Darth Sky

Attól még, mert az Erő két oldalának képviselői már nem harcolnak, a Galaxisban még dúlhatnak konfliktusok nélkülük is. Egymással szemben álló szervezetek, politikai felek, fejvadászok, stb. De kisebb volumenűek, amik már nem tartoznak az Ep1-9-hez és az Erőhasználók harcához. Persze így felmerül a kérdés, hogy az Egyensúly mit ér, ha csak az Erőhasználók "nem bántják" egymást, míg a Galaxis többé-kevésbé ugyanolyan erőszakos marad. Ettől függetlenül szerintem kell egy befejezés érzetét keltő lezárás a történet végére, ami keretbe foglalja a Sagát és ívet ad neki, mondván a 9 rész során eljutottunk A-ból B-be. Az élet nyilván fog megállni az Ep9 után sem, örökké tartó béke pedig nem létezik.

Szerintem a sárga szem inkább annak a jele, hogy az illető annyira átadja magát a sötét oldalnak, hogy az elhatalmasodik rajta. Ezrát is láttuk sárga szemekkel, vagy Anakint a Mortison, pedig egyikük sem Sith. De fordítva is igaz: Sidious, Dooku és Vader "emberi" szemekkel is Sith-ek voltak. A témához kapcsolódva, én valami olyasmit képzelek el az Ep9-re, hogy Rey vezetésével létrejön egy Egyensúlyon alapuló Erő-használó szervezet. Egy olyan, amelyik nem végletekben gondolkodik (sötét és világos oldal), hanem a kettő közti vékony határvonalon egyensúlyozik, egyúttal az Erőt is egyensúlyban tartva. Egy olyan Jedi Rend, ami nem zárkózik el a sötét oldal megismerésétől sem, de tagjai megtanulják kontrollálni azt. Egyesítve a világos és sötét oldalt új lehetőségek tárulhatnának fel (amit a Rebels holokron-egyesítő jelenete is megmutatott). A TCW-s Mortis-szálon és a 6. évados Yoda részen kívül számos utalás volt erre az Egyensúly értelmezésre, az új kánonban. Többek közt a Rebelsben, vagy a Poe Dameron képregényben Lor San Tekka kapcsán. Mivel a két oldal harca egy állandó, véget nem érő konfliktusforrás, szép lezárása lenne a Sagának, ha az Erő tényleg egyensúlyba kerülne. Annak nem sok értelmét látnám, ha ismét feltámadna egy nagyjából ugyanolyan Jedi Rend, mint a korábbiak, vagy annak, ha végleg eltűnnének. A végtelen körforgást szerintem csak a fentiekhez hasonló módon lehetne megtörni.

Szerintem a filmbeli és könyvbeli (valamint képregénybeli) Phasma viselkedése tökéletesen fedik egymást. Többször is egyértelműsítették, hogy Phasma a "túlélés mindenáron" elvét vallja. Nem számít, kit kell elárulnia/megölnie, stb. A szüleit és a klánját is simán feláldozta a Parnassoson, hogy életben maradjon. Ráadásul az is kiderült, hogy neki az Első Rend szinte semmit nem jelent. Legalábbis nem úgy, mint Cardinalnak, aki a tökéletes, törvényekre épülő rendszert látta benne, amire szüksége van a Galaxisnak. A Csillagpusztító pajzsait kénytelen volt kikapcsolni, ha túl akarta élni a találkozást az Ellenálló csapattal. Az engedelmességgel nagyobb esélye volt erre, mint a daccal. Fegyvertelenül még ő sem tehetett sokat egy agresszív wookiee és két fegyveres férfi ellen. Viszont később sem hazudtolta meg magát, amikor más nyakába varrta a tettét. Mindezek után 90%-ig biztos vagyok benne, hogy Phasma nem halt meg a Supermacy-n. Foggal-körömmel kapaszkodik az életbe. Egyébként remek volt a kontraszt Phasma és Cardinal között. A nő eddig sem rokonszenves jellemére jó nagy lapáttal pakolt rá a könyv. Vele szemben Cardinal egyáltalán nem tűnt rossz embernek. Annyi volt a "bűne", hogy őszintén hitt az Első Rend létjogosultságában. Azt gondolta, hogy becsülettel és hűséggel a szervezet javát szolgálja, holott az Első Rendnek inkább a Phasmához hasonló visszataszító férgekre van igénye. Az nem semmi, hogy az Első Rend "kivonja a forgalomból" azokat a gyerekeket, akik nem bizonyulnak kellően rátermettnek és ügyesnek, hogy rohamosztagosokká váljanak. Szinte sajnáltam Cardinalt, amikor a Phasma ellen szóló értékes bizonyítékával a mindennel tisztában lévő, Armitage Hux nevezetű falba ütközött. Sajnálatos, bár reális, hogy egy alapjáraton tisztességes ember tehetetlen egy alattomos, rosszindulatú, és végtelenül önző személy ellen. Aki aztán mindennek tetejébe halálosan megsebesíti. Biztos voltam benne, hogy Cardinal nem ússza meg élve (mert nyoma sem volt a 7-8. részben, pedig legalább olyan fontosnak tűnt, mint Phasma), de valahol örülök neki, hogy Vi Moradival együtt Siv felé vették az irányt. Siv talán az egyetlen szimpatikus jellem volt a parnassosi visszatekintések során. A hajóhoz tartó kalandok egész érdekesre sikeredtek, bár nem lettek kiemelkedőek. A poszt-apokaliptikus hangulat működött. A Parnassos hangulata a Luprorára emlékeztetett. Jó volt megismerni Phasma jellemét, múltját, felemelkedését és az Első Rendhez való csatlakozását. A könyv remekül betöltötte funkcióját. Azt hittem, kapunk arra vonatkozó utalást, hogy Armitage rendelte el az apja halálát, és nem Phasma akarta eltüntetni a parnassosi események egyik utolsó életben maradt tanúját. Kíváncsi vagyok, lesz-e valami folytatása a történetnek, mert a befejezését félig-meddig nyitva hagyta az írónő. Érdekelne, mi történt Cardinallal és Vivel, rátaláltak-e Sivékre a Parnassoson, illetve az ígéretével ellentétben, Phasma visszatért-e szülőföldjére. Ja, és megismerhettük a krómpáncél születésének történetét is, ami érdekes apróság. Összességében tetszett a regény. Az eddigi kánon regények közül benne van a Top5-ben.

Boldog szülinapot az ünnepelteknek!

Boldog születésnapot!

Sloane-nak írják. Egyébként nekem új, hogy tőle származna az Első Rend elnevezés. Azt hittem, az csak a magyar fordítás félreértelmezése (már ha A Birodalom vége regényről beszélünk).

Elkészültem a folytatással, vagyis a 21. számmal. Jó szórakozást!

A róla szóló képregény és regény alapján Phasma számára a túlélés a legfontosabb. Nem számít, kin vagy min kell átgázolnia, mit/kit kell elárulnia, neki csak az a fontos, hogy életben maradjon, bármi áron. Ez alapján szerintem is simán visszatérhet a 9-re. Túlságosan erőltetett magyarázatot sem igényel. A páncélja megóvta a tűztől, és bizonyos mértékig a zuhanástól... ha talált valami járművet, lazán leléphetett. Egyébként a képregényben még viccet is csináltak belőle, hogy Phasmát még egy felrobbanó bolygó sem tudott megölni.

Az Ep5 átirata még rosszabb. És én pénzt adtam ki mind a három kötetért.Nyilván, nem én vagyok a célközönség, de a 4. rész átirata a gyerekes stílus ellenére építő jellegű volt. Plusz háttérinfók derültek ki, megismertem a szereplők gondolatait a kívülről fújt jelenetekben. Az 5-6. részek változatairól viszont már nem tudom elmondani ugyanezt.

Az Ep8 arra utal, hogy Kylo már elengedte a Vader majmolást, és a jövőben nem akarja felvenni a maszkot. Így szerintem a Ren lovagos jelenet a múltban játszódik, ahogy az összes többi is, ami Reyhez vagy a fénykardhoz köthető.

Itt megtalálod viszonylag jó áron, 6500 ft-ért. Én is kb. ennyiért vettem még nyáron.

A 3. számban van egy 3 napos időugrás, a támadás megkezdése előtt. Viszont az Ep8-ból úgy rémlik, hogy a menekülő Ellenállásnak csak 18 órányi üzemanyaga maradt. Ezek szerint az Ep8 mégsem közvetlenül az Ep után veszi fel a fonalat? Leszámítva az első Rey-Luke jelenetet.

Igen, a képregényben pontosabb képet kapunk róla, milyen jellem valójában. De a róla szóló regény (ezt még nem olvastam) állítólag még részletesebben foglalkozik vele. Szerintem bőven jó így. Phasma egy nem túl jelentős mellékszereplő, így rendben van, ha csak a kiegészítő kiadványokból ismerhetjük meg jobban. Lehetetlen minden egyes karakterre annyi időt szánni, hogy igazán megismerjük.

Szerintem előbb a Thrawn-trilógiát olvasd el. A Thrawn Keze-duológia elég sok utalást tartalmaz, és mivel később játszódik, le is lő pár spoilert.

Érdekesnek tűnik az Aphra - Hera páros. Kíváncsi vagyok, mit kezdenek egymással. Igen, a Yoda száltól szűz terület következik. Mivel a Szukits kiadására vártam, nem is olvastam el angolul a Star Wars folytatását, az 1-3. számtól eltekintve a Doctor Aphrát és az új Darth Vader sorozatot sem. Szokatlan lesz úgy olvasni egy képregényt, hogy nem a magyar változat készítése közben ismerem meg. Valahol örülök neki (nem a fordítás miatt). Szerintem nagyjából kihozták a sorozatból, amit lehetett. Kár lenne tovább erőltetni, ha nincs ihlet.

A mai nap szerzeményei az új film örömére.

A Libriben van. De vigyázni kell, mert még nem mindegyikben. Én a Westendben akartam megvenni a premier napján, és ott nem volt... az Arénában vagy a Corvin könyvesboltban fogom megvenni hétvégén.

Látom, nem sokan olvasták még el a regényt. Christie Golden a Sötét tanítvánnyal remek SW könyvet tett le az asztalra. Sejtettem, hogy nem sikerül megismételnie a bravúrt, és valóban, az Inferno osztag meglehetősen középszerű regényre sikeredett. Bár érdekesen és ígéretesen indul, aztán iszonyatosan leül, a cselekmény vontatottá, már-már érdektelenné válik, hogy aztán a végére kapjunk egy kisebb meglepetést. Az írónő stílusával nincs baj, a játékból megismert karaktereket viszonylag szépen kibontja. Főként Iden Versiót, akiről kiderül, hogy a merev, szabálykövető birodalmi álcája mögött egy érző lelket takar, ami reális is a későbbi pálfordulását nézve. Továbbá egy negyedik társuk is bemutatkozik Seyn Marana személyében, akinek a sorsa egyértelmű volt, miután a későbbiekben az Inferno osztag már csak 3 tagot számlál. Az alapkoncepció érdekes, mely szerint Saw Gerrera életben maradt ellenállói (az Álmodók) közé kell beépülniük, majd egy birodalmi károkat okozó informátort kiiktatva felszámolni a csoportosulást. A beépülésig érdekes a sztori, utána viszont sokáig egy helyben toporgunk. Lux Bonteri, mint Mentor érdekes és ha belegondolunk (egykori onderoni lázadó, majd szenátor) logikus lépés volt. Kíváncsi lettem volna, ki az a hűséges birodalmi, akivel összejött... bár valószínűleg egy számunkra ismeretlen illető. A halálát majdnem bevettem, de örülök, hogy végül nem halt meg egykori társaival ellentétben. Összességében nem volt rossz regény, de felejthető, nem tartalmaz semmi olyat, amitől kiemelkedő lenne.

Kíváncsi vagyok, mi alapján való vagy nem való valaki a Star Wars világába. Mert én se a viselkedésében sem a küllemében nem találtam kivetnivalót, ami miatt nem illene ide.

Az Ep7-ben Snoke azt mondja Huxnak, hogy ideje befejezni Kylo kiképzését. Nyilván csalódott benne, de Rey leszállításakor közölte, hogy kiköszörülte a csorbát és helyreállt a bizalma a tanítványában. Nekem úgy tűnt, hogy Luke a sziklának csapódástól védte magát az Erővel. Amikor leengedi a kezét, és már nem használja az Erőt, az egész teste lejjebb ereszkedik.

Szerintem Obi-Wan azzal a tudattal jött el a Mustafarról, hogy megölte Vadert. Direkt nem keverem ide a Legendákat (ahol így van), de egy végtagok nélkül lángoló emberről joggal gondolhatta, hogy a halálán van.

Ebből a nézőpontból világosabb Luke száműzetése, egyetérteni viszont továbbra sem tudok vele. Mivel a visszatérése többször is zátonyra futott, Kylo megölése lett volna az egyetlen ésszerű opció a további vérontás megelőzése érdekében. Tiszta sor, és valahol érthető, hogy Luke ezt nem volt képes megtenni. Ahogy Obi-Wan is képtelen volt megölni korábbi barátját (noha végül rászánta magát). De Jediként meg kellett állítania a Sith-et. A száraz tényeket nézve Luke-nak is meg kellett volna ölnie Kylót és Snoke-ot. Értem, hogy ezt nem volt képes megtenni, de a rendelkezésére álló opciók közül ez lett volna a sok rossz közül a legkisebb. A régi mintájára alakuló új Jedi Rend érdekes téma. Mint írtam, benne van a pakliban, hogy a világos oldal képviselői rossz útra térnek. Valóban, a Sith Rend is így született. De nem vagyok biztos benne, hogy Jedik nélkül nem jönnének létre sötét oldalt használó szekták. Pl. nem tudhatjuk, hogy Snoke volt-e Jedi egykoron. Ha nem, akkor egyértelmű, hogy nem kellenek Jedik a sötét oldal képviselőinek megjelenéséhez. De mondjuk, hogy értem. Luke azt gondolhatta, hogy a Jedik kihalásával a sötét oldal sem nyer teret.

Nem vitatom, hogy Palpatine érdekesebb karakter lett az előzményfilmek után. Ahogy azt sem, hogy Snoke kapcsán szükség van válaszokra, amik mint írtam, engem is foglalkoztatnak. Viszont ha az Ep9 után is megválaszolatlanul maradnak bizonyos kérdések, a karakter nem lesz kevésbé működő. Ahogy Palpatine is működött a régi trilógiában minimális infóval. Más kérdés, hogy Snoke és Palpatine esete nem egészen ugyanaz.