Sajnálattal olvasom. Az élet nagyon kegyetlen tud lenni. Évről-évre egyre színvonalasabb EU-könyveket kapunk, de merem állítani, hogy Crispin trilógiája még mindig a legjobbak között van, pedig már elég korosnak tekinthető (és nyilván vannak kronológiai ellentmondások is). Számomra ez a három könyv maradéktalanul fel tudta idézni azt az igazi SW-életérzést, amelyet egyes szerzők műveiben nem mindig találok meg.
Frederik Pohl után most A. C. Crispin is. Végtelenül szomorú lettem.
Pontosan, ez Zahn elévülhetetlen érdeme, nélküle az EU sehol sem lenne, illetve megragadt volna a Marvel-képregények szintjén. És még nem is említettél szintén olyan megkerülhetetlen szereplőket, mint Talon Karrde, Borsk Fey'lya vagy Gilad Pellaeon.