Pildi

Bár sok kalóz szöveget kevésbé értettem, azért az epizód így is érthető volt, így nem várom meg a feliratot, már most tudok véleményt mondani. Nekem is kicsit csalódást okozott az előzmények után, mert nem volt benne annyi "ínyencség". Számomra is furcsa volt a kezdés: ha nem ott hagytuk volna abba az előző részt, hogy két kalóz, akikkel piát cseréltek, kidőltek mellettük, míg Aniék nem, akkor talán elment volna, hogy ők is kábán fekszenek egy börtöncellában, de így némileg sántított a film eleje. Tényleg Jar Jar volt a klóncsapatával az egyetlen üde színfolt - teljesen jellemző volt, ahogy kiiktatta a "tankokat". Ani és Obi is jók voltak, hozták a szokásos formájukat, de tőlük ez már megszokott, s így nem nagy szám, főleg az előző rész ismeretében, ahol remekeltek egymás ugratásában. Összességében több fordulatra számítottam, még akkor is, ha eltekintek attól, hogy Dooku elfogása nem lett utólag megcsavarva. A két rész egyben azért még mindig tetszik, csak lehetett volna sokkal jobb is.

Nagyszerű!

Hivatalosan az a kisfilm célja, hogy bemutassa, a film egyetlen percének (de mondjuk nem akármilyen percének) összerakása hány ember, hány terület összehangolt munkáját igényelte. Persze mindenki azt nyilatkozta, hogy milyen marha jól érezte magát közben, de mi mást mondhatnának egy DVD-re felkerülő extrában?

Jobbulást, kolmilan. Ennyire még nem vártam feliratot, mert ezt az epizódot értettem eddig a legkevésbé, a kalózok valamiért nem az irodalmi angol (avagy galaktikus ) kiejtést használják.

Ez legyen az én titkom. Majd ha lesz végeredmény, elárulom.

Én leadtam a szavazatomat. Egyébként szép pályamunkák születtek, gratula!

Persze, nem is kirekesztő értelemben használtam az elvontat, csupán nem jutott eszembe jobb szó, és pszichadelikust még sem írhattam, főleg, mert azt sem tudtam, mi fán terem. Köszi a folytatást, és most már biztos, hogy nem először hallom ezt a zenét.

Jó kis elvont zene. Pontosan mit jelent az, hogy pszichadelikus? Én még nem is hallottam ezt a kifejezést.

Örülök, hogy vállalkozol rá, Bambu.

No és hogy visszatérjek a szórakoztató irodalmon belül az Alapítványhoz: most fejeztem be az Alapítvány peremét, és újfent el vagyok bűvölve általa. Az Alapítvány trilógia több évszázad történetét meséli el rövid szakaszokban, így csak pillanatképeket kapunk, amelyek által magunkban fel lehet építeni az egész történetet. Ezzel szemben a folytatás már egy összefüggő regény, ami az Alapítvány és a Második Alapítvány történetébe, küzdelmébe belekever még egy harmadik hatalmat is, és ezek egymás felé sodródása, majd a végső találkozás nagyon szépen kibontott cselekmény keretei között van bemutatva. És, kolmilan, megtaláltam benne az összefonódást a robot univerzummal. Hiába olvastam már, erre - szokás szerint - nem emlékeztem.

Szomorúan be kell vallanom, hogy a szépirodalomhoz, amelyet Márai is képvisel, mára már semmi türelmem nincsen. Ez szomorú dolog, főleg azért, mert biztos vagyok benne, hogy ezekből a könyvekből nyerhető gondolatok által az ember csak gazdagabb lesz, csupán annyi kellene hozzá, hogy kezébe vegye és elkezdje olvasni. Márait én egyáltalán nem ismerem, nem olyan korszakban voltam diák, amikor tanították magyarórán az iskolában, és otthon sem voltak Márai kötetek a polcon. Persze saját magam kedvéért azóta már rég felfedezhettem volna, de mindig úgy éreztem, amikor pl. ő szóba került, hogy nem lenne igazán türelmem hozzá. Azért remélem, egyszer túljutok ezen a "nincs időm/türelmem komoly dolgokhoz" korszakon, és akkor kitárul majd a kapu minden olyasmi irányába, amit régebben is szerettem vagy szerettem volna, de soha, vagy már az utóbbi nem volt rá időm/lehetőségem, és a szépirodalmi könyvek is ide tartoznak (Márai mellett pl. Krúdy érdekelne még). Félek, erre még pár évet várnom kell, de ezek a regények végül is nem szaladnak el... Addig meg marad a szórakoztató irodalom - az is több, mint a semmi.

Én azt mondom erre, hogy várjuk ki a végét. Ha Rowling szándékai szerint megy (márpedig mindegyik filmnél aktívan ott volt), akkor a folyamatos hangulati borulátás biztosított, ahogy a könyvekben is megvan az átmenet, de nem lesz nézhetetlen az fiatalabb tizenéveseknek sem.

No azért én nem követném a példájukat.

HP: De mondjuk az igaz, hogy egész más olvasni valamiről, mint totál ugyanazt látni egy filmen is... Én ennek ellenére remélem, hogy nem csinálnak belőle rémfilmet, mert azzal agyoncsapnák az egészet, mert ez végül is egy ifjúsági regénysorozat, ha jól tudom.

De komolyan, hogy lehetne HP film 18 éven felüli? Ilyen címkét igazi mészáros, vérben tocsogó, rémálmokat okozó, vagy full szex filmekre adnak, és a maradék HP könyvek egyike sem ilyen. Darkos, de csak épp annyira, ami a célközönségnek is fogyasztható.

Nagyon alapos tájékoztatás, Oldie, köszi! A tökéletes hangzást tényleg jó volna egyszer meghallgatni.

Én 2002-ben vettem először DVD-t, épp a Klónok támadását, és az 6000 Ft körül volt. Amúgy ezt a Dolby True HD nevet még én sem láttam/hallottam - igaz, Blue-Ray lemezt sem nézegettem eddig még.

Akkor viszont ezentúl már tényleg nincs mit Griveous szemére hánynia.

És most már miért nem hiszed?

A zene nagyon jó, Oldie, ki énekli?

Nem feszül... Véletlenül keverte össze Donát, én is biztos vagyok benne. És nekem eszembe juttatta, hogy a szöveg is teljesen ugyanaz volt.

Igen, de nem is ez a lényeg, hanem amit Anakin mond: "Ahh, it's you..." Ugyanezt mondta az Ep3-ban Obi-wan is.

Egyre inkább úgy érzem, hogy több van a történet mögött, mint ami látszik. Pedig, ha a tényeket nézzük, nem egyértelmű a helyzet: egyrészt furcsa, hogy Dookut ilyen könnyen elfogják (pedig a kalózokra is görgethetett volna pár sziklát ), másrészt viszont, amint látjuk az öreget kifüggesztve lógni, nehéz elhinni, hogy ilyen megalázó helyzetbe önként helyezte volna magát.

Igaz, ezt kihagytam, pedig az egyik legjobb. De mentségemre szóljon, hogy késő volt, és nagyon sürgettek.

Nagyon tetszett ez az epizód! Igazi üdítő, laza, pergő cselekmény, nagyszerű párbeszédek, jó poénok, és néhány remek párhuzam jellemzi. Nekem mindig nagyon bejön, ha Anakin és Obi-wan együtt indulnak küldetésbe, mert ott mindig van egy-két jó beszólás, és utalás a filmekből megismert jelenetekre, és itt számos ilyen volt (a börtönlokk-feeling Dooku hajóján, Ani fénykardjának elvesztése, ráadásul kétszer is, Dooku "kikötése", épp mint Obié a Geonozison, meg az egész kalóztanya nekem Cantina érzést hozott, a bolygó színvilága pedig Geonozist jutatta eszembe... és még lehet, hogy valamit kihagytam ). Ahsoka megjelenése is nagyon feldobta a történetet - én szeretem, ha benne van egy-egy epizódban, mert olyan jó kis karakter: harcias, szókimondó, talpraesett, és olyan bájos. Nagyon tetszett a kalóztanya zenéje is. És lehet, hogy lesz még a történetben csavar - Dookut tényleg nagyon könnyen elkapták Sith lord létére. Nagyon várom a folytatást!