volt szüksége többre a beszélgető társától, mint némi információra, de mégis, rengeteget elárul a hozzá hasonlók szélmalomharcnak tűnő munkájáról és arról, hogyan kell mindig résen lenniük, nyitvatartani a fülüket és a szemüket, hogy lehetőleg minél több potenciális szövetségesre bukkanjanak szerte a galaxisban. *** Az üzletben hallgatózó Luthen és Kleya ugyanennek a jelenségnek az árnyoldaláról beszélgetnek. Ahogy a Birodalom nem győzi a kihallgatásokat a temérdek letartóztatott kapcsán, úgy Luthen és Kleya nem győzik a végtelen beáramló információt. Mindent figyelni, szortírozni, résen lenni, egy lépéssel előretervezni: minél több felé hallgatóznak, annál inkább lehetetlen küldetéssé válik a feladat. Ez többé már nem két emberes munka! Luthenék egy egész hírszerző csapat munkáját próbálják elvinni a hátukon, miközben egyre több a bonyodalom, és képtelenek lépést tartani vele. Minden bizonnyal ez lesz a vesztük is: szeretnének mindenhol ott lenni és felkészültek lenni a várható ellencsapásokra, de ha összecsapnak a fejük felett a hullámok (ahogyan az most is történik Davo Sculdun hamisított műtárgya miatt), akkor könnyen sarokba szorulhatnak. Kleya meggyőzte Luthent, hogy poloskázzák be Davo kiállítótermét. A poloska az elmúlt időszakban kevés hasznot hajtott, ráadásul Kleya azt is a fejébe vette, hogy az eszköz visszakövethető legyen Luthenék üzletébe. Hogy miért? Alighanem azért, hogy védjék Mothmát, ugyanis a relatíve friss kapcsolat és a nehézkes kezdeti "barátkozás" miatt Sculdun talán először rögtön a szenátornőre gyanakodott volna. Tekinthető-e ez a lépés vajon hibának Kleyáék részéről? A jelenlegi információk birtokában igen, de utólag mindig okosabb az ember. Abszolút érthető volt, hogy Kleya miért akart poloskát, az talán egy fokkal kevésbé, hogy miért nem tettek meg megfelelő óvintézkedéseket hogy maguk helyett valaki máshoz lehessen visszakövetni az eszközt. A Sculdun féle sötét vállalkozóknak mindig rengeteg ellenségük van, nem lett volna nehéz kiválasztani közülük egyet, hogy rátereljék a gyanút. Mothma védelme fontos, de Luthen védelme szintén az! Luthen álcája kulcsfontosságú ahhoz, hogy - akárcsak anno Darth Sidious - ő is a galaxis szívéből, Coruscantról szervezhesse az eseményeket. Ha Sculdun a fejébe veszi, hogy tönkreteszi Luthen boltját, akkor az álcájának annyi, és lehet menekülnie kell még a bolygóról is! *** Saw Gerrera... valahányszor őrültnek, paranioásnak, megszállottnak kiáltjuk ki, mindig kiderül, hogy egyébként igaza volt! Nehéz megkérdőjelezni az üldözési mániáját, miközben tényleg megpróbálják elárulni. Az áruló fickó nekem akkor lett gyanús, amikor mindenáron meg akarta szerezni a konkrét célpont koordinátáit, de még így is némiképp váratlanul ért, amikor Saw kérdés nélkül fejbe lőtte. Bármennyire őrült is Saw - mert az - nehéz elvitatni, hogy mennyire karizmatikus, karakteres vezető, akiért könnyedén tűzbe mennek az emberei. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az utolsó jelenet, ahol Wilmont lényegében "felszabadította" a mentális gátjai alól és beleszagoltatott vele a ridóba. Apropó... ha valaki mesélne arról, hogy ezzel a ridóval eddig milyen körülmények között és hol találkoztunk, azt megköszönném, mert most nem igazán ugrik be. Annyi világos, hogy egy üzemanyagról van szó, amit belélegezni veszélyes, és amit valahogy el lehet lopni a tárolójából egy rendkívül kockázatos algoritmikus folyamat és a kapcsolódó eszköz révén... de nem teljesen világos, hogy pontosan hogyan. *** Syrill és Dedra. Pfú... hát alaposan át kellett értékelnem e két személy kapcsolatát az itt látottak után. Amikor Dedra kelletlenül nyom egy puszit Karn arcára, az mindent el is mond róluk... teljesen szürreális az ő kettősük, az egyértelmű, hogy intim kapcsolatban állnak, és hogy Syrill szerepe miatt óvatosan kontaktálhatnak csak, na de akkor is... erősen kérdőjeles, hogy Dedra oldaláról van-e bármilyen érzelem ebben a kapcsolatban (így tippre: nem igazán, inkább csak kihasználja Syrillt), miközben Karn az ambícióit hajszolva megpróbálja beérni azzal a kevéssel, amit Dedrától kap. A sikerek pillanatában ez tökéletesen elég, az elkerülhetetlen jövőbeni kudarcok esetén viszont hamar robbanásközeli helyzet alakulhat ki a kettejük kapcsolatában. De tippre ez még nem most fog bekövetkezni! A minőségre továbbra sem lehet panasz, elképesztő színvonalat hoz a sorozat.

Egészen elképesztő mennyi minden történt egyetlen epizódban. Az első gondolatom az volt az epizód kapcsán, hogy egy év elteltével, egy kivétellel mindenkit olyan helyzetben találunk, amiben lubickol. Vegyük sorra. Syril: Dedra megbízásából az események sűrűjében fontoskodhat, azon munkálkodik, hogy beépüljön a Ghorman Frontba. Érdekes, hogy ő költözött a bolygóra, és nem Dedra, erre nem számítottunk. Dedra: Coruscantról irányítja az eseményeket, titokban, ott tartózkodhat, ahol igazán elemében lehet, még ha túl sokat ebben a részben nem is nagyon beszélt. Luthen: Szintén Coruscantról irányít, szervezkedik, és értesüléseket szerez, hogy aztán mozgósítsa Cassiant. Mon: A politikai porond kellős közepéről szervezkedik, szavazatokat gyűjt és megpróbálja eltörölni az "ideiglenes" "veszélyhelyzeti" (lol, ismerős valahonnan?) törvénykezést, amit anno az Aldhani miatt vezettek be, és azóta sem kopott ki, sőt az Uralkodó ismét meg akarja hosszabbítani. Saw: A saját partizánjai között kiskirálykodhat és szemlátomást épp szert tesz valami rendkívül fontos eszközre, amivel szabadon repkedhet majd a galaxisban És aztán itt van Bix és Cassian kettőse, akik láthatólag nem találják a helyüket két küldetés között. Cassian lepuffantott valakit szimplán azért (?), mert meglátta Bix arcát. A lány jól láthatóan idegileg teljesen pattanásig feszült, még mindig a Dr. Gorst keltette rémálmok hatása alatt van, amit tovább fokoz mindenegyes gyilkosság, amit úgy érez, hogy az ő lelkén szárad. De Andor is kényelmetlenül érzi magát. Érezhetően ők ketten már sokkal otthonosabban érzik magukat az események sűrűjében, mint az eseményeket elválasztó várakozásban. Az életük a feje tetejére állt: most már minden a háborúról, a beépülésről, az osonásról, a paranioáról szól, és minden más csupán lopott időként jut nekik. Az epizód gyújtópontja egyértelműen a Ghorman. Amikor a Coruscanton járunk, akkor is a Ghorman körül kavarognak az események, és az epizód végére Cassian is oda tart. Nem kell nagy jós tehetség ahhoz, hogy megjósoljuk, hogy nagyon gyorsan nagyon forró lesz a helyzet a bolygón. Egyébként egészen pazar hangulatot varázsoltak a Ghormannak, egyedi és megkapó, feszültséggel teli, egyben önérzetes, amiben komoly szerepet kap a nyelv: ha jól vettem ki, akkor a franciát megtették a Ghormanok nyelvének? Wow. Erre nem számítottam, hiszen az angolon kívül egyetlen nyelv sem lett egy az egyben átemelve eddig. Ha tényleg így történt, akkor ez mindenképpen érdekes ötlet, és lehet hogy precedenst teremt a jövőre nézve. Kiválóan illeszkedik ebbe a világba Syril, akinek nyilván Dedra intézte el az áthelyezést, épp azzal a céllal, hogy egy megbízható embere révén sikerüljön begyújtani az ellenállást a Ghormanon. Syril viszont így nagyon kényes helyzetbe kerülhet. Dedráék oldaláról nem tudom mennyire jó ötlet ennyire összemosni a munkát és a magánéletet, meglepne, ha ebből a kapcsolatuk, vagy a mentális egészségük (vagy más milyen) jól jönne ki a végére. De Syril láthatóan egyelőre nagyon élvezi a helyzetet, kérdés, hogy az igazságérzete mennyire fog saját maga fölé kerekedni a későbbiekben hogy aztán ne adj' isten túlságosan is jól sikerüljön eljátszani a szerepet... mert ez is benne van a pakliban! Még mindig nagyon kavarognak a fejemben az események, szinte annyi minden történt itt egyetlen rész alatt, mint az első három epizódban összesen! Cselszövés, beépülés, politika, birodalmi intrika, Luthen kém szerepben, Saw és a partizánjai... közben olyan apróságokra is ügyeltek a készítők, minthogy podrace-t tegyenek az egyik monitorra, vagy hogy Tarkin sötét tetteit behozzák a képbe... mindehhez pedig egy rendkívül feszült, sejtelmes hangulatot tudtak varázsolni... hát le a kalappal, engem megvett a rész kilóra!

Na csak sikerült nekem is idetalálnom. Nagyon várós!

Ezek a Bence féle tudósítások hol elérhetőek?

A gyilkos megtalálásában tényleg ügyes volt. A parancsok követésében és a terepmunka során a parancsok kiosztásában már kevésbé. De az, ahogy megtalálta Cassiant rekordidő alatt szerintem elismerésre méltó; szerintem tök jó nyomozó lehetne Karnból, csak ne neki kelljen fizikailag bekaszlizni az elkövetőt.

Ez 100%. A spoileres részre válaszolva:

Szoboszlai Dominik angol bajnok! Az első magyar játékosként ért fel a Premier League csúcsára!

Boldog születésnapot @Wilde!

@Dzséjt mikor fogsz írni a legújabb Last of usról? Azóta tűkön ülök, mióta pár napja láttam.

Ma megnéztem én is. Több mint 1 éve nem voltam moziban a porckorongom miatt, de ezt nem hagyhattam ki. A film továbbra is kiváló, de ha már muszáj voltam szinkronnal nézni, inkább arról és a hangokról írnék pár szót. Először is a szövegkönyv: hát jó néhány esetben kritikán aluli a fordított szöveg, jó pár pontatlansággal fűszerezve (túl forró a hajtómű), vagy ráerőltetett szótagszám diktálta megoldások jellemzik. Más esetekben azért sikerült normálisan lefordítani az angol szöveget. Összességében erősen hullámzó. Anakin Skywalker - Moser Károly Moser egész addig elfogadható teljesítményt nyújt, amíg Anakin át nem áll a sötét oldalra. Míg Hayden remekül megoldotta Vader hatalommániától fűtött őrjöngését, Moser itt elhasal. Hayden 10/9. Moser 10/5. Obi-Wan Kenobi - Anger Zsolt Anger végig tök okés, csak hát Ewannél magasan van a léc. Az Anakin biztonsági kamerás jelenetben szerintem konkrétan jobb Anger. Ewan 10/8. Anger 10/7. Padmé Amidala - Zsigmond Tamara Azt kell mondjam, Tamara az egyetlen, akinek konkrétan JOBB lett a hangja, mint az eredetiben, pedig Portman is baromi jó. Zsigmond Tamara végig nagy átéléssel adja elő a szövegeit, a félelem, a féltés, a szerelem, a hit Anakinben, minden végig a helyén. Natalie 10/9. Zsigmond 10/10 Palpatine kancellár - Gruber Hugó Itt is magasan van a léc, de Gruber rutinból megugrotta. Persze van egy-ket jelenet, ahol McDiarmid Palpatine-jával senki sem vetekedhet. Ettől még Grubernek nincs miért szégyenkeznie. Ian 10/10 Gruber 10/9 Yoda - Versényi László Szintén remekül megoldott feladat. A szövegkönyv néha komolyan szenved Yoda kitekert beszéd stílusa miatt, de a hang maga remekül lett átültetve a szinkron színész által. Frank Oz 10/9 Versényi 10/8 Windu - Kőszegi Ákos Kőszegi pont akkora tapló a magyarban, mint Jackson az angolban. Semmi különbséget nem érzek. Extrát sem, de abszolút hozza az eredeti szintet. Jackson 10/7 Kőszegi 10/7 Bail Organa - Sörös Sándor Kicsit öblösebb hang, mint Smitsé, de talán még karakteresebbé is teszi Organát, mint az eredetiben. Túl sok szövege nincs a részben, de azt Sörös kiválóan megoldotta. Smits 10/8 Sörös 10/8 Dooku gróf - Szilágyi Tibor Tökéletes hang. Máshogy szól Dooku mint Lee hangján, de mégis baromi jó. Megvan benne a puha bársonyosság, ami arisztokratikussá teszi a hangot, elegánssá, mint Dooku vívó stílusa. A II. részben ez szembetűnőbb értelemszerűen, de Szilágyi Tibor zseniális választás, főleg azok után hogy a Gyűrűk urában Reviczky volt Lee hangja (és tök jól működött), de a szinkron rendező tökös volt itt. Tetszik. Egyedül a Szkájvólkerért vonok le egy pontot. Lee 10/10 Szilágyi 10/9 Grievous tábornok - Holl Nándor Kritikán aluli. Nincs mit szépíteni. Sem a hang, sem a technikai felszereltség (gyanítom), sem a rendelkezésre álló idő nem adatott meg egy vállalható magyar verzió elkészüléséhez. Matt Wood 10/10. Holl 10/1 Tion Medon - Kristóf Tibor Bruce és Kristóf is remekül hozza a karaktert, bár máshogy. Sok szövege nincs, de az pazar. Bruce 10/7 Kristóf 10/7 C-3PO - Józsa Imre Kicsit vontatottabb, de megvan benne minden nyávogás, kétségbeesés és pökhendiség, ami Threepioba kell. Hozza Daniels szintjét. Anthony: 10/6 Józsa: 10/6 Darth Vader - Kránitz Lajos Sok szövege nem volt, de megoldotta. James Earl Jonesszal nem tud versenyezni, de ez nem is elvárható. JEJ - 10/10 Kránitz 10/8 Typho - Szabó Sipos Barnabás Jó volt, hogy a nyúlfarknyi szövegre is visszahozták. Tökéletesen megoldja, akárcsak Jay. Jay 10/7 Szabó Sipos 10/7 A szövegkönyvért kár, és Holl Nándornál bakot lőttek, bár sok esélyük eleve nem is volt. Moser Vadere vérszegény ami pl a Padmés jelenetekben nagyon fájó. Az egyik oldalon egy angollal felérő (sőt!!!) hangjáték, a másik oldalon pedig egy erőtlen semmi. Kár érte. Összességében nagyon jó volt újra moziban látni a filmet!

Valószínűleg Dzséjt jobban képben van ezzel, de ha tippelnem kéne, történelmi okai vannak a névnek: a Magból fejlődött ki a galaxis, ahonnan az első kalandorok felkerekedtek és a hiperűrutazás hiányában a közeli rendszereket tudták csak leigazni. Ezekből lettek a kolóniák, amik az évszázadok alatt szervesen bekapcsolódtak a galaktikus munkamegosztásba és organikus részévé váltak az aktuális állami berendezésnek (köztársaságnak, stb). Aztán a hiperűrutazás feltalálásával kitágult átvitt értelmben a galaxis és új desztinációk nyíltak meg a magban és a kolóniákon élők számára, majd ebből lett a peremvidék. Később pedig az ismeretlen régiók, amelyek még távolabb helyezkednek el a magtól. De csak tippelek.

Szerintem Bixék esetében más volt valamelyest a felállás. Nem felmenteni akarom Dedrát, inkább árnyalni a karakterét. Bix és Salmon Paak megrövidítették a birodalmat. Lopott árut adtak el a feketepiacon egy olyan szereplőnek, aki a lázadókkal állt (Dedra szemszögéből: vélhetően) kapcsolatban. Dedra a saját világnézetéből állhatott hozzájuk úgy, hogy bűnözők: azt kapták amit megérdemeltek. A félreértések elkerülése végett nem állítom, hogy a Bixék által elkövetett bűnök és az érte kapott büntetések arányban álltak volna. Csak azt mondom, hogy Dedra szemszögéből itt van egy jelentős különbség a Ghorman ügyhöz képest: alapvetően bűnt elkövető egyének megbüntetéséről van szó. És igen, Dedra nem mocskolja be a kezét, ez is része a karakterének. Mással végezteti az "alantas" munkát. Szintén ide kapcsolnám Partagaz dicséretét az első évadból. Megdicsérte Dedrát amiért a szektora szépen hozta a letartóztatási számokat. A coruscanti elefántcsonttoronyból Dedra valószínűleg azt hiszi, hogy a letartóztatottak mind rászolgáltak a büntetésre, miközben mi, nézők pontosan látjuk, hogy ez mennyire nem így van. Dedra most ebből kap egy kisebb leckét Krennic gyűlésén. Mert könnyű megjósolni, hogy mi lesz a vége a Ghorman megszállásának. Dedra hirtelen meglátja az ok okozati összefüggést a birodalom önző viselkedése és a polgárok engedetlensége között. A Ghorman projekt egy új szint Dedra számára. Itt most egyértelmű hogy ki az agresszor, nincs leöntve cukormázzal. A birodalom szemet vetett valamire, és mindenáron meg akarja szerezni. Ez már nem a bűnözők megbüntetéséről szól, hanem egy egész ártatlan bolygó legyalulásáról, amiben Dedrának kulcsszerepet szánnak.

Hát én se lennék rá alkalmas, az fix. A családdal kapcsolatban nekem sem volt kérdéses, hogy mi lett a sorsuk; Cinta megkímélte őket az adott rész alapján.

Kylo EpVIIIas Silencere is kötődik ehhez a hajóhoz vagy csak az EpIXes gépe?

Szerintem térjünk vissza erre a kérdésre szerdán. Sokkal többet úgyse lehet hozzátenni most ehhez a témához, szerdán meg úgy is kiderül milyen lesz Dedra megbízatása pontosan. Az első 3 epizódnak meg amúgy is rengeteg érdekes aspektusa van még, ezen kívül is.

Ami még tovább fokozhatja majd a dolgot Syrill és Dedra között, hogy utóbbi egy büdös szót sem szólhat az egészről a férfinak. Karnnak ha valami, hát ez tuti nem fog hosszú távon bejönni...

Az első év záró akkordja pont olyan feszültséggel teli és kaotikus lett, amint arra számítani lehetett... Cassian, várható módon, amint megneszelte, hogy veszélyben vannak a barátai, a családja, első útja haza vezetett a prototípus TIE-jal... de egy picit elkésett. Ugyan Bixet és Wilmon Paakot meg tudta menteni, de Brassot már nem. Bee is hátramaradt, és kérdéses, mikor tudnak visszamenni érte. A Bixet zaklató birodalmi hadnaggyal pont az történt, amit várni lehetett: pöcsfej birodalmiként megpróbált visszaélni a hatalmával, és amikor Bix nemet mondott, megpróbálta megerőszakolni a nőt. Aki persze nem hagyta magát, és önvédelemből leütötte a tisztet. Itt most megállok egy pillanatra; ez ugyanis a tökéletes metafora arra, amit a Birodalom csinál a galaxissal. Megpróbálja igába hajtani, kénye-kedve szerint játszik vele, kihasználja az erőfölényét és ráerőszakolja az akarát. A galaxis békésebb lakói próbálják tűrni, amíg képesek rá, de egy ponton túl besokallnak és megvédik magukat. A Birodalom ezt ellenállásnak, lázadásnak, aggressziónak értékeli, és még nagyobb figyelmet fordít a célpontra, még több kegyetlenséget követ el, ami még több energiát emészt fel az oldalukon. Eközben a kegyetlenségek nyomán a magukat védeni próbáló ártatlanok még jobban bevonódnak a harcokba, még kevesebb vesztenivalójuk lesz, még ádázabban küzdenek, amíg persze tudnak. Így erősíti önmagát a gyűlölet a galaxisban, mint egy soha véget nem érő, ördögi hurok, és így nagyítódott fel a Mina-Raun is az események amplitúdiója, szinte percek alatt. De persze nem ez volt az egyetlen jelentős esemény az epizódban: Mothma lányának esküvőjén is kulminálódtak a történések. Tay Kolma immár egyértelművé tette, hogy Davo Sculdun révén akarja kiaknázni a lehetőségeit, és ezen a ponton Luthen már mindenképpen közbe akart lépni. Jellemző a lázadók közötti paranioára, hogy Rael első gondolata rögtön az volt, hogy Motham vajon az orrára kötötte-e volna ezt az aprócska problémát, ha történetesen Luthen nincs jelen az esküvőn. Mothma határozottan kijelenti, hogy igen, de én nem vagyok olyan biztos ebben. Elsőre valószínűleg megpróbálta volna lefizetni Tayt, hogy aztán végül az egész oda fusson ki, ahová Luthen a helyzet kiinduló pillanatában elvitte azt. Mert ne legyenek kétségeink, Tay Kolma nem szállt ki élve a taxiból. Mindez összevágva az italtól és bűntudattól fűtött Mon Mothma táncával... páratlan hatást keltett bennem. Elképesztő kontrasztot láthattunk: itt van ez a mindig komoly, mindig álca mögé bújó szenátornő, aki látszólag felszabadultan, ittasan táncol.... és mégis olyan feszültség bújik meg a mozdulatok mögött, aminek a közelébe férkőzni már-már életveszélyes. Nézőként pontosan tudjuk, mennyire béklyókba zárt tánc ez, mégha az egyszeri szemlélő számára azt is sugallja, hogy minden rendben. A Mon Mothmában megbújó hiperintenzív érzések (bűntudat, magány - apropó, mennyire zseniális volt az a beállítás, amikor Mothma hátát láthattuk, miközben látható volt, hogy nem talál magának megfelelő társat a teremben - veszteség, félelem, kétségbeesés) egy ilyen drámai tánc formájában öltenek testet, ami a mi kis közös titkunkká válik Luthennel és Mothmával. A Birodalom nem sejti, a családja nem sejti, a vendégek nem sejtik. De mi tudjuk, hogy ez a tánc a bűntudatról és a kétségbeesésről szól elsősorban. Ez nem is tánc. Ez egy szárnyaszegett madár vergődése. Ne menjünk el szó nélkül a Syrill - Syrill anyja - Dedra hármas mellett sem. Egyetlen vicc sem hangzott el a beszélgetésük során, mégis, szerintem sohasem kacagtam ennyit egyetlen Star Wars alkotáson sem - most a Holiday Specialt vegyük ki. Olyan jó érzékkel tapintottak rá az alkotók, hogy a két színésznő és a színész mennyire zseniális elegyet tudnak alkotni, hogy arról csak szuperlatívuszokban tudok írni. Syrill anyja, ahogy az elején elhelyezi a kis tüskéit, Dedra ahogy kimérten tűri és lepergeti magáról a támadásokat, Syrill, ahogy látványosan szenved a helyzettől, majd mindennek a feloldása: Dedra megrendszabályozza az anyát, és lefekteti a játékszabályokat. Mekkora jelenet volt! Amikor Dedra elejét veszi Uncle Harlo további tömjénezésének az ISB akták felemlegetésével, hát konkrétan kicsordult a könnyem. Ez a szál csak egyetlen okból kifolyólag nem tud tökéletes feszültséglevezetésként szolgálni a részben: mert nem arra tervezték. Nem akarták a készítők egyensúlyba hozni a feszült és a könnyed pillanatokat, ezért az epizód első felében letudjuk a könnyedebb szálat, hogy utána teljes erejével ráülhessen a mellkasunkra a szorongás. Bravó, abszolút tudatos az egész. És egy utolsó megjegyzés: mennyire zseniális volt Davo ajándéka, a Rakata hódítók újbóli felemlegetése majd pedig a chandrillai esküvői kultúra kidolgozása! Annyira vonzóvá, ősivé és misztikussá tették ezt a rítust, hogy kedvem lett volna ott lenni az esküvőn, ami nagy szó, mert utálom az esküvőket. No meg ne feledjük el az előző évadból átemelt techno zenét sem, amit először a Morlanán hallhattunk és remekül illeszkedik az Andor feszült hangzásvilágához. Összességében mi mást lehetne mondani az első 3 részről, minthogy pazar alkotás, mestermunka?