Donát

Az egyik maláj kollégám épp most mutatott egy képet, amin egy pohár bor mellett dolgozik. Rögtön beugrott az alábbi párbeszéd.

Szerintem ez jó. De igazából itt is kikövetkeztethető, hogy először taggelted meg, és utána like-olt. Szerintem a befejezett múlt akkor fontos, mikor úgy is értelmes lenne a mondat, ha a két cselekmény a múltban de nagyjából egyszerre történt volna, és te azt akarod kifejezni, hogy az általad említett szituációban nem ez történt, hanem az egyik cselekmény hamarabb bekövetkezett. The butler entered the room and shot the victim. The witness had hidden behind a curtain and she heard everything. Itt véleményem szerint fontos az előzmény múlt kiemelése, mert nem mindegy, hogy a tanú a gyilkosság előtt / alatt / után bújt a függöny mögé.

Szurkolok, hogy összejöjjön!

Na, az eddigi lista kontinensek szerint összesítve - ha kimaradt volna valami, nyüszítsetek!: Európai lokációk: Magyarország, Ausztria, Olaszország (2x), Nagy Britannia (3x), Svédország, Norvégia, Hollandia, Belgium, Franciaország, Törökország (részben) Afrikai lokációk: Tunézia Ázsiai lokációk: Törökország (részben), Srí Lanka Akinek esetleg van könnyen megvalósítható ország színezős térkép ötlete, az ne tartsa magában. És akkor jöjjön most egy amerikai utazás. Én 2014-ben jutottam el pár napra New Yorkba, elsősorban azért, mert a főnököm nagyon szeretett volna menni és kellett neki egy tolmács (egy kukkot sem udott angolul). Az első meglepetés akkor ért minket, mikor kiszálltunk a repülőből és egy jellegzetes sárga taxi helyett egy baljós fekete autóba tuszkoltak minket - később kiderült, hogy ez az ottani olcsóbb taxi lehetőségek egyike - én meg folyamatosan azon paráztam, mikor veszi a sofőr Manhattantől elfele az irányt. Eközben a fickó épp jófej akart lenni és berakta a New York - New York-ot Frank Sinatrától, szóval a legendás dallamok közepette markoltam rá még erősebben a kulcsomra, ha ne adj' isten kenyértörésre kerülne a dolog... De végül odaértünk! A szállásunk nagyon jó helyen, a Madison Square Gardennel szemben volt, nem egy királyi lakosztály (szóval, ha az Amerikába jöttem filmre gondolok, inkább a felújítás előtti állapotokra hasonlított, nem pedig a jakkuzisra, lásd a képen alább, illusztráció ). Viszont rendkívül jó helyen volt, a legtöbb dolog viszonylag gyorsan megközelíthető volt. Csak 4 napot töltöttünk a városban, de a végére már teljesen kiigazodtam a város utcáin és tömegközlekedési rendszerén, annyira logikus volt. És ha már tömegközlekedés: amikor megérkeztünk, akkor első dolgunk volt bérletet vásárolni, hiszen Manhattanben szinte bárhová el lehet jutni tömegközlekedéssel. Meg is vásároltuk a bérletet amire rá volt írva nagy betűkkel, hogy METROCARD, aztán el is kezdtük keresni a METRO-t, de persze az ottaniak egy kukkot sem értettek az egészből (egyik-másik ottani lakos akcentusa megérne egy misét btw (Vi ellán 'il ju té? - Which airline will you take - kérdezte pl. visszafele a taxis, pofonegyszerű, nem?), nemcsoda, hiszen METROCARD ide vagy oda, az ottani metro SUBWAY, amit persze anno tanultam is angol órán, de amikor a metróbérletet egy METRO nevű kártyán kaptam meg, kapott egy hard resetet az agyam. New York egyébként akkora város, hogy 3 hét alatt sem lehetne megnézni minden látványosságát. Mi is jó néhány attrakcióról lemaradtunk, pl. a Guggenheim múzeum esetében mire kijött volna a lépés, hogy megnézzük, aznap pont zárva volt, amivel próbáltunk előre kalkulálni, csak végül más látványosságok előrébb furakodtak a sorban. De én személy szerint imádtam a The Metropolitan Museum of Art-ot, az Empire State Building sem volt rossz, bár kicsit túlhype-oltnak éreztem, viszont a Szabadság szobrot természetesen nem hagyhattuk ki, és nem is okozott csalódást. Más kérdés, hogy a szobor tetején van egy kilátó, ahová félévvel előre kellett (volna) helyet foglalni, úgyhogy az nem jött össze, de talán egy párhuzamos dimenzióban, a réz színű verzióban összejött a dolog (Fringe kedvelők előnyben). Egyébként kikötöttünk a szigeten is, de az ott készült képeket nem találtam meg. Ezen kívül tényleg TEMÉRDEK látnivaló van a városban, amire - mint fentebb írtam - 3 hét se lenne elég, hiszen még felsorolni is hosszú lenne, mi minden található csak Manhattanben és akkor nem szóltunk az olyan kevésbé felkapott, de létező látnivalókról, amik Manhattanen kívül rejtőznek. Ami nekem itt életre szóló tapasztalat volt: New Yorkban egyszerűen nem lehetsz elég őrült ahhoz, hogy ne illeszkedj be az utca embere közé. Olyan arcokat láttam itt - extrém értelemben - akiket és amilyeneket (nem túlzás) sehol máshol Európában. Hihetetlen kettősség járja át a várost: itt simán levegőnek néz bárki, kivéve, aki őrült, mert az meg mindenképpen interakcióba akar veled keveredni. Van, hogy random el kezd veled kiabálni és csak nézel, hogy ez honnan jött, aztán a következő sarkon egy másik fószer egy láthatatlan vitapartnernek magyaráz. A metróban simán megesett, hogy olyan multikulti volt, hogy hamar rájöttem, most mi vagyunk a kisebbség. Nagyon szemfelnyitó és érdekes élmény volt pajeszos ortodox zsidók, ipodot bömböltető afro srácok és (számomra) érthetetlen nyelven és hanglejtéssel beszélő ázsiaiak között lenni. Hamar megérti az ember, hogy mennyivel fontosabbak a közös pontok, mint a különbségek. Ja, és ha még ez nem adna át eléggé New York különlegességét, akkor mutassatok még egy várost, ahol Faberge tojásokba botlik az ember az utcán... Ja, és a mindenhol lengedező amerikai zászló jelenség kicsit sem filmes mítosz, és még enyhén fogalmaztam...

Nálunk is jelentősen kiürültek az utcák.

Ezzel csak egy baj van: a vírus terjedése exponenciális. Óriási a különbség, hogy milyen bázisról indul, és hogy mikor húzódnak be az emberek az otthonukba, mikor kezdik komolyan venni a fenyegetést. Bagatel példa, de a megértéshez elég, ha mondjuk összevetjük, hogy mennyi a különbség egy alacsonyabb hatvány alap és egy kicsivel magasabb hatvány alap (pl. 2^10 vs. 3^10) ugyanazon kitevőre emelése között (1024 vs. 59049). Ami lényegében azt jelenti, hogy ugyanazzal a terjedési sebességgel, de magasabb kiindulási pontról indul a fertőzés. Na most ehhez vegyük hozzá, hogy a valóságban a terjedési sebesség is nagyobb, ha az emberek nem izolálódnak. És ebben hatalmas szerepe van a vezetői példamutatásnak. Ha azt látják, hallják az elnöküktől, hogy ez egy hoax, akkor tömegek fogják az egész veszélyt figyelmen kívül hagyni. És ennél a vírusnál, ahol a lappangási idő 2-3 hét is lehet, ez lényegében az exponenciális hatás miatt több százezer, de akár milliós nagyságrendű plusz megbetegedéshez vezethet csak a vezető viselkedése miatt. Ezek után a teszteléssel "korrigálni" kicsit olyan, mintha szándékosan felgyújtanád valakinek a házát, de aztán azzal takaróznál, hogy te próbáltad a legjobban eloltani... nem igazán van egy súlycsoportban a két dolog...

Ezeket a lépéseket próbáld már meg végigzongorázni (lásd alább a linket). Vagy rossz számot adtál meg, vagy vmi nem kóser a szolgáltatódnál az sms küldéssel. Elvileg meg tudod változtatni a confirmation módját hívásra vagy emailre is. Remélem az angol nem akadály. https://www.facebook.com/help/427064200647221

Most volt nálunk a gázszerelő. Alapból is tartottuk a távolságot tőle (semmi személyes), de aztán az addigi biztonsági intézkedéseken még tovább szigorítottunk, mikor mondta, hogy pont most jött egy idiótától, aki azon van, hogy minél több időt töltsön kint az emberek között, mert szeretne koronás lenni, ugyanis, "most még van szabad lélegeztető gép".

Egy ideje már több mint valószínű. Szerintem a közelgő SW produkciók halasztása is bőven benne lehet a pakliban.

A német szint nálam az irányadó. A kérdés, hogy hogy lehet úgy megoldani, hogy a) finanszírozható legyen b) minél kevésbé kelljen az embereknek kimozdulni, érintkezni másokkal. A Dél-Koreában bevetett Drive-Through megoldás tetszetős. "Csak" pénz kéne, meg kormányzati akarat, de a büdzsét át kéne csoportosítani, mert kb. ennek kéne az egyik legfontosabbnak lenni most. De amíg mindenki kedvenc Cecíliája (nem, nem Esztergályos) olyanokat válaszol, hogy egyetlen teszt sem tudja megállítani a járványt, addig vicc az egész. Nyilván nem gyógymódot vár senki a teszttől, de minél több embert lehet pozitív teszt alapján IDŐBEN elszeparálni, annál hamarabb vége lesz ennek az egésznek. Plusz a maradj otthon kampány jó, de bevásárolni alapból azért mindenki elmegy, vagy a patikába, vagy ahova muszáj, és ez rendben is van, de ha valakiről időben kiderül, hogy koronás, meg tud bízni mást, hogy az illető intézze neki a legszükségesebb dolgokat. Ezt az extra hacacárét most senki sem vállalja be, hiszen életerős emberek nem akarnak másokat azzal zaklatni, hogy ugyan intézd már el helyettem a bevásárlást. De ha kiderül biztosra, hogy hordozó, onnantól értelmes ember egyáltalán ki sem megy az otthonából és sokkal inkább megbízna másokat, hogy segítsenek neki az elintéznivalókkal. Ezért lenne fontos a teszt.

Az unió sem kezeli jól a dolgot (nekik legyen mondva, elég nehéz erősíteni a tagállamok közötti szolidaritast, miközben mindenki bezárkózik épp), de akkor mit mondjunk az USAról, ahol Trump még márciusban is Demokrata Hoaxnak minősítette a járványt...

Na végre. Kell, mint egy falat kenyér a film után!

Hasonlóan néz ki de ezzel ki is fogytunk a hasonlóságokból. A normál eloszlás valószínűségre vonatkozik. Folytonos eloszlás mellett megmutatja annak a valószínűségét, hogy egy sokaságból annak egy rész halmazára mekkora valséggel igaz egy ismérv. Tehát pl ha az x tengelyt a magyar népességnek tekinted, akkor ha veszel egy olyan ismérvet, ami normál eloszlást mutat (pl a barna szemű emberek száma a társadalomban, de csak mondtam egy házszámot) akkor megmutatja hogy mekkora valséggel (y tengely) lesz a népesség adott százalékára az adott ismérv igaz. Pl. arra, hogy a népesség 0% barna szemű, 0% esély van és ez ugyanúgy igaz a népesség 100%ára is. Szóval a megfertőződöttek számát az idővel összevetni szerintem csak véletlen alaki egyezőséget mutat a vírus terjedésének kezdeti exponenciális volta miatt, de amúgy nem sok közük van egymáshoz.

Meglehetősen szegényes az adat amiből dolgozol, az a baj. A fertőzöttek száma meg sem közelíti a valóságot és sajnos a növekedési ütem se. Amúgy bennem az merült fel, hogy tesztelés nélkül jó eséllyel azt se fogjuk tudni, hogy mikor lehetne lazítani. Ha nincs tesztelés, akkor nincs a valóságot jól közelítő adat sem, és attól még, hogy a minimális számú tesztek negatívak lesznek még simán lehet egy csomó fertőzött szerte az országban... Egyébként miért gondolod, hogy a normál eloszlás az, amit érdemes ráilleszteni az adatokra?

Eddig így állunk.

Na akkor egy félig vicces sztori is jöjjön. 2009-ben mentünk tanulmányi kirándulásra, amiből később még fogok szemezgetni, de most koncentráljunk Amszterdamra. Egy 1.5 napot töltöttünk itt, egy éjszakával, de ebből jó néhány órát csúnyán elszúrtam. Történt ugyanis, hogy a második napra lehetett választani, hogy Amszterdam nevezetességeit akarjuk-e megnézni, vagy a közeli keukenhofi virágoskertet. És nem tudom milyen illúzióktól gyötört elmeállapotban, de végül úgy döntöttem, hogy engem a virágoskert érdekel... most azt hagyjuk, hogy bármennyire szépek is voltak a virágok, 30 perc után már halálra untam az egészet, leülni nem lehetett, mert bár voltak padok, de úgy képzeljétek el, hogy az átlagéletkor annyira extrém volt, hogy 60 évesek adták át a helyeiket 70 éveseknek (!), tehát folyamatosan körözgettünk, ráadásul tettem ezt április végén - májusban, amikor az allergia szezonom kellős közepén jártunk... kiváló döntés volt! A maradék időben láttunk azért mást is, köztük a Madame Tussaud múzeumot vagy a sajt piacot, illetve - természetesen - a vörös lámpás negyedet, ami hangulatát tekintve az egyik legegyedibb dolog volt, amit eddig láttam. Még mielőtt jönne egy kérdés erről: a szolgáltatást nem vettük igénybe (amúgy 50 euró volt a tarifa). Ellenben a barátaim elfogyasztottak néhány vicces sütit a felügyeletem mellett. Vicces volt, hogy 30 percig rágcsálták és egymásra licitáltak mennyire nem hat, majd egyik pillanatról a másikra beütött a fű és olyan szinten lassultak le, hogy öröm volt nézni. Beszívott állapotban feliratkoztak egy hajókázásra, ahol az illuminált állapotuknál már csak az volt a durvább, hogy a matrózok és a hajós kapitány és elég gyanúsak voltak, már ami a beszámíthatóságot illeti. Szerencsére azért nem süllyedtünk el. Saját képeket nem találtam, de íme néhány ízelítő: És végül szenvedjetek Ti is: Amúgy tényleg szép.

Nekem az első Sherlock Holmes tetszett nagyon. Tetszettek a színészi teljesítmények, Holmes karakterének átültetése a vászonra, az egészet belengő hangulat és a csavar is. Ja és a zene! A második már felejtős volt.

Svédország, Belgium, Franciaország, Törökország is csatlakozott a listához.

Én szkeptikus vagyok. Az emberi természetből fakad a kapzsiság, a minél több hajszolása, és küldhetett ide a jóisten korábban háborút, pestist, világégést, alapvetően az emberiség újra és újra ugyanabba a folyóba lépett és lép mind a mai napig.

Akkor eddig volt Magyarország, Ausztria, Olaszország és az egzotikus Sri Lanka.

Lassan olyanok lesznek ezek a karakterek mint valami Filoni protezsáltak. Csókosok, akik mindenhol felbukkannak, ahová Filoni megy...

1 nap bármennyien, de 1 ember csak egyet.

Arra gondoltam, ha már mindenki otthon kénytelen átvészelni a húzósabb napokat, talán felidézhetnénk közösen, hogy merre jártunk már a világ körül. Így közösen, még ha csak virtuálisan is, de jó néhány országba eljuthatunk. A közös pont viszont mindenképp az legyen, hogy a posztot író fórumozó járt az adott helyen. (A Burma sztori kilőve. ) Azért is lenne jó felidézni ezeket, mert az élményekből így, kényszerpályán mozogva egyrészt töltekezhetünk, másrészt rávilágíthat arra, hogy mennyire szerencsések is vagyunk, hogy ennyi különböző helyen megfordulhattunk már, és ennyi pozitív élménnyel gazdagodhattunk eddigi életünk során. Végül, de nem utolsó sorban akár kedvet is csinálhatunk másoknak egy későbbi utazáshoz! A szabályok, csakhogy legyen egyfajta keretrendszer a dolog körül: 1) 1 nap egy élményt ossz meg a többiekkel maximum 2) Ha tudsz, csatolj hozzá 1 max. 2 képet, ami a legjobban adja át milyen is volt az utazás 3) Írj köré egy rövid történetet: kivel voltál, mikor voltál, mi volt benne a legérdekesebb 4) Írd le, hogy visszamennél-e ugyanoda, esetleg egy kicsivel arrébb látogatnál meg egy hasonló várost, de ha az az elv vezérel, hogy egy városba csak egyszer mész el, írd le azt is. Kezdek akkor egy saját élménnyel: Tavaly húsvétkor voltunk Hallstattban, anno írtam is róla itt talán egy bejegyzést. Debrecentől egy 10-12 órás autóbusz út vezetett az ausztriai faluba. Sokszor olvastam már az ehhez hasonló turisztikai célpontok esetében, hogy "festői szépségű", valamint, hogy "lélegzetelállító", de Hallstatt esetében ez egyáltalán nem túlzás. Csak 1 napot töltöttünk a faluban, de tényleg megigéző látványt nyújtott. Érdemes minél korábban érkezni, mert ahogy halad előre a nap, egyre több turista érkezik, így nem igazán lehet elkapni a hely természetes báját. Mi reggel 6 fele érkeztünk és akkor még szinte csak a helybéliek voltak, akik már javában készülődtek az aznapi forgalomra. A falut körülölelő hegyeken és tavakon túl az egyik kedvenc élményem az egyik templomhoz kötődik, ahol egy igencsak érdekes freskóra lettem figyelmes, egy az emberiségből már-már kiábrándult Jézussal. Bár szívesen visszamennék, azért több olyan célpont is előrébb helyezkedik a listámon, ahol még nem jártam.

Mikor egy Sith nagyúrral vagytok összezárva házikaranténban és ősi történeteket akar mesélni.