Remek epizód volt ez is, bár az előzőhöz képest visszalépésnek tűnhet, ami nem is csoda, mert a múlthéten annyira magasan volt a léc, hogy azt még tartani is nehéz, nem hogy megugrani.
Az egyik nagy kérdést, jelesül Andorék menekülését a bolygóról, gyorsan lerendezték. Amolyan igazi Star Wars-os megoldás volt, végre idegen lényekkel a középpontban, akik ezúttal nem csak háttérelemként funkcionáltak. Szerepük abszolút nem volt klisés, inkább meghökkentő. Miután elfogják Melshit és Cassiant azt hinné az ember, hogy innentől nehezebb dolguk lesz, ezzel szemben a szabadulásukhoz annyi elég, hogy nem birodalmiak. Talán nem meglepő módon, még ezeknek a lényeknek az életét is megkeserítette a Birodalom, esetükben a börtönök által kiváltott környezetszennyezéssel. Ez még arra is elég, hogy odaadják a hajójukat vadidegen menekült raboknak. Mi ez, ha nem az önzetlenség legnagyobb megnyilvánulása? Szerintem sokan nem fogják érteni miért is történt ez, de van, amit nem kell túlmagyarázni. Főleg ha a jóságról és a Birodalom elleni harcról van szó. Kellemes utalás volt a quad-jumper, amit először a Nimaa bázison láttunk, Rey és Finn menekülésekor.
Logikus volt, hogy a szökevények első útja a Naimosra vezetett, ahol Cassian visszaszerezhette az elrejtett pénzét, így látszólag minden folytatódhatna onnan ahol abbamaradt. De ez már egy másik Cassian, és amit átélt azok után már sose lesz a régi. Meglepő volt, hogy elváltak az útjaik Melshivel, azt hittem innen már együtt maradnak. Viszont a sorsuk immár egybefonódott.
Cassian már készen áll a lázadáshoz való elköteleződéshez, ami a következő részben valószínűleg meg is fog történni. Ehhez lehet, hogy Maarva halála lesz a végső lökés. Már persze ha most halt meg. Tudom, kicsit brazil szappanoperás lenne, ha kicsempészték volna a házból főleg annak fényében, hogy semmit nem tudnak az ISB megfigyelőiről ezért okuk se nagyon lenne erre az akcióra. Mindenesetre a holttestet nem láttuk, így ez a következő részre marad.
Az viszont biztos, hogy az események egyik gyújtópontja a Ferrix lesz. Cinta is képben van, plusz Dedra embere is figyel. Ironikus, hogy ez az ISB-s fickó pont Cintától kérdezősködik Maarva felől.
Bix még mindig egy roncs és kérdéses, hogy felépül-e valaha. Borzalmasan néz ki. Viszont a Birodalom rossz irányba kutat, amikor azt hiszik, Anton Kreegyr a tengely. Egy hatalmas, ám Luthen szempontjából kellemes félreértés látszik kibontakozni. Ehhez viszont kellett Bix megerősítése is, és pont ezt nem látjuk. Vajon volt ereje még hazudni, vagy már képtelen rá? Egyébként nem is tudom volt-e már ilyen karakter az SW-ben, mint Kreegyr akiről ennyit beszélnek de nem tűnik fel.
Mon Mothma lassan alkoholista lesz, a jelenete nagyon szomorú volt. Egyre nehezebben tudja feldolgozni azt a helyzetet amiben van, és ez nagyon látszik rajta. Sajnálom ezt a nőt mert borzalmasan egyedül van és magányos. A férje mintha nem is lenne plusz még a lánya se állhatja, akit épp készül odadobni a lázadás oltárára. Elmondása szerint döntött már ez ügyben, és sajnos nem Leida érdekében.
Vel is kezd kiakadni, látogatása Luthennél meggondolatlan és bátor is egyben. Kleya viszont ugyanaz a hidegfejű nő, aki eddig is volt. Mintha semmivel se lehetne kimozdítani ebből az állapotából.
Nagy meglepetésre megint bejön a képbe Karn, akit egyszerűen nem enged el ez az ügy. Amikor hívást kap, azt hittem Dedra az, de nem! Álmomban se gondoltam, hogy Linus Mosk a semmiből feltűnik, és ismét feltüzeli a férfi Cassian iránti bosszúvágyát. Pedig egyszer már pórul járt Syril, amikor rá hallgatott. Most már az anyjától is lop, és nem kétséges hova megy.
Aztán persze itt van még Luthen, aki megint egy fantasztikus jelenettel képviselteti magát. Az egész beszélgetés Saw-val remekbeszabott, már csak Forest Whitaker miatt is, aki ismét bebizonyítja mennyire remek színész.
Itt két lényeges dolog világlik ki. Az egyik, hogy ugyan Luthen pragmatikus és szívtelennek tűnő, azért nem teljesen úgy van az! Maradt ott még valami együttérzés, talán a Lonni beszélgetés után kicsit felébredt a lelkiismerete is. Akármi legyen a válasz, Saw-t nem küldi a vágóhídra, sőt el is mondja neki az igazat. Pengeélen táncol, mert - itt jön a másik észrevétel – Gerrera láthatóan egyre paranoiásabb. Átkutatják Luthent, látszólag kezd mindenkivel bizalmatlan lenni. Kezd arra az útra lépni, aminek a végén majd a RO-ban látjuk. Zseniálisan építik fel a karaktert.
A végén persze Luthen is fennakad egy birodalmi cirkáló hálójában, ami jó alkalom arra, hogy végre tanúja legyünk mit is tud a hajója. Remek kép volt, ahogy a kapitány áll a hídon, az ablakban pedig tükröződik a felrobbant vonósugár tányérja. Talán ez az eset is felkelti majd az ISB figyelmét?
Az epizód befejezése az egyik legcsodálatosabb az eddigiek közül. Ahogy Cassian nézi az óceáni naplementét az majdnem könnyeket csalt a szemembe. Tudjuk miért.
Jövő hétre bekészítem a zsebkendőket, biztos szükség lesz rájuk.