Valamikor a '80-as évek legelején, lehttem max. 4-5 éves, a szüleim elvittek moziba. A Corvinba, ha jól emlékszem. Konkrétumokra nem emlékszem, csak arra, hogy egy feketébeöltözött gonosztól nagyon rettegtem, szüleimmel is aludtam 1-2 napig. És ott akkor, közel negyedszázaddal ezelőtt elkezdődött valami az életemben. Ezt követte az ep4 TV premierje, majd az ep6 megnézése a moziban, kb. 20 éve.
Aránylag hamar lett videónk, így mindhárom rész hamar meg is lett, az ep6 persze angolul.
Szóval megpróbálom memagyarázni a megmagyarázhatatlant. Bleszerettem a 3 fllmbe bő 20 évvel ezelőtt kisgyerekként, s most 28 évesen is töretlen a rajongásom, így a jelek szereint egész életemen végig fog kísérni a sw-láz.
Fanatizmusom azonban a '90-es éveke elején hágott tetőfokára, amikor a Zahn-féle könyv megjelenése után megírtam az ep1-2-3-at, máig meg van valahol kéziratban (Hát picit másképp képzelte, mint Lucas). Aztán persze sw hullámvölgyek jöttek és mentek, de ki sem aludt a rajongás. Magam sem értem ennek az okát, ez olyan, mint egy szerelem, ami egész életemen végig fog kisérni.
Az ep1 egy icipicit csalódás volt, leginkább azért, mert túl fiatalnak tartottam Anakint, aztán a második prequel helyretett mindent, az ep3 megkoronázta az egész sw-felfogásomat.
Vajon mi lehet mindennek az oka? Miért van ekkora hatással ez a film emberekre?
Azon túl persze, hogy kurva jó.
Képes vagyok hazafelé jövet a kocsiban azon hosszasan töprengeni, hogy milyen lehetett Yoda általunk nem ismert több 800 életéve, meg ilyeneken. Ez már fanatizmus, de rendben van így...
Néztek már miatta hülyének, de nem érdekel.