Szerintem meg éppen az különböztet meg minket az állatoktól, hogy ezt a bennünk lakozó szörnyeteget nem engedjük ki és önuralmat tanúsítunk, hogy nem tesszük meg, amit a bennünk lakozó állat megtenne. (Most vonatkoztassunk el attól, hogy a legtöbb állat jóformán többet ér, mint az ember és hogy ez rájuk nézve sértés, a lényeg a fontos.) Nekem is megfordulnak olyan dolgok néha a fejemben, amitől még magam is megijedek, hogy ilyen hogy fordulhatna az eszembe. Például ha a tó partján járkálna egy alig pár éves kisgyermek és egyszer csak átfut az agyamon, hogy ha lendületből megrúgnám milyen messze esne a vízbe. És nem tudatosan gondolok erre, csak átfut az agyamon és én csak így értetlenül meredek, hogy: WTF? Ugyanez, ha valakit felhívják vezetékes telefonon és zaklatják mindenféle ajánlatokkal, pár másodperccel a kagyló letétele után elhangzanak ilyenek, hogy "rohadjatok meg" és hasonlók, pedig nem gondoljuk komolyan. Mert ha a szavaink egy csapásra megtörténnének, akkor azonnal megbánnánk, ha megtörténne. Mellesleg nem véletlenül mondják, hogy ha a vonal még élne néhány másodpercig a kapcsolat bontása után, a kapcsolatok 75%-a megszűnne. Emberek vagyunk, vannak ostoba, irracionális és olykor megrettentő gondolataink, de az tesz minket emberré, hogy ezeknek nem engedünk. Szóval bizonyos értelemben igen, őszintébbek vagyunk az alkohol hatására, de az nem jelenti azt, hogy alkohol hatására lesz "igazi" a valónk. Bizonyos értelemben véve igen, de az elfojtás és a rossz gondolatok elvetése az emberi természet része. Lehet emiatt bárkit képmutatónak nevezni, de annyi idő alatt, amióta itt vagy a fórumon, igazán rájöhettél volna, hogy mindez nekünk nem kenyerünk. Senkinek nem áll érdekében a képmutatás, ahogy nekem sem.