Kiváló rész volt, nekem nagyon tetszett. Méltó folytatása az előző évados Nightsisters-trilógiának. Egyáltalán nem volt olyan érzésem, hogy a mágiával, misztikummal és fantasy elemekkel átestek volna a ló túloldalára. Ez igenis a Star Wars része, nem lóg ki ebből az univerzumból. Az más kérdés, hogy érthető okokból ritkábban kerül terítékre, így eleinte furcsának hathat a sok gyakorlatilag szimpla sci-fi beütésű epizód után. Így megeshet, hogy egyeseknek ezt nehezebben veszi be a gyomra, nálam szerencsére nem ez történt, a sztori pedig végig érdekes maradt.
Érdekes már csak azért is, mert Ventress a 2. kedvenc karakterem a TCW-ben, és nagyon kíváncsi voltam mit hoz össze, mihez kezd a kudarcok után. Mondjuk evidens lépés volt, hogy csatlakozott Talzin klánjához és Éjnővér vált belőle "hivatalosan" is. Egyébként érdekes, hogy Ventress nem az a kimondottan pozitív szereplő (a mozifilmben és az 1. évadban nem is csíptem), itt viszont jobban lehet azonosulni vele, megérteni a döntéseit, érzéseit, esetleg sajnálni is őt. Mert azon kívül, hogy végig neki "drukkoltam" Griveous és csapata ellenében, a végén eléggé megsajnáltam. Nem maradt senkije: a Jedik útját aligha járhatná korábbi tettei után, a Sith-ek elárulták ("meglepő" módon), az Éjnővérek kipusztultak, és Talzin is elhagyta. Pedig - ahogy én látom - Ventress az elejétől fogva nem akart mást, csak tartozni valahova. Mestere halála után akaratlanul is a sötét oldalra lépett, majd Dooku felkarolta, törődött vele, és tulajdonképp lányaként szerette, nevelte... ő pedig tartozhatott valahova, volt értelme a létezésének. Pechére ez is, és az Éjnővéreknél betöltött rövid pályafutása is hasonlóképp balszerencsés véget ért, tényleg nem maradt már semmije, senkije. Kíváncsi vagyok, mihez kezd ezek után... bár a nyitó idézet nem épp ezt a tanítást akarja elmondani, szerintem Ventress-t továbbra is a bosszú fogja hajtani. Talán beáll fejvadásznak, hogy végezhessen Opress-szel, majd ha sikerrel járt újra megpróbálja Dookut is kinyírni? Ami még a karaktert illeti: megjárta a poklok poklát, innen már nem sok rosszabb történhet vele. Szerintem még a halál is megváltás lenne neki, bár nem hiszem, hogy a sorozat végénél előbb megölik őt, persze a pakliban benne van. Úgyhogy Ventress további útját és sorsát továbbra is kíváncsian várom.
Talzin... továbbra is az egyik legmisztikusabb karakter a TCW-ben. Lehet, hogy túlzásnak fog hatni, de talán az egész SW-ben is. Ízig-vérig egy misztikus, rejtélyes, kérdések halmaza az egész karakter. A motivációira továbbra is baromi kíváncsi vagyok. Egyértelmű, hogy nem fél Dookutól. Az eddigiek alapján viszont úgy tűnik, a helyére sem pályázik, csupán tovább szeretne (szeretett volna) élni az Éjnővérekkel a Dathomiron. Viszont az is biztos, hogy már-már gyerekeiként kiáll Ventress és Opress mellett, holott a múltkori incidens után ők ketten nincsenek épp baráti viszonyban. Az, hogy Talzin a saját útjára küldte Ventress-t, azt bizonyítja, hogy saját tervei vannak. De, hogy mik...
Eleinte nem tudtam eldönteni, mi történt Talzinnal, de szerintem nem halt meg. Sőt, biztos vagyok benne. Amikor a B1-esek tüzeltek rá (kikockáztam), sehol egy lézer ütötte nyom a testén. Valószínűleg eltérítette a közelében lévő sugárnyalábokat, majd formát cserélve lelépett. Nyilván számított rá, hogy Grievous-ék előbb-utóbb rátalálnak. Talzintól egyébként sem idegen az ilyen fejlett szintű mágia, így bőven benne van, hogy rendelkezik egy efféle "alakváltó" képességgel.
Daka anyó nagyon durva volt. Bár a hangja baromira idegesített, a misztikussága neki is meg volt. A zombikban sem érzek semmi kivetnivalót, az én gyomromnak sokkal bevehetőbb, mint pl. a geonosisi példányok. Itt a mágián, a varázslaton volt a hangsúly, és mint az elhangzott, az Erővel semmi sem lehetetlen. Mert azt biztosra veszem, hogy Talzin és Daka ezekkel a mágikus trükkökkel valamilyen szinten használja az Erőt. Úgyhogy sem a zombik, sem Talzin pajzsa és rage-elése nem volt zavaró, sem SW-idegen egy kicsit sem.
Grievous is bőven érett már rá, hogy tiszteletét tegye. Az eddigiekhez képest sokkal inkább úgy viselkedett, ahogy azt a hírneve (anti EU-fanoknak ez nem szól ) megkövetelte. Dooku hűséges fém-pitbullja, vérbeli droidvezér, ugyanakkor könyörtelen, brutális és gyáva gyilkos. A Ventress-szel folytatott küzdelem után ez utóbbi tulajdonságából adott ismét ízelítőt. Karis-hoz hasonlóan Luce-t is sajnáltam, amikor Ventress segítése közben lőtték le gusztustalan módon. Mellesleg jó, hogy Ventress győzött az 1-1 elleni küzdelem során, még akkor is, ha ez megint Grievous tekintélyét rombolta.
Dooku szenvedése nagyon tetszett. Nem vagyok egy szadista típus, de öröm volt nézni! Az nagy poén volt, hogy Dooku kapálózott meg ordibált fájdalmában, a testőrdroid meg rezzenéstelenül állt egyhelyben.
A csata baromi látványos volt, Dathomir nagyon szép bolygó. Remek hátteret biztosított a sztori misztikus mivoltának. A defoliator újbóli feltűnése is hangulatos látványelem volt. A csata egy-egy mozzanatán csak néztem, elég brutális volt. Ahogy Grievous kivégzi a zombit, leszúrja az Éjnővéreket... de ezen nincs is mit csodálkozom, hiszen ilyen egy "idétlen gyereksorozat".
A zenék közül az 1x13-as részben is hallhatót emelném ki, ami az egyik kedvencem. A csata hevében pedig főleg jól passzolt a látottakhoz. Újabb gyönyörű példa arra, hogy Obi-Wan és Anakin nélkül is remekül működik ez a sorozat, még ha nem is hosszútávon.
Szóval, remek rész volt (bár Katie-t ismerve ebben nem is nagyon kételkedtem ), ha a többi 3 is ilyen lesz, Maul ide vagy oda, pazar szórakozás lesz!