Nute Gunray

A politikai szálnak örülnék.

Azt nem tudhatjuk, hogy a saját fennhatóságukhoz tartozó bolygókat, rendszereket milyen eszközökkel irányítják.

Valahogy megtudják, hogy egyes köztársasági szenátorok és szervezetek titokban pénzelik az Ellenállást, és ez az Első Rend számára végre ürügyet jelenthet a háború elindításához. Szerintem. Én úgy érzem a békeszerződés megszegésére való hivatkozás csak propagandaszöveg.

Steven Barnes: A Cestus csapda Kicsit felemásak az érzéseim a könyvvel kapcsolatban: Az alapkoncepció jó (egy semlegesnek mondott, szegény bolygó vergődése a két hatalmi tömb között, amely akármelyik oldal mellett kötelezi el magát, csak veszíthet), de az író nem nagyon rendelkezett többel, így egy szövevényes cselekménysor helyett inkább csak elnyújtotta a történetet különböző oda nem illő dolgokkal, hogy meg legyen a 400 oldal. Ord Cestus-t részletesen meg ismerhetjük, Barnes egy egész faunát talált ki, ez nagyon tetszett. Az egyhelyszínes könyveket eleve szeretem, így ismét kaphattunk egy legalább olyan mélységekig ismert bolygót, mint a Tatooine vagy a Kesh. A Cestus történelméről nem is beszélve. Az összes peremvidéki gondözön megjelenik a kötetben, ezt kitűnően érzékeltette az író. Egyes szereplőket viszont karakteridegennek éreztem, főleg a két Jedi, Obi és Kit esetében. Meg úgy egészében számomra voltak oda nem illő mondatok, vagy az író fejezte ki magát számomra furcsán. A könyv stílusa nem igazán jött be valamiért. Az jó, hogy a klón-koncepció illeszkedett Karen Traviss könyveihez, itt is kapunk egy önmagát felfedező klónt Nate/Jangotat személyében, de hozzá kell tenni, azért az írónő ennek az átalakulásnak az ábrázolásában jóval profibb volt (igaz, több leütött karakterszám állt a rendelkezésére). A könyv végét kissé összecsapottnak éreztem, hamar sikerült lezárni a konfliktust. Jangotat önfeláldozása mindenesetre megható volt. Mellette még a kedvenc karakterem volt a vipit jogtanácsos, úgy látszik, Obi-Wan az ilyen szarkasztikus, furcsa alakokkal jön ki igazán (Dexter Jettster ugye...). Bár azt nem értettem, hogy az író lezuhantatja, aztán pár oldallal később meg is öli, így a megmentésének a cselekményben már semmi szerepe sem volt, akár az orbitális pályán is meghalhatott volna. A Yoda: Sötét találkozónál határozottan jobb regény, de azért olvastam már jobb SW-könyveket is. 3,5/5

Hát igen. Pont a napokban, dec. 25-én jutott eszembe Lemmy, hogy vajon rendben van-e már, mert sok rossz hírt lehetett hallani az elmúlt években.

Tetszik a könyv? Elég rövid, gyanítom ma már írni fogod róla az értékelést.

Köszi, ez megtévesztett akkor. Kár, pedig szerintem az ütős mondat lett volna. Tegnap néztem meg szinkronosan, azért emlékeztem így. Ma tervezek írni egy hosszabb véleményt a filmről.

Nagyon tetszett az a mondata, hogy ő a Skywalkerekre mint királyi vérvonalra tekint.

Nem éppen előnyére idősödött.

Boldog születésnapot!

Azért meglepődnék, ha nem az lenne, bár igaz, jelenleg minden benne van a pakliban, abból kiindulva, amennyi Snoke-ról (nem) tudunk.

Köszönöm.

Nem lehetne egy kicsit civilizáltabban?

30 év telik el ... nyilván nagyobb a kontraszt, főleg egy olyan zűrzavaros, ám a Galaxis történetének szempontjából rendkívül rövid időszak után, amely a Klónháborúktól kezdve meghatározta az eseményeket. Én sem akarom azt mondani, hogy az EP7-ben minden elsőre világos volt, mert ez nem igaz, de abban, hogy a könyvek, enciklopédiák, képregények tartalmazni fognak fontos információkat, abban semmi újdonság sincs, ez eddig is így volt (az ep1-ben nem hangzik el Nute Gunray neve, hogy egy hozzám közelálló példát mondjak ). Egyébként az, hogy mindössze ennyi politikai utalás került a filmbe, egyszerű fan service lépés. Még itt a fórumon is van olyan, aki a prequelre állandóan csak mint "parlamenti közvetítés"-re utal. Szerintem az EP7-ben némiképp átestek a ló túlsó oldalára, de a legtöbb néző szvsz magasról tett rá, hogy épp miért volt fontos az a bolygó, amit felrobbantottak.

Végig ő keverte a szálakat, manipulálta Palpatine-t. Arra lennék kiváncsi, hogy Snoke hogy került kapcsolatba a birodalmi maradvánnyal az ismeretlen régiókban, amelyből végül kifejlődött az Első Rend.

Valahogy én is így tudom ezt elképzelni. Lucas ambivalens reakciója teljesen érthető, emberi érzésekből fakad. Olyan, mint amikor akarva-akaratlanul is érdekel, hogy az exed kivel jött össze utánad. Szerintem Lucas nem bánta meg a döntését, de elengedni egy "gyermeket" nem megy egyik pillanatról a másikra.

Pb, ha valaki a negyedik epizóddal kezdi, akkor fogalma sem lehetett, hogy mi az a "Clone Wars". Semmivel sem állt több infó rendelkezésre, mint most. A következő két epizód után szerintem minden sokkal világosabb lesz, nem beszélve, hogy valószínűleg több könyv is kiadásra kerül majd a témában (amelyeket hiába szeretnél ledegradálni, most már egyenrangú részei az univerzumnak, köszönhetően az új EU-rendszerezésnek). Ha te sorrendben nézted a filmeket (1-6), akkor megértem, hogy ez az érzés még új neked, nevezetesen a "történelmi háttér" nem tisztázott. De ez csak idő kérdése.

Igen, Snoke elég sok dolgot elnézett Kylo-nak, de még csak haragra sem gerjedt igazán, amikor beszámoltak neki a kudarc(ok)ról, ez furcsa volt nekem.

Igen, abban bukkant fel Xizor herceg és a Fekete Nap először.

Én mindennel tisztában voltam, kivéve, hogy a főbolygó és hogy a Szenátussal együtt robbantják fel (de utóbbi tényleg elhangzik Hux beszédében, de ott inkább a pszichopata, vérben úszó ábrázatát figyeltem ). A Hosnian-rendszer tényleg elhangzik egyszer a film során, akkor fellélegeztem, hogy jaj, nem a Coruscant volt.

Hát igen, ez nekem is furcsa volt az előző részek útmutatóinak fényében.

Zene terén nem ez lesz a legemlékezetesebb epizód, abban én biztos vagyok, de ennek ellenére voltak nagyon jó témák.

Nekem eddig Kemp összes könyve tetszett, benne szerintem én sem fogok csalódni.

Még semmi, de gyanítom, már 2016 első felében ki fog jönni magyarul. Egyelőre az USA-ban is csak e-book formában jelent meg, majd január 5-én érkezik a papírverzió.

Ez itt a Legends alfórum. A hatályos kánon művek itt.