Nute Gunray

A Disney-vétel utáni egy-két év inkább negatívnak tetsző híreket hozott számomra. A TCW cancelt kapott, a kánont száműzték. Ezek akkor rendesen megingatták a rajongásomat, de itt is nagyon igaz az a tapasztalat, hogy utólag áll össze a kép, és hosszabb idő elteltével érlelődik ki egy folyamat. A TCW azóta méltó befejezést kapott, egész művek kapcsolódtak rá, s a kánon is megtalálta a maga helyét az új érában. Ha össze kéne vetnem a korábbi EU-val (Legends), a legszembetűnőbb különbség az, hogy egy-két kivétellel eltűntek a grandiózus, a történésekben filmekkel egyenértékű sztorik (ez alól a High Republic kivétel). A Disney-érában a könyvek, képregények jóval alárendeltebb szerepet játszanak, a filmek, sorozatok kiegészítő termékei. A videojátékokat most ne említsük, az egyelőre végtelenül szegényes termés. Visszatérve a könyvekre, ezek tehát jóval inkább kisebb léptékű történetek. Kimondottan jó, hogy elég nagy arányban található meg a biográfia, eredettörténet műfaja, így tényleg sematikus mellékszereplők kapnak kiterjedt háttérsztorit (Tarkin, Phasma stb.). De akár főszereplők, máig kedvencem a Leia fiatalkorát bemutató Claudia Gray-könyv. Az új kánon legnagyobb erőssége ez. És mindemellett olyan kiváló, a filmekhez nélkülözhetetlen bővítményeket is kaptunk, mint a Vérvonal vagy a Sithek árnyéka. Nagyon örültem Zahn rehabilitációjának is: az új Thrawn-könyvei szerintem sokkal kiforrottabbak a korábbiaknál, és maga az admirális is jóval valóságosabb, kidolgozottabb karakter a korábbi EU-beli valójához képest. Le kell választani a High Republicot erről, ami talán az új kánon rendszer legnagyszerűbb vállalkozása. A Legends legjobb vonásait ötvözi ez a projekt, már ami a Galaxis múltjának minél részletesebb kidolgozását illeti. És az, hogy erre ráépül majd az Acolyte, mintegy összekapcsolva a HR-t a prequellel, tömény gyönyör számomra. Egyébként is nagyszerű, hogy könyves karakterek egyre nagyobb számban debütálnak élőszereplős művekben, erősítve a SW-művek közötti kohéziót. Ha kritikát kéne megfogalmaznom, akkor az az, hogy lehetne több prequel, és nem csak a Klónháborús érából. E. K. Johnston rekonstrukciója az EP1 előtti heteket, hónapokat illetően katasztrófa (főleg, ha Luceno ezirányú munkásságát vesszük alapul), ezt remélem, kukázni fogják majd. Vannak nagyon jó szerzők (Claudia Gray és Charles Soule még mindig no. 1), de sajnos rosszabbak is (Older gender-őrületétől a falnak megyek már, cserébe nem is jó író), és talán kelleténél több az ifjúsági vonal. Másik kritika Filoni ténykedése, néha szerintem indokolatlanul negligál műveket, akkor is, amikor kisebb energiabefektetéssel ez elkerülhető. Nagy galibát nem csinált még, de a hozzáállása riasztó, és kezdi Lucast idézni e tekintetben (hozzátérve, nem is mindig jól sült el Filoni belenyúlása, pl. Kanan 66-os megmenekülése a képregényben sokkal-sokkal jobb volt)..

Igazából az elmúlt három részt akár kiadhatták volna egyben, mert a Tantissra való beszivárgásról szól, mint tényleges akcióról. Mindegyik rész nagyon tetszett, látványosnak látványos volt, de éppen az akció-orientált jellemzőik miatt túl sokat nem tudok írni. Tetszett, hogy hőseink még oda sem értek, de Hemlockék már tudták, hogy a Bad Batch lebukott a Coruscanton, így valami baj várható. Azért a birodalmi gépezet igenis működik ilyen kiemelt fontosságú projektek esetében. A bolygó légkörében történő menekülés és légi harc rendkívül látványos volt, egy-egy aspektusában még abban is kételkedtem, hogy valóban "csak" egy animációs sorozatot látok. Sokszor elmondtam, de nem győzöm hangsúlyozni: egészen elképesztő, hogy 2008-hoz képest hova jutott a SW animáció minőség terén. Rampart jelleme azért elég markánsan előjött a dzsungelben. Örülök, hogy belőle nem válik egy újabb Kallus ügynök, mert az előző részben már egy-két pillanatra felvillantott némi szimpátiát, itt azonban, még kiélezettebb helyzetben, ennek nyoma sem volt. Akárhogyan is árulta el őt a Birodalom, nem fog Crosshair útjára lépni, hanem minden valószínűség szerint megpróbálja visszaszerezni régi pozíciót valami szolgálattal. Bár kérdés, mi lesz vele, most hogy elfogták. Szegény zillo kínzását nagyon rossz volt nézni. Azt hiszem, Omega megtalálta a szökésének kulcsát. Emerie ennyire nyílt pálfordulása meglepett, nekem egy kicsit hirtelen történt. Maradt ugye a sorozatzáró. Nagy valószínűséggel nem itt fogunk válaszokat kapni az összes felmerülő kérdésre. Ez mégiscsak egyetlen osztag története, a klónprojektre pedig még rengeteg szálat felfűzhetnek. Azért mégis remélem, hogy jövő héten lesz min agyalnunk, és nem pusztán Omega és mondjuk a többi klón kiszabadulása lesz terítéken. Egyelőre azt érzem, 20+ percbe túl sokat kellene bezsúfolni, így e tekintetben a várakozásomat azért lecsökkentettem.

Nürnbergben leszek, de biztos hogy szakítok rá időt aznap.

Száguldanak a hetek, nem hiszem el, hogy holnap megint új rész. Persze soha rosszabb rádöbbenést.

Egyetértek. Azért nem kell démonizálni a Szukitsot. Befejezik és kész. Teljesen korrektek. Nyilván lehet kritizálni az elmúlt évek üzletpolitikáját (ezt magam is megtettem), de azért mégiscsak majd 20 évig megbízható kiadó volt, és mindent kiadtak, amit lehetett. Most jó előre bejelentették hogy vége, de a már leszerződött címeket kiadják. Itt nem lett átverve senki.

Leszavaztam én is

Mozgalmas, akciódús rész volt. A rész elején a Pabu sorsra nyitva maradt. Vajon maradt ott helyőrség vagy deportálták a lakosokat? Gyanúsan nem mutatták a civileket, miután a birodalmiak távoztak. Kicsit úgy éreztem, ez a rész némileg össze van csapva. Crosshair nem igazán kapott fejmosást, amiért belement Omega "őrült" tervébe (Huntertől azért vártam volna egy kifakadást). Másrészt Wrecker nagyon gyorsan felgyorsult a rész elejére, pedig a robbanás teljesen kiütötte őt. Most meg egy kisfejvakarás után kutya baja sem volt. Harmadrészt, aminél kissé felvontam a szemöldököm, az az volt, hogy Phee láthatólag úgy beszélt Crosshair-hez, mintha ők ketten először találkoztak volna. Szerintem nekik már volt közös jelenetük, de lehet, hogy tévedek. Összegezve, úgy éreztem, a Pabu-szálat hamar elvarrták a készítők, és nem igazán foglalkoztak a birodalmi lerohanás utózöngéivel. Ehhez kapcsolódva Crosshair terve is hirtelen kalapból előhúzott ötletelésnek tűnt, de az érveit megértem, hogy miért nem hozakodott ezzel eddig elő. Ez tényleg az utolsó utáni opció lehetett a csapat számára. Nem gondoltam volna, hogy Rampartot még viszont látjuk. Amilyen kardinális és Palpatine számára érzékeny ügyben kompromittálódott (hiszen az ügy rendezéséhez a Császár személyes beavatkozása szükségeltetett, amely szerintem igencsak ritkaságba megy már most a Birodalom első éveiben is), azt gondoltam, hogy egy kirakatper során rövidesen kivégezték. Ehhez képest Rampartot eldugták egy isten háta mögötti munkatáborban, ahol valószínűleg évtizedekig tartó lassú elsorvadás és elfeledettség várt volna rá, ha nincs Crosshair terve. Azért Rampart jellemét így sem kezdte ki a börtön, maradt az a végletekig opportunista szemét alak, aki volt. Egy vérbeli szociopata továbbra is. A rész legnagyobb része az ő kiszabadításának volt szentelve. Itt mutatkozott meg igazán, hogy milyen gyönyörű sorozat ez, az Erebus felszíne pazar volt. Hőseink nem finomkodtak, a rohamosztagosoknak már nem járt kímélet. Különösen tetszett, amikor az egyikük felkenődött a sziklafalra, az egész szerpentines jelenet az Indiana Jones harmadik részének idevágó jelenetét juttatta eszembe. Mindezek mellett volt egy kis Tantiss-hegy is. Omega továbbra is próbált apellálni Emerie bűntudatára és jóérzésére, és azt hiszem, előbb-utóbb sikeresen teszi ezt meg. Értékeltem, hogy Hemlock kifejtette Omega vérének fontosságát, a midichlorian átörökítésének képességét. Sok-sok év kutatómunka van e mögött. Ha belegondolok, hogy ez mennyi ártatlan áldozatot jelent... Teljesen bizonyos, hogy Hemlock már akkor kapott erőforrásokat és pénzt rejtett költségvetési úton ezekre a torz kísérletekre, amikor Palpatine még bőven kancellár volt, talán a Klónháború legeslegelejétől fogva. De azon sem lepődnék meg, ha a kísérletek magvai már jóval azelőtt szárba szökkentek volna.

Ütős borító

Nem is baj.

Át is állítottam, nagyon f*sza lett!

Szerintem ő már annyira elborult eddigre, hogy bőven meg tudja magának igazolni, miért az inkvizitorok képviselik a helyes utat.

Derült égből villámcsapás, a kellemes fajtából. Mind Elsbeth, mind Barriss rendkívül érdekes karakterek, alig várom hogy utóbbi sorsát elrendezzék. Aztán meg Grievious és a Főinkvizitor! Nosztalgia a köbön. Hát ezt tényleg nem láttuk jönni. Soha rosszabb május 4-ét!

Mindkét epizód számomra megerősítette azt a benyomásomat, hogy a Bad Batch - az Andor után - összességében az egyik legkomolyabb és legnyomasztóbb hangvételű SW produktum a Disney érában.

Kőkemény birodalmi lecke volt ez a Pabu és a BB számára is. A mindent leuraló terrorgépezet végül ezt a jelentéktelen és békés paradicsomi bolygót sem kímélte. Vitathatatlan birodalmi győzelem ez, még Omegáék rögtönzött terve sem sikerült (legalábbis úgy tűnik). A Marauder-nek annyi, ez mindennél jobban jelzi, hogy "nincs visszaút". Wrecker súlyosan megsérült, még utolsó erejével is Gonky-t mentette. Igazi összetartó csapat ez. Tetszett, hogy a készítők nem voltak bátortalanok, és a keretek között maradva bemutatták a civilek vegzálását, a házkutatásokat, az erőszakot, a rombolást. Sortüzekre és önkényes gyilkosságokra azért nem került sor, vagy legalábbis ilyet nem láttunk, ám így is, kijelenthető, hogy a Pabunak vége, abban a formában mindenképpen ahogy a rész elején láthattuk, az idillt (szegény klón kadétok...). Szerintem a teljes lakosságot deportálják a következőekben. Vagy ott marad valami birodalmi helyőrség, de szerintem ahhoz túl jelentéktelen ez a bolygó. Ha belegondolok, hogy ez is Cid műve... Szegény Phee megérezte, hogy valami nem stimmel a hajójánál, de aztán elterelték a figyelmét. Nagy pech. Kérdés, hogyan tovább. Ha Omega visszakerül, akkor már csak Emerie maradhat a proaktív szereplő. De hogy Hunterék most mihez fognak kezdeni, azt egyelőre el sem tudom képzelni. Nyilvánvaló, hogy Rex hálózata ismét színre kell hogy lépjen.

Lehet a mai nap érzékenyebb voltam a szokásosnál, mert elég nehéz volt számomra végig nézni az epizódot. A Birodalom legmocskosabb oldalát láthattuk ebben a 20 percben, az ember ökle tényleg összeszorul. Mert miről is van szó? Ártatlan gyermekek elrablásáról, jogfosztásáról, kísérleti alannyá történő degradálásáról. Az epizód Emerie vívódásáról szól, arról a folyamatról, amelynek csíráit már korábban láthattuk. A múltjáról nem tudunk meg sokkal többet, de ahogy Nala Se irányába említi, egykor ő is egy balulsikerűlt produktum lehetett. Hogy hogyan került Hemlock mellé, az persze kérdés, hiszen itt többéves munkakapcsolatról van szó. Egyébként akármennyire is örlődik Emerie, nem tudom sajnálni. Ő ebben az egész jogfosztásban tevékenyen részt vesz, és ezt a tényt semmilyen játékbaba sem másíthatja meg. Úgyhogy ezek a kis személyes dolgok csak a saját lelkiismerete megnyugtatására szólnak. Elég hihetetlen, hogy az egész epizódban egy kaminói, Nala Se képviselte az erkölcsi mércét. Szegény kis gyermekeket nagyon sajnáltam. Masszív háborús bűncselekmények és állami terrorizmus sorozatát láthattuk itt. Ha van fejvadász, akit tiszta szívemből gyűlölök, akkor az egyértelműen Cad Bane. Már az is meglepett tőle, hogy az Erőérzékeny gyermek anyukáját "csak" kábítózta. Felettébb nagyvonalú mondhatom. Scorch legalább ugyanekkora féreg, remélem ő és a klónkommandós osztaga is hamarosan megtapasztalja, milyen is amikor a Birodalom méltányolja a hűséges szolgálatukat. A rosszfiúkat képviselte még CX-2, aki forró nyomon van. Hiába a júdáspénz, Cid nem került ki a Birodalom látószögéből. Remélem, az orgyilkos legalább megkínozta, miközben az információ kiadására kényszerítette (ha kellett egyáltalán). De persze a Birodalom szemszögéből jobb elvarrni a szálakat, és talán a trandoshai ezzel be is fejezte evilági tevékenységét. Mindezek mellett még jutott idő egy kis birodalmi politikára is. Tarkin mindig is a konzervatív vonalat képviselte a feltörekvő grandiózus, ám ezáltal kockázatos és irdatlanul drága projektekkel szemben. Higgadt és visszafogott reálpolitikus ő, aki nem rest letörni az újabb generáció szarvát. Ez a párbeszéd nagyon emlékeztetett a Tarkin és Krennic közötti sokéves hatalmi viszálykodásra. Ahogy Hemlock odavetette, hogy az ő projektje titkosított, hát nem volt nehéz kihallani a hangjából és kiolvasni a tekintetéből a diadalittas odaszúrást. Palpatine látogatása óta megnőtt az arca, de azért Tarkin figyelmeztetése is hatott. A moff irdatlanul jó taktikus, még a Császár személyes projektjei ellenében is jól navigálja magát. Aki két évtizedig ott maradt a csúcson egy olyan politikai küzdőtérben, mint a Birodalom, az minden bizonnyal érti a politikát, annak machiavellista értelmében. Nagyon jó rész volt. Nehéz volt nézni, de ezek a jelenetek is azokhoz a "hálaisten" képsorokhoz tartoznak, amelyek végre tényleg megmutatják annak a Birodalomnak a legkegyetlenebb, legundorítóbb oldalát, amely ellen aztán oly sokan fellázadnak majd.

Én se tudtam hogy kettő rész lesz. Soha rosszabb infót.

Igen, de az inkvizitorok bevonása egyet jelentene azzal, hogy Palpatine tudomást szerez Omega szökéséről, ezt Hemlock szeretné elkerülni. Most lett agyondicsérve, erre a Császár örök életének zálogát el is veszíti azon nyomban. Hát nem lenne megdicsérve. Úgyhogy Hemlock egyelőre csak a saját erőforrásaira támaszkodhat, ami persze így sem csekély.

Jó lenne, ha Vader kimaradna ebből a sztoriból. Palpatine még egyáltalán nem tud Omega fontosságáról, hiszen ennek kiderülése pont a vizitje után történt. A szökésével meg Hemlock visszatartja az információt addig, amíg a kislány meg nem lesz. Máskülönben már Inkvizítorok lennének a lány nyomában. Vader még akkor sem lenne beavatva, hiszen - bár valószínűleg ebben az időben a legbefolyásolhatóbb a sith gépszörny - az komoly bizalmatlanságot szülhet kettejük kapcsolatában, mivel amire Palpatine törekszik, az a Kettő Szabálya egyértelmű felrúgása. Eddig egyelőre Hemlock magánakcióiról van szó Omegát illetően.

Jó pár rész óta hanyagolva van Hemlock, Nala Se és a Tantiss-hegy (érthető okokból persze, hiszen a csapat egyesült), remélem ez a szál már a jövő héten visszatér.

Alapvetően tetszett az epizód, de azért volt már jobb is. Ventress miatt erősen TCW-nosztalgia volt nálam, legalábbis az utolsó évadok iránt. Egyelőre nem győztek meg, hogy Ventress-t érdemes volt visszahozni. Remélhetőleg a későbbiekben kapunk tényleges és adekvát magyarázatot a visszatérésére. Halkan jegyzem meg, ez Maul esetében is csak tessék-lássék módon sikerült. Nyilván most is az Éjnővér mágia lesz a magyarázat. Ventress-nek egy igazán fajsúlyos mondata volt, ami tényleg jól összefoglalja az egész tragédiát: oldaltól függetlenül ő is, a klónok is feláldozható gyalogok voltak, és mindannyian vesztettek, a vérszivattyúból pedig a Birodalom emelkedett ki. A rész egészében Ventress továbbra is képviselte azt az antihős vonalat, aminek eredményeképp én a TCW végére megkedveltem. Nekem ő az igazi Asajj Ventress, hajjal sokkal inkább preferálom, mint anélkül. Végre elhangzott a midi-chlorian szó, némiképp meglepetésre, egy mondat közepén, mert előtte és utána is M-számoznak. De jó hogy ez elhangzott végre, lezárva ezzel az éles vitákat a midi-chlorian negligálását illetően. Tetszett a csapat kiállása Omega irányába. A lány leleményesen oldotta meg a második próbát, amely persze csak azért lett beiktatva, hogy távol legyen, amíg Ventress és Hunterék elintézik a nézeteltérésüket. Ismét Omega volt az, aki bizalmat szavaz egy korábban a tévúton járó embernek. Omega azért nagyon jó ráérez arra, hogy ki érdemel egy második esélyt, és erre Crosshairnél is ügyesen rávilágít. Megjegyzem, a rész közepén már Fenevad is pozitívan állt Ventress felé, de lehet, hogy csak gazdája szimpátiáját közvetítette. A tengeri ütközet igen látványos volt, a víz alatti részek mintha egy az egyben élőszereplős jelenetek lettek volna. A polipszerű lény is nagyon élethű volt. A rész végén szerintem egyértelmű, hogy Ventress nem mondott igazat, és Omega igen nagy M-számmal rendelkezhet. Igazából e tekintetben nem haladt előre a történet, Hunterék nem lettek okosabbak. Ventress tanácsa a Pabut illetően nem sok jót jósol a bolygóra nézve. Hogy a későbbiekben lesz-e egy Ventress-Omega mester-tanítványi viszony, azt nem tudom, mindenesetre ennek lehetősége most nagyon is felvillant. Nem lennék meglepve, ha Filoni mindkét szereplőt "kimenekítené" a Galaxis történéseinek forgatagából, és valahol távol bekkelnék ki majd a birodalmi rémuralmat, a lázadást meg miegymást, távol a galaktikus forrongástól és az "egyetlen" jeditől, Luke-tól. Azért, számomra, ez a verzió végtelenül repetitív és fárasztó lenne.

Kicsit azt éreztem, mint anno Maulnál legelőször: Ezért kár volt visszahozni. Persze a zabrak aztán jelentős szerepet és karakterárnyalást kapott (bár személy szerint soha nem dobtam magam hanyatt az ő történetszálától), így Ventress visszahozása is később értelmet kaphat. Most azonban, egyelőre, feleslegesnek tűnt. Ha van Filoninak hibája, akkor az 1, nem tud elengedni karaktereket, 2, nem tartja tiszteletben más alkotók műveit.

Ezt én is írtam korábban, hogy talán őt láthatjuk. Bár nem tudom, kronológiailag mennyire helytálló. Ha itt egy padavant láthatunk, akkor szerintem oké, és király lenne, ha őt láthatnánk.

Szerintem duplahosszúságú lesz. A Rebels sorozatzáró is az volt.

Letagadhatna 30 évet.

R.I.P. mindkettejüknek. Needa megformálása rövid, de emlékezetes szerep. Az egyik kedvenc birodalmim.