Pildi

A toleranciáról meg annak hiányáról eszembe jutott egy jó kis történet. Van egy Menyasszonytánc c. előadás az Operettszínházban, ami a címével ellentétben nem egy felhőtlen lakodalom története, hanem azé, hogy válhat egy ember akaratán kívül kitaszítottá a vélt vallása miatt. A történet valahol egy erdélyi román-magyar-zsidó faluban játszódik az I. világháború előestéjén. Van egy szegény árva magyar cselédlány, akit feleségül venne a gazdája fia, és minő csoda, a vagyonbeli különbséget a fiús szülők még le is nyelnék, ha ki nem derülne a házassághoz szükséges iratok beszerzése során, hogy a lányt örökbe fogadták, valójában egy törvénytelen románc szülötte és ráadásul zsidó. A lány ugyanaz, de ettől fogva mindenki elfordul tőle az övéi közül, még szerelmének sincs elég ereje ahhoz, hogy megküzdjön az előítéletekkel, még ő is cserben hagyja, inkább beáll katonának önként, hogy ne kelljen ezt a konfliktust vállalnia. A zsidók látszólag befogadják a lányt, a törvénytelen apjának a még élő felesége magához is venné, de amint tudatára ébrednek, hogy a lány mindent a keresztény szokások szerint ismer, ők sem lesznek toleránsabbak. A vicc az, hogy közben a két hitközösség vezetője, a rabbi és a pap személyes jóbarátok, de hiába szólítják fel toleranciára a saját híveiket, nem tudják őket jobb belátásra bírni. A román törvényes hatalom képviselője pedig hasznot akar húzni a helyzetből, az oszd meg és uralkodj elv alapján. A poén a végén az, hogy kiderül, a lány tévedésből más papírját kapta meg, valódi származása ?tiszta?, és ekkor mindenki megnyugszik, de közben elveszett jó pár illúzió... Mellesleg nagyon érdekes az előadás zenéje is, épp azt hallgattam most, és eszembe juttatta, hogy érdemes volna róla írni pár sort. Coce, neked pedig jó utat utólag is!

Tegnap megnéztem az E.T.-t, amire már régóta fentem a fogamat, de sokáig joglejárat miatt nem lehetett kapni. Most megint lehet, igaz csak egy szimpla egylemezes kiadás, de a film nagyszerű, és ez a lényeg. Nagyon kedves történet, igazi szívet melengető.

Épp mert vannak gyerekeim, senkinek nem kívánok háborút, még egy agresszor országának sem. Mert ott is vannak gyerekek, akik semmit sem tehetnek az apáik, nagyapáik hülyesége ellen, márpedig a háború őket is sújtja. Mindenki őrült, aki háborúzni kezd, nincs olyan jó ügy, ami indokolttá tehet egy háborút. A csalódásom pedig nem is igazán a nézeteidnek szólt, bár teljes mértékben elhatárolom magam tőlük, hanem leginkább annak, ahogy a többiek válaszaira és jogos rendre utasítására reagáltál. Mindenki azt gondol, amit akar, de hogy hol, és kiknek beszél róla, az már nem mindegy. Ez egy SW fórum, itt nincs helye nacionalista vagy rasszista véleményeknek. És végül csak azt nem értem, hogy a születésnapod kapcsán hogy juthatott eszedbe megint felhánytorgatni ezt az egészet. Józanul ráadásul. Jó szándékúan felköszöntöttünk, és erre cserébe megint megkaptuk a múltkori szöveget.

Ezek aranyosak voltak

Boldog szülinapot, frenkie!

Nekem is tetszett, a frissességet én is érzékeltem, amit nevezhetünk éppen tavasznak is, főleg, mert már biztos ti is (ahogy én is) nagyon várjátok. Annyira nem is esett szét a közepén, de valóban, ez koncertteremben biztos másként szólna. Egyébként ha nem tudom, meg nem mondtam volna, hogy John Williams műve.

Én nem hallottam, sőt azt sem tudtam, hogy Williams írta.

Ezek a kérdések teljesen jogosak, és a lentiek tükrében az a véleményemi, hogy elvileg ők a béke és igazság ősi ellenége, a Sith-ek ellen készülnek harcolni, azért kapnak harci kiképzést. A klónháborúig nagyon nem is kellett harcolniuk senki ellen intézményesen, mert volt akkora tekintélyük, hogy anélkül is respektálták őket és a véleményüket.

No igen, én sem teljesen arra emlékszem, amit itt a srácok mesélnek. :)

Most jött az üzenet, hogy már átvehető a DVD az xpress-nél, de beteg vagyok, és nem tudok érte elmenni.

Nagyon találóak ezek az idézetek, többek között azért is tetszett nekem ez a regény olyan nagyon, mert volt benne pár ilyen kiváló összefoglaló gondolat. De szerintem nem is az volt itt a kérdés, hogy a Jedik általában nem jól teljesítették az ezeréves küldetésüket, mert hagyták belevonni magukat a politikába, s épp így váltak a Sith játékszerévé. Hisz, ahogy SimonZ is írta, ez a Saga alapja. Nekem ezen epizód kapcsán csupán az a véleményem, hogy viszont abban a konkrét helyzetben, ami a lurmenek illető veszélyt jelentette, úgy cselekedtek, ahogy kellett: megvédték a védteleneket, úgy, hogy közben indokolatlanul nem ontottak vért. Az öreg lurmen fenntartásai velük kapcsolatban érthetőek, ahogy a gyanakvása is, hiszen tényleg sokszor van úgy, hogy messziről jobban látni a nagy egészet, mert nem vész el az ember a részletekben. De azt továbbra sem értem, miért nem próbálta menteni magukat valahogyan - ha nem a Jedikkel, akkor saját erőből. Ha meghalnak mind, úgy valóban nem kell egyik oldalt sem választani egy háborúban, de ez egy felelős vezetőnek nem lehet követendő út. Tudom, neked kiinduláskor épp az volt a bajod, hogy rossz a forgatókönyv ebből a szempontból, és ezt ebből a szempontból alá is írom. Másrészről viszont, mivel a Clone Wars csupán egy fejezete annak a történetnek, hogyan veszítik el a Jedik eredeti feladataikat, és válnak harcosokká (mégha mégoly nemesekké is, mint hajdanán a jobbfajta lovagok), érthető, hogy nagyon másfelé nem lehet elvinni a történetet. Az öreg pedig nem tűnik idiótának egyáltalán, én inkább szomorúnak éreztem, hogy az ő életfilozófiájával nem lehet életben maradni egy háborúban. De a háborúk meg ilyenek.

SimonZ, ezt jól összefoglaltad. Qui-Gon-ról én is csak a legjobbakat tudom mondani, és épp az is, hogy ő még csak tanácstag sem volt, mutatja azt, mennyire hanyatló korszakába érkezett a Jedi Rend a Saga idejére. Bár ő csak rövid ideig volt szereplője a történetnek, és mondhatná bárki, hogy azon az egy küldetésén kívül semmit nem láttunk abból, ahogy ő intézte a Jedi ügyeket, de azt hiszem ennek ellenére az, amit láttunk belőle, nem nagyon hagy kétséget afelől, milyen életet élhetett úgy általában.

Ez tényleg nagyon izgalmas ...memóriajáték...

A mesékre hivatkozás szerintem sem tökéletes, épp azért, amiket Dzséjt írt. Ha viszont a Star Wars-t egyfajta morális történetnek fogjuk fel, akkor esetleg számon lehet rajta kérni, hogy miért nem tökéletesek azok, akik a jó oldalt hivatottak képviselni. Hát nem azok, ez tény. Talán azért mert az életben ritkán tökéletes valami.

Egy ilyen program nekem is tetszene.

Ez végül is igaz. Hiszen mi is mint kivülállók látjuk tisztábban, miben hibáztak a jedik, és mit kellett volna tenniük, és azért ebben van némi szerepe annak is, hogy ismerjük a következményeket is.

Ody, ezzel teljesen egyetértek.

A jedik sok hibát elkövettek a Köztársaság utolsó éveiben, ez nem vitás, kezdve azzal, ahogy nem figyeltek eléggé a Kiválasztottra, és folytatva azzal, hogy egyáltalán nem voltak a helyzet magaslatán a háború kitörésekor. De ez olyan dolog, hogy elég az, ha egyszer egy kis lépést teszel a rossz irányba, és onnantól már nehéz visszafordulni. A Sötét Oldal mindent ködbe burkolt, ahogy Yoda is mondta. Igaz, ő sejtett valamit arról, hogy ennek nem lesz jó vége, de ő sem tett semmit ellene, mert nem volt jobb ötlete. Luke pedig nem jó példa, mert amikor neki kellett dönteni arról, hogy harcol vagy nem, akkor már teljesen tiszta volt, hogy melyik a rossz oldal, sőt még az is, hogy nem érdemes vele harcolnia, mert a harc maga a Sötét Oldal. Ő akkor a harccal semmit nem nyerhetett, veszíteni meg csak a saját életét veszíthette, ráadásul bízott benne, hogy az apja nem hagyja meghalni.

Bonyolult dolog ez. Azt azért ne felejtsük el, hogy a szeparatisták nem csak úgy le akartak válni, hanem egy jelentős droidsereggel megtámogatva, korántsem békés úton képzelték ezt el. A Köztársaság és a Jedi Rend aztán erre reagálva vetette be a klón hadsereget, miután konkrétan több Jedi halálát kellett a Geonozison megakadályozni, és onnantól kezdve nem volt megállás. Azt persze én elfogadom, hogy távolról nézve nem látható, ki milyen oldalon áll, a jón avagy a rosszon, és nem egyértelmű, hogy melyik a jó oldal. Így számomra is érthető a öreg fenntartása, csupán azt mondom, hogy ha már egyszer a háború eljön egy bolygóra, ott nem tehet úgy senki, mintha semmi nem történt volna. Abban azonban igazad van, hogy a forgatókönyv adhatott volna árnyaltabb megoldást erre a kérdésre.

De a háború az egy olyan dolog, hogy nem az ember akaratán múlik, hogy belekerül-e vagy sem, csupán rosszkor van rossz helyen, és a háburú jön el hozzá. A Jedik sem akartak háborúzni, aztán szépen rákényszerítették őket a körülmények.

Ha azt vesszük, hogy ez nem egy tudatos választás a részükről, hanem csak így alakult, akkor nincs mit tenni. Én egyszerűen látom ezt a dolgot: ha Anakinék nem landolnak a bolygójukon, akkor simán elpusztulnak az új fegyver kipróbálása során. De mivel a véletlen ezelőtt épp hozzájuk vetett három Jedit és pár klónt, így esélyt kaptak arra, hogy megmeneküljenek, még akkor is, ha maguk ezt nem így akarták, és a Jedik az akaratuk ellenére védték meg őket. Az ilyen helyzetet mi a bankban úgy hívjuk, hogy nincs döntési pont. Az események a benne szereplők akaratán kívül történnek, és mást nem lehet tenni, mint alkalmazkodni. Persze azon lehetne elmélkedni, hogy milyen kár, hogy Anakinék épp az ő vidékükre tévedtek, de mivel ez meg tény, így nincs mit tenni: a megváltozott körülmények között kell helyt állni. Ez lehet a biztos halál választása, és lehet az életé - továbbá hangsúlyozom, hogy a rabszolgaság, mint lehetőség akkor még nem merülhetett fel, ezt csak mi tudhatjuk a közelgő események ismeretében.

Hát akkor tényleg megérezte a jövőt, mert honnan tudhatta volna, hogy a Köztársaságból Birodalom lesz? Erre semmilyen jel nem mutatott, még a Jedik sem vették észre a veszélyt, hogy vehette volna észre egy távoli bolygón élő kis nép vezetője? Ha a háborúban a Köztársaság győz, akkor a rabszolgaságtól sem kellett volna tartaniuk, ellenben a szeparatisták "védelme" alatt könnyen ilyen helyzetbe juthattak volna. Ilyen körülmények között a kérdés az "élet vagy halál", és nem a "rabszolgaélet vagy halál" formájában vetődik fel szerintem.

Nos jó, az ellenség szemszögéből valóban nem semlegesek többé - de kérdés, hogy ez olyan nagy veszteség-e számukra. Ha ezt a megoldást összevetjük azzal, hogy a saját útjukon a biztos halál várt volna rájuk, így a semlegesség fenntartása csupán illúzió, hiszen mind meghaltak volna.

De mivel álltak ők ki a Jedik mellett? Az, hogy segítettek egy sebesültnek, még semmilyen elkötelezettséget nem jelentett a Köztársaság oldalán. A szepik meg nem azért akarták leigázni őket, mert a Jedik oldalára álltak. Leszálltak egy bolygóra csak úgy, kipróbálni egy új fegyvert - azt sem tudták, hogy kik vagy mik élnek ott.

Én ezt a szembeállítást nem éreztem ilyen erősnek, bár igaz, ami igaz, talán lehetett volna árnyaltabb képet is festeni a két útról. A Jedik erőszakossága egyébként csak egy alkalommal kapott bizonyságot, az előző epizódban, amikor a szárnyas fenevadat le akarták vágni, míg a gyógyító némi kötéllel elérte ugyanazt: harcképtelenné tette. Ebben a részben csak droidot aprítottak, és Anakin Lok Durd életét is nagyvonalúan megkímélte. Azt nem tudjuk, ennek a népnek milyen tapasztalatai voltak a szeparatistákkal - ezért nekem addig a pontig szimpatikus az öreg filozófiája, amíg nincs éles helyzet. De Anakinék tudják, mit várhat a falu a droidseregtől - én akkor lennék csalódott, ha nem védenék meg őket az akaratuk ellenére. És végül is nem a Jedik hozták ide az ellenséget, viszont ha véletlenül nincsenek ott, akkor a falura biztos pusztulás várt volna.