Részemről nem maradt szálka Ben - sőt, becsülöm, hogy mindezt le merted írni, viszont mindenféle sértés nélkül mondom, keress fel egy pszichológust, ha úgy érzed, egyedül nem tudsz kilábalni a problémákból. Amit te írtál, az tényleg nem old meg semmit...
Egyébként lehet, hogy közhelynek tűnik, de a későbbiekben épp azok az emberek fognak jobban boldogulni, akik megtanultak fiatalon küzdeni akár a legapróbb dolgokért is. Mert a szépség ugye idővel elmúlik, akiknek pedig minden az ölébe hullott fiatal korában, az aligha tanulja meg ezt.
Szóval ne add fel, és ne egy (láthatóan megértő, toleráns) közösségen próbáld meg levezetni a feszültséget. 1000 más módja is van, az én ötletemet leírtam fentebb. Mindenesetre amit te írtál, az (lehet, hogy szívtelenül hangzik) gyávaság és önzés. Mert bár meg mered tenni, ugyanakkor elfutsz a gondjaid elől a könnyebb utat választva, ráadásul hátrahagyod a szeretteidet nem kevés fájdalmat okozva nekik. Úgyhogy gondold meg, és meg egyszer mondom, ne add fel!