Végre én is megnéztem az epizódot. Egyáltalán nem volt rossz, bár én inkább az átlagos kategóriába sorolnám, főleg egy Nightsisters- vagy egy Mortis-trilógia után. Vérbeli, ugyanakkor könnyed kis TCW-s akciózást kaptunk ebben a 22 percben is, - akár csak az előző részben - az valahogy mégis jobban elnyerte a tetszésem, a nem túlzottan eredeti alapötlet ellenére.
Tarkin karakterét szépen építik tovább az előző részből és készítik elő az Ep4-re. Annyira antipatikus fazonra sikerült, hogy az félelmetes. Főleg amikor leszólja Ahsokát, vagy a háttérben rázza a fejét, miután zsákutcába érnek. Már itt megmutatkozik, hogy az ő stílusához és világszemléletéhez sokkal jobban passzol a Birodalom, mint a Köztársaság. Az pedig csak ráadás, hogy itt is legalább annyira egy húron pendül Anakinnal, mint 20 évvel később. Mellesleg az is jó, Anakin kapcsán, hogy újra felhozták a Jedik gondolkodásmódjával való ellenérzéseit, jó kapocs az Ep3-hoz, még ha eddig is nyilván való volt, hogy sokszor mennyire csokizik a Tanács utasításaira.
Az is tisztázódott - legalábbis nagyon úgy áll a helyzet, hogy Ahsoka a saját szakállára cselekedett, amikor eljött a küldetésre, bár ezt továbbra is nehezen emésztem meg. Ha a hibernálásnál nem is, a karbonittömbök berakodásánál mindenképp jelen volt Plo mester, ez biztos, ahogy ezáltal az is, hogy tudta, hogy Ahsoka is megy. Úgyhogy szerintem az a szitu, hogy Ahsoka elpanaszkodta magát Plo-nak, aki meghallgatta, de nem mondott rá se igenlő, se elutasító választ, így önkényesen lefagyasztatta magát a droidokkal. Később Plo (a berakodásnál) észrevette Ahsokát, de belátta, hogy szükség lehet rá (és persze így is lett). Így az is érvényesül, hogy Ahsoka önfejűen cselekedett és az is, hogy Plo engedélyt adott neki (bizonyos szemszögből nézve) a távozásra. Anakin persze nem problémázott sokat ezen - nem is lenne rá sok oka - hiszen ő is ilyen, a mai napig.
Piell jelenetei hatalmasak voltak. Nem semmi, milyen mozdulatokat levágott, kezdve a szonda leszedésétől az alagútban, az Anakinra való felugráson át a végén lévő harcjelenetig. De maga a karakter stílusa is egyre jobb... Plo-hoz hasonlóan halálosan nyugodt, nem beszél sokat, lényegre törő és céltudatos. Egyszóval őt is jóval közelebb hozták a nézőhöz, mint eddig.
Artu és a B1-esek "beszivárgása" is jó volt. Ilyet sem látni túl gyakran, hogy harci droidok szakadárok ellen konspirálnak.
Echo halála szomorú, főleg annak fényében, hogy semmi értelme nem volt ennek a hősies önfeláldozásnak. Jobb lett volna, ha egy Heavy-hez hasonló halál során hagyja mögött a Galaxist. Remélem Fives még húzza egy darabig, miután ő maradt a Domino-osztag egyedüli képviselője.
Az új járművek és droidok megjelenése is jó ötlet volt, megmutatták, hogy jóval színesebb a szakadár hadállomány ahhoz képest, amit eddig láttunk.
Lola Sayu ismét fantasztikus látványt nyújtott, főként a lila égbolt és a sárgás láva kombinációja nyerte el a tetszésem, valamint az, hogy - ezúttal is - ügyeltek az apró részletekre. A zenében nem fedeztem fel semmi kitűnőt, a részhez hasonlóan csakugyan átlagos volt.
Várom a folytatást! Már csak 3 rész...