Pildi

Drukkokok, hogy bejöjjön a Te számításod is, és a kiadó is elégedett legyen! Ez lehet a kölcsönösen gyümölcsöző munkaviszony alapja.

Free Guy Már a trailer is tetszett, de a film még sokkal jobban. Itt most nagyon sikerült eltalálni az arányokat, aranyosak a poénok, jó a sztori, és én nem vagyok egy Ryan Reynolds fan, de jól állt neki Guy karaktere.

Nagyszerű évad volt, és örülök neki, hogy lesz folytatás! A TCW hetedik évada megágyazott a Bad Batch osztag további kalandjainak, de én sem gondoltam volna, hogy ennyire jó lesz a sorozat! Hétről hétre vártam az újabb epizódokat az izgalmas kalandok, és a jól megfogott karakterek miatt is. Hunter, a gondoskodó vezető, Tech, a profi IT-szakember és a józan ész, Wrecker, a hatalmas szívű izomtorony, Echo, akinek tökéletesen sikerült beilleszkednie, Crosshair, a parancskövető és hajthatatlan mesterlövész, és végül Omega, akit kislányként ismertünk meg s közben kiderült, hogy idősebb a BB tagjainál, és nem egy átlagos gyerek. Crosshair elhagyta őket, de Echo és Omega segítségével a BB megmaradt ugyanolyan ütőképes csapatnak, mint még a Köztársaság idején voltak, sőt! Már azzal többé váltak a korábbi önmagukhoz mint parancsra küldetést teljesítő klónokhoz képest, hogy morálisan állást foglaltak és nem gyilkoltak Jediket és civileket, hanem egyértelműen kimaradtak abból, amit nem tartottak helyesnek, sem bármilyen szempontból igazoltnak. Fura módon emberibb módon reagáltak és viselkedtek, mint a normál ember birodalmi katonák, akik érdekből és lojalitásból készek voltak civileket is gyilkolni, ha kell. Omegáról ugyan olyasmi különlegesség végül nem derült ki, amire az elején számítottunk, hogy erőérzékeny vagy hogy még másképpen különleges, de az kiderült, hogy nagyon intelligens, és nemcsak mert okos, hanem mert képes beleélni magát a másik helyzetébe, megértő és empatikus, és ráadásul kreatív, jó ötletei vannak. Úgy tűnik, valóban sikerült egy különlegesen jó embert klónoznia Nala Se-nek. A látvány végig igéző volt, a főcímzene is telitalálat, de az egyes epizódok zenéje is mindig segítette a hangulatkeltést. A Nala Se szál ígéretes lesz a következő évadban, ahogy az is, hogy viselkedik majd egymással a csapat és Crosshair, ha majd megint találkoznak. Várom!

Egyetértek azzal, hogy a hangulat kevésbé volt szívszorító és nem adta át annyira drámaian a korszaklezáró érzést, ami az előző epizódot jellemezte, de ettől még jó kis évadzáró lett. Izgulhattuk, hogy jut ki a csapat a szétlőtt és széteső Tipoca City-ből (klasszikus meneküléstörténet volt, még szörny is akadt ), és Crosshair megmentése szerintem jól elrendezte a csapat és a hithű birodalmivá avanzsált társuk jövendő viszonyát. Tech megjegyzését az elfogadásról tanítani lehetne, és Hunter is pontosan azokat a szavakat mondja ki, amelyek végre eljuthattak Crosshair megbántott lelkéhez ("más dolgokat akarunk, de emiatt nem kell ellenségeknek lennünk"). amihez végül Omega is csatlakozik (bármi is történt, ők mind testvérek). Én sem hiszem, hogy innentől kezdve szándékosan ártani akarna nekik, ahogy az is kiderült, hogy eddig sem azért vadászott rájuk, mert bosszút akart állni, és most már ráadásul sikerült is nagyjából megbeszélni a dolgokat, már ammenyire a helyzet engedte. De azt hiszem, a tettek többet mondanak minden szónál: Hunter nem hagyta hátra, Omega sem és ő is megmentette a lányt (AZI-re hivatkozás csupán terelés ). Ez a konfliktus rendezve van. Én arra számítok, hogy ha megint találkoznak az ellenkező oldalakon állva, akkor megkeresik a módját, hogy ne ártsanak egymásnak. Kiemelném a zenét, amely a sok trombitával nagyon jól érzékeltette egyrészt a viharos menekülést, másrészt a Crosshair lelkében dúló vihart is, hasonlóan ahhoz a jelenethez az Ep3-ban, mielőtt Padmé megérkezik a Mustafarra és Anakin éppen ott áll és nézi a lávát könnyezve - itt talán kevésbé drámai a helyzet, ahogy a zene is, de a lélek háborgását most is szépen közvetíti. A látvány csodálatos volt, mint eddig mindig! És meg kell mondanom, nagyon tetszett Kamino napfényben. Korábban az esős, viharos légkör adott egy baljós hangulatot a helynek, ami napfényben egyszerűen elenyészett. Valami véget ért, de közben elindult valami új.

Az jó, én mindig késő este nézem.

Van itt még téma bőven, amit meg lehetne írni. Palpatine és Snoke kapcsolatáról én is szívesen olvasnék.

Ez simán elképzelhető, mert Palpatine régen is pont ilyen rugalmasan változtatta a terveit, hozzáigazította a változó eseményekhez. A Naboo-i válság nem úgy alakult, ahogy tervezte, de mégis kihozta belőle a maximumot a maga számára; Darth Maul meghalt, sebaj, már Anakin volt a kiszemelt tanítvány, de amíg felnőtt, megtette Dooku is, sőt, akkor abban a helyzetben a grófnál jobb tanítványt nem is találhatott volna a szeparatista fenyegetés megkreálásához. Mindig jól szőtte a hálót és egészen a II. Halálcsillagig jól is jött ki minden helyzetből.

Jól félrecsúszott a dolog. Lehet, hogy ha pont ellenkezőleg egy nagyon jó embert akart volna Palpatine így létrehozni, akkor nem sikerült volna ilyen eredményesen.

Egyetértek! Nem kell elsietni a végét. Sokkal jobb megélni ezeket a perceket úgy, hogy van idő megemészteni, ízlelgetni. A jelentősége és az élmény is más így.

Most hogy már fix a 2. évad, szerintem lesz cliffhanger. Omegával kapcsolatban számítok valamire.

Persze, mert minden ügyfél számít, még a jövőbeli is. A különböző alapok tulajdonságai, rugalmassága is fontos szempont, de a tapasztalat azt mutatja, hogy az ügyfelek oda mennek üzletelni végül, ahol a leginkább elégedettek voltak a tájékoztatással.

Kétszer olvastam el, hogy jobban át tudjam adni magam a történetnek, annyira érdekelt Kylo Ren megszületése. Nos, örülök, hogy megvettem és elolvastam, hogy megvan ez a képregény, amiben igen jók a rajzok és rövid formában elmeséli, mi történt Bennel a templom elégése után. A legjobb gondolat, amit már többen kiemeltetek: Ben tragédiája az, hogy mind a Világos, mind a Sötét oldal magának követeli és egy kamaszban az ebből az ellentétből fakadó érzések óriási vihart tudnak kavarni, amihez elég egy szikra (Luke fénykardot emel rá álmában) és lángra lobban. S onnan már egyik lépés követi a másikat, amihez Snoke buzgón ad támogatást. S a Sötét Oldalhoz vezető út döntő lépése magának Rennek a megölése, ezzel megszületik Kylo Ren, aki már könnyű szívvel végez Voe-val is. Mint a Sith-eknél, ahol a tanítvány a mester megölésével kerülhet hatalomra. Amúgy a képregény formátumot nem sikerült igazán megkedvelni. Korábban azt hittem, hogy a szövegbuborékok böngészése, hogy mit ki mond, az fog zavarni, de az végül is nem volt vészes. Viszont a képregény annyira kevés információt ad át és olyan töményen, hogy ugyanezt a sztorit sokkal szívesebben olvastam volna egy rövid regény formájában, némi leírás és tartalmasabb párbeszédek tolmácsolásában. Vagyis nem a képregény lesz a kedvenc formátumom ezen túl sem, de ha hasonló művet találok, ami ennyire érdekel, akkor a jövőben sem zárkózok el tőle, hogy elolvassam.

Jelentős epizód volt, érzelmileg és a történetben betöltött szerepe szerint is! Bár a 99-es osztag egymásra találása egy kicsit enyhített a komor hangulaton, de összességében nagyon szomorú volt látni Kamino utolsó napját. Most már teljesen biztos vagyok benne, hogy Omega nem csak azért különleges, mert nyers klón. Most is kiderült, hogy ismer titkos leszállópályát Nala Se saját laborjához vezető víz alatti buborékvasúttal együtt. Hiába csak tizenéves, okos és nagyon éretten gondolkozik, mindenhez van hozzáférése – úgy tűnik, jóval több volt Nala Se mellett, mint egyszerű segítő. Benne Nala Se a megbízható jövendő munkatársát és bizalmasát alkotta meg, aki minden titkának tudója is lett, ahogy nőtt. Hátha ezzel még kezdenek valamit a sorozaton belül. No és Crosshair... Mi végig tudtuk, hogy kísérleti alany, de ő nem. Most is próbának volt kitéve, hogyan viselkedik a régi osztagával, s mint ilyen, egy tesztalany is abból a szempontból, hogy a klónok kondicionálása a Birodalom iránti hűségre, vagy akár csak a lojalitásuk megteremtése más eszközökkel megoldás lehet-e hosszabb távon. Rampart tudhatta, hogy nincs már benne chip, így egyszerre két oldalról is tesztelhette: a chippel és kondícionálással jól működött a parancskövetés, de a chip meghibásodhat így is, s onnantól a hűség is bizonytalan. Nem is bízik meg benne Rampart, a rész elején közte és az egyik trooper közötti párbeszéd alapján csak az alkalomra várt, hogy a hűtlensége vagy az inkompetenciája kiderüljön. S ez bizonyos fokig be is következett, a kötelék Crosshair és a 99-es osztag között még mindig létezett és erősebbnek bizonyult a Birodalom elleni hűségnél, mégha Crosshair maga sem erre számított. Bebizonyosodott, amiben hittem: nem akarta megölni egykori bajtársait, csak beszélni akart velük, rá akarta beszélni őket, hogy csatlakozzanak. Ugyan a chip már nincs a képben, de Crosshair mégis visel egyfajta szemellenzőt: hiszi, hogy a legjobb klónok túl fogják élni Kamino pusztulását, sőt, kitüntetett szerepük és rangjuk lehet a birodalmi hadseregben. Ettől a lehetőségtől nem akarja megfosztani egykori társait, ezért vadászik rájuk. A saját kiváló képességeibe vetett hite elvakítja, nem veszi észre, hogy egyrészt még inkább csak egy eszköz, mint a Köztársaság idején volt (ott legalább a Jedik biztosan emberszámba vették a klónokat), másrészt tudtán kívül teszt alany, ahol a tesztnél a megbízó annak drukkol, hogy az alany bukjon el... Ebben a részben Hunter szembesült azzal, hogy Crosshair úgy érezte, társai cserben hagyták. S van is ebben igazság: ha a chip befolyásolta azt, amikor legelőször ellenük fordult, akkor arról nem tehetett. Amilyen ügyes a csapat, megoldhatták volna, hogy magukkal vigyék, vagy visszamenjenek érte - de lemondtak róla. S Crosshair szerintem akkor érezte ezt át igazán, amikor már nem működött a chip. Onnantól már azért is vallhatta magát hithű birodalminak, mert hűtlen társaival ellentétben a Birodalom befogadta és elismerést kapott. Na, szerintem a következő rész Crosshair nagy szembesülése lesz azzal, mit is jelent ő a Birodalomnak: nagyjából semmit - ellenben a régi társai minden gaztette ellenére nem hagyták meghalni, magukkal vitték Kamino pusztuló világából. Volt már sokszor szó arról, hogy Crosshair visszatérhet-e a jó oldalra. Szerintem megtérni sosem túl késő, a múltat nem lehet ugyan megváltoztatni, de az sosem mindegy, hogy a jövőben mit teszünk. Amikor együtt fordult szembe a droidokkal a társaival, azzal kifejezte azt, amit szavakkal nem olyan könnyű az elmúlt események után: hogy magát még a csapat tagjának tartja. S végül pár szó a rész hangulatáról: hátborzongató, gyönyörű animációval és a jól ismert kaminói zenei témával, ami szépen összeköti a két érát, Kamino dicsőséges napjait a zsíros köztársasági megrendeléssel a zsebükben, és a bukását. Szomorú végkifejlet, s más helyszínen, de pont olyan jól illusztrálja a klón éra végét, mint a TCW 7. évad záró epizódja végén a behavazott klónsisak, tükröződve benne a távolodó Vader.

Boldog születésnapot, @MissKarrde!

Boldog születésnapot, @kolmilan!

Remek írás, Wilde, mint mindig!

Remek rész volt! Csodálatos volt a képi világ (Daro gyönyörű!), sok minden történt, és a két párhuzamos szál egyaránt izgalmas, láthattuk, hogy fordul Kamino sorsa bizonyosan tragikussá (megbízásuk nem lesz, erről a Birodalom gondoskodik, és Lama Su esete is mutatja, hogy nincs kegyelem annak, akire már nincs szükségük), és azt is, hogyan veszik hasznát a maradék klónnak, akik mint kiképzők dolgoznak. Világos, hogy Rex miért akarta Gregort kimenteni ebből a helyzetből- ahogy Echoért is elment - , mivel valamiért a chip nála sem működik (különben nem akart volna megszökni), s így amúgy sem sok jövője lett volna a birodalmi katonaságban. Jó hogy kimondták, miért preferálják a toborzott rohamosztagosokat (lojalitás, korlátlan rendelkezésre állás és gyors kiképzés). Arra, amire a Birodalomnak első körben kell a hadsereg (a túlerőt prezentálni a megszáll és elnyomott világokon), arra tökéletesek. Sajnálom Huntert, de valamiért van egy olyan érzésem, hogy Crosshair nem a halálát akarja, hanem mintha bizonyítani akarna neki valamit. S végül is mindegy, hogy most csak őt sikerült elkapni, mert csalinak jó lesz, a többiek biztos visszajönnek majd érte. Nagyon kemény végjátékra számíthatunk ezek után! És remélem, hogy a BB tagjai közül senki sem fog meghalni...

Boldog születésnapot, Ody!

Nekem nincs ilyen esetem. Értékelésnél mindig az adott hozzászólásra, válasznál pedig a válaszra ugrik gond nélkül.

Ha az ideológiai vonatkozást kivesszük a képletből, mondván hogy Thrawnnál az nincs, úgy valóban a profizmus és szervezettség lehet az, ami nála számít. Az pedig sokkal inkább az Első Rend ismertetője, mint a bizonytalankodó, útkereső Új Köztársaságé, ahol a döntéshozás sem működik jól, mint a Vérvonalban láttuk.

Én már magáért azért a gondolatért is oda vagyok, hogy Thrawn feltűnik egy élőszereplős sorozatban. Fenti változatok mindegyike olyan, hogy sokat ki lehet hozni belőle, ha egy jó sztorit tesznek mögé.

Igen, ezt vártuk. Jó, hogy megvalósul.

Boldog születésnapot utólagosan is!

Most hétvégén én is megnéztem újra. Nagyon szórakoztató, a poénok most is ülnek, a színészek lubickolnak a szerepeikben, a zene remek! Ezt a filmet nem (sem) lehet megunni. Szóval ha ki is lóg valamelyes a SW filmek sorából, ebben biztosan nem.

Nálam most már úgy működik, mint korábban. Semmi gond nincs a belépéssel.