Nute Gunray
Bronz támogató
-
Csatlakozott:
-
Utolsó látogatás:
Nute Gunray összes hozzászólása
-
Eugene a legjobb karakter. Ő maradt leginkább ember ebben a rémálomban. Minden esetlenségével együtt. -
-
Jó lenne látni majd a felkelők oldaláról egy-két tragikus halált, veszteséget.
-
Gratulálok! És melyik korszak, témakör a szakterületed, ha szabad kíváncsiskodni?
-
Ezektől a Dharma tájékoztató videóktól még most is kiráz a hideg.
-
Ezt a részt nálam Azmorigan karaktere dobja fel. Mindig örülök egy új faj felbukkanásának, nagyon kíváncsi lennék a bolygójukra (vajon a fajegyedek közül mindegyik ilyen tunya és magatehetetlen?).
-
Mert fél éve még volt muníció, így nem kellett ilyen eszközökhöz nyúlniuk.
-
A románok ellen ugyanígy elbénázta Nikolic az utolsó percben...
-
Sean Williams: Tomboló Erő II Nem sokat vártam ettől a regénytől, s nem is véletlenül halogattam sokáig a könyv megvételét, ugyanis az első részen szinte kínszenvedés volt végigrágni magamat (de mindenképp az egyik leggyengébb, Szukits által kiadott SW-könyvek között van). Mivel mindkét játékkal játszottam, így tisztában voltam vele, hogy a második résznek még annyi története sincs, mint az elsőnek. Ehhez képest pozitívan csalódtam... de annak óriásit. Talán mert az író, Williams (aki azért már a TOR-regényével is megmutatta, hogy tud írni), jobban elmert rugaszkodni a játék történéseihez képest, s így nem volt a fejezeteknek végigjátszás szaga... főleg Juno szála volt kiemelkedő, s bár Starkiller továbbra is hihetetlen dolgokat csinált az Erővel, ezúttal ő sem volt gáz... a motivációit mindenesetre meg tudtam érteni. A harcjelenetek szokás szerint jól voltak leírva, bepillanthattunk az egyelőre nehézkesen beinduló Lázadók Szövetsége politikai civódásaiba és dilemmáiba, s több filmes karakter cameózott egyet... egyiküket sem éreztem erőltettek, mindegyiknek meg volt a maga szerepe és helye. No meg az sem utolsó, hogy számomra oly kedves bolygók adták a terepet hőseink játszadozásához. Szóval, amilyen rossz volt az első könyv, olyan jó a második, most egy kicsit sajnálom, hogy a beígért TFU III már nem fog elkészülni, még akkor is, ha úgy tűnik, a Rebels jóval mélyebben ki fogja bontani a lázadás kezdetét, így az EU-ból száműzött művek közül talán a TFU-párost sajnáltam a legkevésbé (most a primitív Jedi-Herceg irományokról ne beszéljünk). 5/5. Ajaj, nehéz lesz ezt a 2014-es listát felállítani.
-
Miért nem képes az ilyen ember egy csöndes helyen, mindenkitől távol felkötni magát? A figyelemfelkeltő, minél több embert érintő öngyilkosságnál kevés szánalmasabb dolog van.
-
Hát reméljük, az épületek nem jutnak az ókori asszír romvárosok sorsára... :S Az ISIS már a Tatuin bolygón jár
-
Én inkább a hungarokatalán vs. szittyamadridista kommentháborút várom.
-
No én leszavaztam. A napokban írok egy évadértékelést is.
-
Boldog születésnapot!
-
Én azért jobb sztorit várnék a két ST-filmhez képest.
-
-
-
John Jackson Miller: Kóbor lovag Úgy álltam neki a könyv olvasásának, hogy a sztoriról szinte semmi ismeretem nem volt, a képregényt ugyanis még nem volt időm elolvasni. Egy teljesen ismeretlen kor, egy teljesen ismeretlen helyszín, ahol a Galaxisnak mintegy csak mikroszelete van bemutatva, így Miller szinte teljesen szabad kezet alakított ki magának. Ezzel a lehetőséggel élt is, mert a Kóbor lovag egy nagyszerű regény lett, az olvasmányos akciók mellett mélyebb tartalmú filozófiai mondanivalóval is, a Jediket és Sitheket egyaránt illetően. Itt jegyzem meg, hogy a borító csodálatos, ha lenne ilyen verseny, nálam mindenképp dobogós. Bár Kerra kitűnő harcos, azért még van mit tanulnia a Jediségről, hiszen sokszor fekete-fehéren látja a világot egy olyan terepen, ahol nem neki kell elszenvednie a Sithek okozta sérelmeket nap mint nap. Éppen ezért szerintem sokszor igazságtalanul osztotta ki Rushert, hogy miért dolgozik a Sith-eknek... Egészen egyszerűen azért, mert nincs más lehetősége. Miller nagyon jól érzékeltette az olvasókkal a zárt világot, ahol a Köztársaság mintegy megfoghatatlan távoli entitás, ahova a hírek alig áramolnak, a különböző Sith Lordok uralnak mindent, behatolva egészen a privát szféráig. A mű 3 részre osztható, és akár 3 kisregényként is felfogható, amelyeket persze az aktuális események összefognak, de mindegyik 1-1 diktatúra típus kibontását takarja. A Kóbor lovag olvasása közben érzékelhetjük azt, hogy Darth Bane 3 évtizeddel később miért is dönthetett a Sith-rend teljes megreformálása mellett. Kicsinyes, kis területeken uralkodó nagyurak csapnak össze egymással, acsarkodnak, legtöbbjük kisstílű, akik egyáltalán nem érnek fel a régi Sith Nagyurakhoz. Odion konkrétan egy vicc, de Daiman rendszerének gyengesége is hamar megmutatkozik, és ehhez elég egyetlen Jedi és egy bothai kém. A legrémesebb diktatúrát a Diarchátus jelentette, de az itteni események is megmutatták, hogy elég egyetlen dominó, hogy az egész rendszer szétboruljon. Még Arkadia rendszere volt a legélhetőbb, de nagyobb kiterjedésben már az is életképtelen. Itt jegyzem meg a fordítás nagy hibáját: a magyar verzióban a nő végig "Arkania" néven szerepel! Ez azért súlyos hiba, Szente Mihálytól sokévnyi SW-fordítás után többet vártam volna... A diktatúra ily sokféle megnyilvánulásai miatt a könyv hangulata sok helyen elég nyomasztó, de pont ezzel érzékeltette Miller jól az Új Sith Háborúk hangulatát, amelyet majd az ezer éves béke korszaka fog követni. Minden hibája ellenére, vagy éppen pont ezért, Kerra számomra szerethető karakter volt, alig várom, hogy a képregényeken keresztül folytassam az ő történetét. 5/5, nehéz dolgom lesz ezzel a sorrendállítással...
-
Eredetileg a hang mellett meg is formálta volna Poggle-t (egyébként mindig gondolkodtam azon, hogy neki honnan jön a "the Lesser" ragadványnév?), de aztán Lucasék a cgi mellett döntöttek. Egyébként Csókás Márton konkrétan magyar, állampolgársággal is rendelkezik, és egész jól beszéli a nyelvünket.
-
-
-
Valójában ma egész nap internet kávézókat látogattam, és minden gépről leadtam rá egy szavazatot.
-
Nácik nélkül nincs igazi Indiana film.
-
Bomarr, köszi az elemzést.
-
Utóbbi most lesz moziban. Én imádom az Űrodüsszeiát.
