Pildi

A "bejelentkezést" azért tettem idézőjelbe, mert én sem úgy értem, hogy Grogu bárkit hívott volna. A képességei életre keltették a követ, megnyílt a csatorna, amin keresztül a jelenléte felerősödött az Erőben, amit érzékelhettek más Jedik, mindez úgy, hogy ő nem csinált igazán semmit. Azt én sem hiszem, hogy szívesen elválna Djarintól, és hogy ezért bármit is tudatosan tegyen.

Végül is igaz, hogy a Tython bolygó maga nem volt túl érdekes, meg hogy a rohamosztagosok szinte már burleszkszerűen viselkedtek megint, de ez csak azután tűnt fel, hogy Bomarr és Donát szóbahozta. Ezek valóban lehetettek volna profibban megoldva, de az epizód többi erénye mellett számomra ezek eltörpülnek. Több dolog miatt is emlékezetes lesz ez a rész. Megint aranyosak voltak a kezdő percek Djarin és Grogu között, nyilvánvalóan részről-részre erősebb közöttük a kötelék, emiatt is fájdalmas, hogy Djarin elvesztette a kicsit. Számára ez régen nem csak a megbízásról szól, amit a Fegyverkovácstól kapott. Tetszettek a Jedi templom igazán ősinek tűnő maradványai a mitikus kővel a terület közepén, és az is, ahogyan az működött. Grogu képességei keltették életre, nem kellett bekapcsolni, ahogy Mando gondolta, és nagyon látványos is volt. Remélhetőleg hallotta valaki Grogu „bejelentkezését”, aki társuk és segítőjük lehet a későbbiekben, de továbbra sem arra számítok, hogy egy másik Jedi átveszi Grogu tanítását – Ahsoka lett volna erre a legalkalmasabb, és ezekben a Jedi szegény időkben nem véletlenül mondott le róla, ahogy már korábban is írtam. De az igazat megvallva a legjobban Boba Fett tetszett. Minő meglepetés! Sose értettem a köréje épült kultuszt, de az idősebb Boba végre beváltotta a karakter által korábban tett egyfajta ígéretet. Kemény volt, egyenes (egyből rátért a lényegre), mint akinek már nem kell felesleges körökkel vesződnie, kér és meg is szokta azt kapni. De nem ellenszolgáltatás nélkül kéri, és az alkuhoz tartja magát. Nagyon korrekt. Ahogy már korábban írtam, szerintem Gideon már nemcsak a kicsi vérére pályázik, hanem komolyabb céljai is vannak. Hogy Palpatine van-e a háttérben, vagy saját szakállára dolgozik, az még kérdés, de az biztos, hogy itt van most egy lehetőség, hogy Palpatine visszatérését az Ep9-ben jobban kibontsák. Összességében nagyon tetszett, bár elfogadom, hogy voltak hibái, amit lehetett volna jobban kezelni. De ha mindez a rendezőcsere miatt következett be, mint szükségmegoldás, akkor viszont a körülményekhez képest remekül megoldották.

Egyébként Gideon kaján öröme ennek láttán, meg ahogy megmutatta neki a sötét kardot, nekem azt sugallja, hogy már nem csak a vére kell, hanem szuperfegyvert is nevelne belőle.

Pontosan ezt érzem én is! Sosem értettem, mit szeretnek a rajongók Bobán, de most beváltotta azt, ami eddig csak ígéret volt: hogy ő egy baromi jó profi fejvadász. És még korrekt is. Nagy tiszteletem az alkotóknak, hogy ezt a felemás helyzetet végre, és nem is akárhogyan feloldották! Az epizód nagyon tetszett, de bővebben később írok majd róla. Nem tudom, hogy hanyadik a rangsorban, de baromi jó volt, az biztos!

Williams legjobb SW témái között van, az Erő téma, a Birodalmi induló és az Across The Stars méltó társa, csak hogy a TOP TOP TOP dallamokat említsem, amelyek közé Rey témája is bekerült nálam.

Obi-Wan galaxis térkép kivetítő golyóján kívül?

Egy nagyon szép epizódot láthattunk, ami nem másról szól, mint a kapcsolatokról, némi akcióval megfűszerezve (nem leszólásként írom ezt, csak engem más ragadott meg ). Melyik az erősebb: a fiúi szeretet, amit Grogu (imádom a nevét, és ahogy felfigyel rá, ha hallja ) érez Mando iránt, vagy az a lehetőség, hogy ismét egy Jedi társaságában lehet és tanulhat? Úgy tűnik, hogy Grogu tudatosan vagy sem, de az előbbit választotta. Kapcsolatuk kényszerből indult, amikor Mando megszerezte a kicsit, aztán védelmezéssé vált, amikor megmentette a kísérletezésektől, és azóta minden közös élményük nyomán épült tovább arra a szintre, amin most már van. Eddig Grogu csak sodródott az áramlattal, először beletörődve (én így képzelem), aztán már jóleső érzésekkel, mert végre van valaki, aki nem kihasználni akarja, hanem tényleg törődik vele, tán sok-sok év óta először. És ebben a részben végre lehetőség nyílt arra, hogy Grogu is kinyilvánítsa az akaratát valamiféleképpen. És Mando mellett döntött a maga módján azzal, hogy nem működött együtt Ahsokával, pedig előtte a gondolatbeli beszélgetésük jelezhette neki, hogy egy jó szándékú barátra talált. Ahsoka remek volt az epizódban! Értem ez alatt a színésznő játékát, a kinézetét (már ez is várakozásomon felülire sikerült, pedig már eleve valami jót vártam), és azt is, amilyen szerepet most betöltött. Igazi mentorként viselkedett, aki azt nézte, hogy mi lenne a legjobb a potenciális tanítványának. Hiába lett volna Ahsoka a megfelelőbb személy Grogu tanítására, hiszen ő is Jedi, ismeri az Erőt, a segítségével a kis lény biztosan még többet is megtudott volna az Erőről és jobban tudta volna fejleszteni a képességeit. Azonban itt már régen nem arról van szó, hogy Mando teljesíti a küldetést, amivel a Fegyverkovács megbízta, vagy legalábbis nem csak arról. Utazás és a kalandok közben összeszoktak ők ketten, és most már úgy működnek, mint egy család, ami nem tűnik ideálisnak, tekintve Mando hivatását, de mégis, van köztük kötődés, megkockáztatom most már azt is, hogy szeretet. Mint apa és fiú között, és ez látszik minden epizód elején abból a pár percből, amit a készítők most már rendszeresen ennek bemutatására szánnak: ahogy a levest ették együtt, vagy ahogy Mando a maga szűkszavú módján mindig elmagyarázza a kicsinek, hogy épp hová tartanak és ott mit fognak csinálni. Én is úgy gondolom, hogy Ahsoka az egyszerűség kedvéért utasította el a tanítás lehetőségét azzal, hogy Grogu kötődése miatt nem vállalja a tanítást, tekintve a rossz példát maga előtt, de közben legalább ennyire az is lehetett emögött, hogy nem akarta szétszakítani ezt a családot. Érezhette úgy, hogy jelenleg az a jó a kicsinek, ha Mandoval marad, akiben megbízik és aki az egyetlen biztos pont az életében ki tudja mióta. Ha eljutnak a Tythonra, nem lennék meglepve, ha Grogu azt az ösvényt/sorsot választaná magának, hogy Mandoval marad. Már csak azért is, mert olyan sok Jedi nem szaladgál a Galaxisban, aki jelentkezne egy új tanítványért. Luke elvileg szóba jöhetne, de rá ebben a sorozatban nem számítok, ez nem az ő története. Ez a kitérő megint csak azt szolgálja majd, hogy Mando számára is bebizonyosodjon, ami már most sejthető: Grogunak rá van szüksége, amíg megtalálják a fajtársait (ha egyáltalán ez megtörténik). Lehet, hogy nem ez lesz a sorozat vége. Ahsoka további szereplésével kapcsolatban nekem is az érzésem, belőle itt és most, ennek a sorozatnak a keretei között ennyi volt, mert ez a történet nem róla és az ő küldetéséről szól, Thrawn említése csak egy szép kapcsolat a Rebels-szel. De nagyon szép beugrót kapott, ami teljes mértékben hű ahhoz az Ahsokához, akit korábban megismertünk.

Részvétem mindkettőtöknek! Korlátozásokra szükség van, karácsony ide vagy oda, ha nem akarjuk, hogy ne ünnep, hanem tragédia legyen a vége. Korábban kicsit én is sajnáltam a karácsonyi vásározás, borozás elmaradását, de most már eszembe sem jut. Örülök, hogy ha megússzuk betegség, kórház és a még sokkal rosszabbak fordulat nélkül. A nagy családi ünneplés is elmarad, és ki fogjuk bírni.

Jobbulást, Bomarr! Jó, hogy nem lett komolyabb bajotok!

Boldog születésnapot, Nute!

Megint nagyon felcsigáztatok!

A múlt héten láttam másodszor, és talán még jobban is tetszett, mint elsőre. Nagyon jó a forgatókönyv, és a színészek lubickolnak a szerepeikben.

Boldog születésnapot, Iqvi!

Holdo hátrahagyásának nagyobb volt a tétje, mert csak így tudták elvonni az üldözők figyelmét arról, ami valóban fontos volt, a kis transzportok meneküléséről. Lehet, hogy egy robotpilóta is megtette volna, na de végül is ha nem lett volna Holdo, akkor a Finnék lebukása miatt félresiklott terv teljes kudarcba fullad. Talán pont egy ilyen helyzet elhárítására kellett valakinek ott maradnia. Leia azért egyezett bele, mert talán ezt is megérezte. Poe megvárásával kapcsolatban pedig hajlok rá, hogy én is felesleges kockázatnak tartsam, főleg az ismert események tükrében. Persze utólag könnyű okosnak lenni.

Szerintem sem logikus, hanem inkább érzelmi döntés volt. Kevesen voltak eleve, szinte mint egy család, és családtagot nem hagy hátra az ember. Egyébként ez valszeg nem csak Leia gondolta így, hanem mindenki más is. Ezért is volt súlyos vétek Poe parancsmegtagadása, mert visszaélt ezzel, mert ő is tudta, hogy megvárják.

Én is azt gondolom, hogy hagyjuk már, hogy mit mond egy színésznő magánemberként a Twitteren - engem ez egyáltalán nem érdekel. Nagyon jó választás volt erre a szerepre, biztosan sokaknak szimpatikus is benne, de ettől még nem egy mérvadó személyiség, pláne nem ilyen fajsúlyos kérdésekben, mint a vírus kezelése. Van olyan ember, akinek tetszik Gina Carano mint színész, és a szerepei miatt átveszi a való világbeli nézeteit is? Ez nonszensz.

Remek epizód volt! Nagyon szeretem azokat a részeket, amelyek amúgy kedélyesen mesélnek arról, hogyan élnek a hétköznapokban, és nem mellékesen a fő sztori is halad előre. Ennek szép példáját láthattuk itt. Kezdésként jött néhány személyes családi pillanat BY és Mando között, némi javítási próbálkozással és közös ebédeléssel – ezek a meghitt percek minden epizódot megfűszereznek. Aztán adta magát a kényszerű kitérő Mandoék számára, de mi meg örülhettünk, hogy ismét találkozhattunk Cara Dune-nal és Greef Cargával (az előbbi nagyon hatásos belépője után). Nevarro gyökeres átalakuláson esett át, mióta Mandoval együtt mi is ott jártunk, jó érzés volt látni az iskolát, IG-11 emlékművét az egykori kocsma előtt, és az is tetszett, hogy amúgy mellékesen a tanító droidtól kapunk infót arról, hogy épp Chandrila az ÚK fővárosa. Mythrol személyében egy igazán jópofa mellékszereplőnk van, a párafelhőivel és a nem túl bátor megnyilvánulásaival, de egyébként mindent megszerel, megold, szemmel láthatólag a kreatív könyvelésen kívül sok máshoz is ért. Ő a galaktikus ügyeskedő kisember prototípusa, jó hogy visszatért. No aztán beindult a cselekmény is a birodalmi állomás (s mint kiderült, labor) megsemmisítésével, ahol választ kaptunk arra, hogy pontosan mire is kell BY Gideonnak, mit művelt vele Dr. Pershing, amíg Mando ki nem szabadította. Szerintem is Sidiousnak készül a vérátömlesztési megoldás, bár nem hiszem, hogy Gideon közvetlenül kapcsolatban állna vele, biztos van köztük még egy-két közbeeső szint. A nyomkövető elhelyezése, amiről a Razor Cresten nem tudnak, az előnyt megint Gideonnak adja, aki ezt maximálisan ki fogja használni. Az meg hogy az ÚK őrjáraton lévő pilótája finoman puhatolózik és agitálja Carát a csatlakozásra, megemlítve, hogy valami rossz készülődik, majd az Alderaant is említi, egyfajta minőségi utószó, ami összekapcsolja a sorozatot a korábbi művekkel, filmekkel és a Vérvonal könyvvel. Nagyszerű rész volt, remekül felépített ívvel, de a következő lesz igazán izgalmas, ott a Corvuson. BY megint bedobhatja majd magát, és szerintem erre szükség is lesz.

Közben egy frissebb cikk azt tárgyalja, hogy az adott gyógyszergyár már elég jól áll a fejlesztésekkel: https://www.portfolio.hu/uzlet/20201119/koronavirus-jo-hirek-erkeztek-az-astrazeneca-vakcinatesztjeirol-is-458168

Remek! Itt a szokásos péntek délutáni lelkesítő

Teljes mértékben Bomarr álláspontján vagyok.

De örülök, hogy ilyen jók az első vélemények! Nem terveztem, de akkor megnézem én is.

Szerintem az egy káromkodás.

Még annyit tennék hozzá, hogy jelenleg ez a fórum azon kevesek egyike, ami normálisan működhet még a mai bizonytalan, sokaknak kilátástalan, kellemetlen, idegőrlő, a tartós és folyamatos együttlét miatt családokat egymásnak ugrasztó helyzetben is. Rajtunk múlik, hogy tényleg tud-e így működni. Olyan jó lenne, ha ez a hely továbbra is megmaradna egyfajta menedéknek, egy olyan klubnak, ahová élvezetből járunk, ahol ki lehet szellőztetni a fejünkből a mindennapi gondokat.

Igen méltánytalan eljárás. hogy lehagytak

Miután már kétszer láttam, én sem írhatok mást, mint hogy csak így tovább! Remek epizód volt, Sky-hoz hasonlóan már én sem tudom ezt hová fokozni, de nem is ez a fontos, hanem, hogy minden egyes alkalommal úgy ülök le a tévé elé, hogy tudom, nagyon jól fogok szórakozni, bárhogy is alakul a történet, erre garancia, amit eddig láttunk. Pazar volt, ahogy megérkeztek és landoltak a Traskon (a kikötői Mon Cala fazon olyan pulcsiban volt, amilyet már én is kötöttem ), és nagyon édes volt, ahogy a béka pár egymásra talált; Baby Yoda kalandja a levessel, és ahogy később a kis ebihallal játszott, szintén. A kocsmai halleves adagoló jó kis találmány, nem kell nagy személyzet a vendégek kiszolgálásához. Örülök Bo-Katan és társai megjelenésének, az is nagyon tetszett, ahogy szembekerült Din Djarin hite és neveltetése a többiek eltérő hozzáállásával. A sisak levételén túl itt azért az is megjelent, hogy míg hősünk számára az adott szó szent, Bo-Katan lazán átértelmezte a megállapodásukat. Nyilván szándékosan nem mondta meg, de kezdettől fogva a hajó megszerzése volt a cél. Din Djarinban pedig tetszik, hogy minden pillanatban profi módon áll hozzá a helyzethez, és hiába volt 2 perccel hamarabb, hogy kiderült, behúzták a csőbe, mégis azonnal belátta, hogy innentől már csak előre vezet az út, és akkor halált megvető bátorsággal intézte el az utolsó pár rohamosztagost. Legyen köztük bármekkora különbség a hátteret és neveltetést, és némileg a tisztességet illetően, de mindannyian mandaloriak, hatékony és ügyes harcosok, több a közös vonásuk, mint az eltérő. Azt gondolom, Bo-Katan ezzel a küldetéssel nemcsak ki akarta használni egy ügyes negyedik segítségét, hanem tesztelte is Mandot. Ha nem bizonyult volna rá méltónak, nem hiszem, hogy útba igazítja Ahsokához, bármit is ígért előtte. Ahsoka jöhet, nagyon várom a megjelenését! Azt gondolom, hogy ha nem tudták volna hitelesen életre kelteni, akkor nem kerül bele a sorozatba, szóval erős a reményem, hogy ez is jól fog elsülni.