-
Összes hozzászólás:
13.154 -
Csatlakozott:
-
Utolsó látogatás:
-
Győztes napok:
27
Tartalom típusa
Profilok
Fórumok
Naptár
Star Wars Feliratok
Pildi összes hozzászólása
-
Háttérben lévő érdekességek, történetek
Pildi hozzászólást írt ebben a topikban: Episode I - The Phantom Menace
Kérdés, hogy milyen magas lett... -
Nagyon érdekes összeállítás. Pár embernek néha nem ártana megnéznie, csak hogy el tudja helyezni magát és a saját fontosságát az univerzumban.
-
Én ezt inkább úgy mondanám, hogy más megsegítése közben vesztette életét, ami végül is méltó befejezése egy szép hosszú szenátori életnek. Amúgy is, ez inkább Jar Jar-nak gáz, de ő mintha nem lett volna ennek tudatában...
-
Még jó, hogy nem ez lett a vége (azontúl persze, hogy a folytatás megléte miatt nem is lehetett volna ).
-
Ahogy Dzséjt is írta, papírforma szerint ez volt a rend. De láthattuk, hogy nem voltak teljesen meggyőződve róla, jó lesz-e majd így mindnyájuknak. Azonban a probléma gyökere régebbi: már az sem volt teljesen helyénvaló, ahogy képviselőt csináltak belőle az Ep2-ben. Jószándékú és hűséges, de épp ezen erények miatt (és bár néha vannak jó ötletei, nem valami agyafúrt szegény) nem való a politikai életbe, könnyen tévútra lehet vezetni, ahogy Palpatine-ék be is húzták a csőbe a rendkivüli jogosítványok megszavaztatása érdekében.
-
A szenátor, én úgy láttam, azért halt meg, mert nem volt ideje újra beszíjazni, miután kicsatolta magát, hogy Jar Jar-nak segítsen.
-
Szerintem ezt kifejezetten egy komikus epizódnak szánták, ahogy már kicsit az előző epizód is ebbe az irányba hajlott. Azon persze lehet vitatkozni, hogy szép dolog-e viccet csinálni két Jedi és egy Sith elfogásából valamint a szökéséből. Nekem is gondom volt azzal, ahogy Dooku-t elkapták, aztán Anakinék homályba burkolózó bebörtönözése miatt is, de ezek után a folytatás természete, hogy nem egy heroikus szökési küzdelemnek leszünk majd tanui, várható volt. És ebbe a hangulatba pontosan beleillett Jar Jar is.
-
Ez tényleg hatásos bemutatása a Jedi és a Sith rend között felfogásbeli különbségnek. Anakin nem is igen érti, miért olyan nagylelkű Obi-wan - az ilyen nagylelkűség (a rosszért is jóval fizetni) az ő zsigereiből hiányzik.
-
Most olvastam a Star Wars Homing Beacon-ben, hogy a december 22. és január 5. között a starwars.com-on tartott catch up marathon (az első 10 rész leadása) keretében az alábbi nézettségi sorrend alakult ki: 1. Ambush 2. Lair of Grievous 3. Rookies 4. Cloak of Darkness 5. Shadow of Malevolence 6. Rising Malevolence 7. Destroy Malevolence 8. Duel of the Droids 9. Bombad Jedi 10. Downfall of a Droid Ez csak akkor jelentene biztosan tetszési sorrendet is, ha tudnánk, hogy csak olyanok nézték meg ekkor, akik már minden részt láttak, ami nagy valószínűséggel nem igaz. De azért közelítőleg a tetszési sorrendre vonatkozó következtetések is levonhatóak.
-
Köszi a feliratot, nagyon jó lett!
-
Most megnéztem felirattal, és azt kell mondjam, más szemmel látom, mint először. Valószinűleg nem csak a felirat miatt, de az sokat hozzátett. Másodszorra sokkal jobban tetszett. Pl. most értettem meg, hogy a kalózvezér alvezére saját szakállára dolgozott, és ez okozta a galibát (angolul egyszerűen nem értettem, amiket egymás között beszéltek az emberével). Valamint nagyon vicces volt, ahogy a fogoly hármas összekötve próbálkozott mindenfélével a szökés érdekében. Ott volt pár nagyon jó kis beszólás is. És most tűnt fel, milyen korrekt volt attól klóntól, aki ráfogta a fegyvert arra a kalózra, aki Jar Jar-t fenyegette, ilyet mondani: "Szép munka, uram!" Ilyet is ritkán hallhat szegény, pedig igazából nagyon bátor és segítőkész.
-
Nem is ezért írtam, mert ezt kérdőjelezem meg, hanem mert ha nem így lett volna, akkor nem hiszem, hogy ott lett volna az extrák között.
-
Bár sok kalóz szöveget kevésbé értettem, azért az epizód így is érthető volt, így nem várom meg a feliratot, már most tudok véleményt mondani. Nekem is kicsit csalódást okozott az előzmények után, mert nem volt benne annyi "ínyencség". Számomra is furcsa volt a kezdés: ha nem ott hagytuk volna abba az előző részt, hogy két kalóz, akikkel piát cseréltek, kidőltek mellettük, míg Aniék nem, akkor talán elment volna, hogy ők is kábán fekszenek egy börtöncellában, de így némileg sántított a film eleje. Tényleg Jar Jar volt a klóncsapatával az egyetlen üde színfolt - teljesen jellemző volt, ahogy kiiktatta a "tankokat". Ani és Obi is jók voltak, hozták a szokásos formájukat, de tőlük ez már megszokott, s így nem nagy szám, főleg az előző rész ismeretében, ahol remekeltek egymás ugratásában. Összességében több fordulatra számítottam, még akkor is, ha eltekintek attól, hogy Dooku elfogása nem lett utólag megcsavarva. A két rész egyben azért még mindig tetszik, csak lehetett volna sokkal jobb is.
-
Hivatalosan az a kisfilm célja, hogy bemutassa, a film egyetlen percének (de mondjuk nem akármilyen percének) összerakása hány ember, hány terület összehangolt munkáját igényelte. Persze mindenki azt nyilatkozta, hogy milyen marha jól érezte magát közben, de mi mást mondhatnának egy DVD-re felkerülő extrában?
-
Jobbulást, kolmilan. Ennyire még nem vártam feliratot, mert ezt az epizódot értettem eddig a legkevésbé, a kalózok valamiért nem az irodalmi angol (avagy galaktikus ) kiejtést használják.
-
Ez legyen az én titkom. Majd ha lesz végeredmény, elárulom.
-
Én leadtam a szavazatomat. Egyébként szép pályamunkák születtek, gratula!
-
Persze, nem is kirekesztő értelemben használtam az elvontat, csupán nem jutott eszembe jobb szó, és pszichadelikust még sem írhattam, főleg, mert azt sem tudtam, mi fán terem. Köszi a folytatást, és most már biztos, hogy nem először hallom ezt a zenét.
-
Jó kis elvont zene. Pontosan mit jelent az, hogy pszichadelikus? Én még nem is hallottam ezt a kifejezést.
-
Örülök, hogy vállalkozol rá, Bambu.
-
No és hogy visszatérjek a szórakoztató irodalmon belül az Alapítványhoz: most fejeztem be az Alapítvány peremét, és újfent el vagyok bűvölve általa. Az Alapítvány trilógia több évszázad történetét meséli el rövid szakaszokban, így csak pillanatképeket kapunk, amelyek által magunkban fel lehet építeni az egész történetet. Ezzel szemben a folytatás már egy összefüggő regény, ami az Alapítvány és a Második Alapítvány történetébe, küzdelmébe belekever még egy harmadik hatalmat is, és ezek egymás felé sodródása, majd a végső találkozás nagyon szépen kibontott cselekmény keretei között van bemutatva. És, kolmilan, megtaláltam benne az összefonódást a robot univerzummal. Hiába olvastam már, erre - szokás szerint - nem emlékeztem.
-
Szomorúan be kell vallanom, hogy a szépirodalomhoz, amelyet Márai is képvisel, mára már semmi türelmem nincsen. Ez szomorú dolog, főleg azért, mert biztos vagyok benne, hogy ezekből a könyvekből nyerhető gondolatok által az ember csak gazdagabb lesz, csupán annyi kellene hozzá, hogy kezébe vegye és elkezdje olvasni. Márait én egyáltalán nem ismerem, nem olyan korszakban voltam diák, amikor tanították magyarórán az iskolában, és otthon sem voltak Márai kötetek a polcon. Persze saját magam kedvéért azóta már rég felfedezhettem volna, de mindig úgy éreztem, amikor pl. ő szóba került, hogy nem lenne igazán türelmem hozzá. Azért remélem, egyszer túljutok ezen a "nincs időm/türelmem komoly dolgokhoz" korszakon, és akkor kitárul majd a kapu minden olyasmi irányába, amit régebben is szerettem vagy szerettem volna, de soha, vagy már az utóbbi nem volt rá időm/lehetőségem, és a szépirodalmi könyvek is ide tartoznak (Márai mellett pl. Krúdy érdekelne még). Félek, erre még pár évet várnom kell, de ezek a regények végül is nem szaladnak el... Addig meg marad a szórakoztató irodalom - az is több, mint a semmi.
-
Én azt mondom erre, hogy várjuk ki a végét. Ha Rowling szándékai szerint megy (márpedig mindegyik filmnél aktívan ott volt), akkor a folyamatos hangulati borulátás biztosított, ahogy a könyvekben is megvan az átmenet, de nem lesz nézhetetlen az fiatalabb tizenéveseknek sem.
-
No azért én nem követném a példájukat.