Ez abszolút nézőpont kérdése. Jango Boba apja (klónja, de az most mindegy) volt, akárhány gyilkosságot követett is el. Mindig jót akart a fiának, felnevelte, tanította, miegymás. Ezek után Boba természetes, hogy ragaszkodik az apjához és ha a Galaxis minden élőlénye szerint egy rohadt gyilkos, ő akkor is fel fog nézni rá és szeretni fogja. Akár jogosan, akár nem (megint nézőpont) Windu hidegvérrel kinyírta a rá támadó Jangót, holott a Jedik elvei szerint csak akkor "megengedett" a gyilkosság, ha más módja nincs a konfliktus lerendezésének. Windu sz*rt erre és úgymond Boba későbbi jellemét is megalapozta. Nem sajnálom Bobát, de abszolút megértem az érzéseit.
Ha már írtátok, vegyük a rendőrös példát: (és ne vedd magadra)
Tegyük fel, hogy apád kinyír több tucat embert, mire a rendőrségnek sikerül bekerítenie. A rendőrök azonban lefegyverezés helyett (amire lenne lehetőségük) végeznek apáddal, a szemed láttára. Ezek után nem gyűlölnéd szíved mélyéről a rendőröket? Hiszen apád -még ha jogosan is- meghalt, pedig te voltál az egyetlen, akit szeretett, akár csak te őt...
Lényegében ugyanez a helyzet a Jango-Boba esettel is.