LordGravon

Ma van a születésnapja a szépséges Aayla Securát alakító Amy Allennek. Az Erő éltesse!

Ezzel tisztában vagyok. Csak azt írtam le, hogy részemről mi lett volna jó, ha másként alakulnak a dolgok. Szerintem Éowyn szemszögéből mondhatjuk, hogy egy picit "tragikus" a helyzet, legalábbis amikor Aragorn visszautasítja. Nos, fentebb már leírtam, hogy én sem (csak) e miatt gondolom kettejükről azt, amit. Érdekes. Szerintem minden a kivitelezésen múlik. A TLJ előtt például el nem tudtam volna képzelni, hogy valaha szimpatizálni fogok Kylo Rennel és tetszeni fog az a gondolat, hogy Rey meg közte lehet valami.

Szvsz elég sok igazság van a sith filozófiában: Az önfejlesztés, az önmagunk erősítése, az ambíció és a szenvedéllyel való élet nem rossz dolgok. A Sith Kódex is nagyrészt olyan, mint egy motivációs szöveg, még ha egy picit emós is. A probléma az, hogy ők a negatív érzelmeikből táplálkoznak és az egyetlen céljuk a hatalomhajhászás, amit viszont nem használnak semmire. Egy üres, önpusztító életmód az övék. Elsiklik a felett a figyelmük, hogy a szeretet és a barátság iránti vágy is természetes, csakúgy, mint a legfelső sorban említett dolgok. Ezek azok, amik igazán motiválják az embert és ezekből is fakad egyfajta erő, még ha ez csöpögősen is hangzik. E mellett a belső béke sem rossz, átmenetileg.

Az volt az elképzelésem, hogy majd ha végigvittem a másik két játékot, akkor írok róluk véleményt és külön az animéről is, meg talán a negyedik Mass Effect-et is kipróbálom, a negatív kritikák ellenére, szóval abszolút lehetséges.

Hangulatos volt, az biztos.

Jelenleg nem, mert rajta van két játék a gépemen, amit még előtte végig kéne vinnem: a Warcraft III: The Frozen Throne és a Knights of the Old Republic II, de egyenlőre azokkal is csak nagyon lassan haladok. Miért kérdezed?

Zseniális.

Ez a "Ez meg mi a fene volt?" kategória.

Rákaptam a The HU-ra, hála a Jedi: Fallen Ordernek.

Ez igaz. Nos, én egyenlőre nem nagyon olvastam a könyveket, szóval ilyen téren nem tudok nyilatkozni, viszont a filmben nincs nagyon felépítve a kapcsolatuk, így nem igazán volt súlya számomra. Ebben nem értünk egyet. Nekem személy szerint egy kicsit elegem van a tragikus szerelmi szálakból az ilyen hősi történetekben, viszont ez az én egyéni szocproblémám. Igaz, de ez esetben szvsz összeillettek volna, ha a történet nem követeli meg, hogy ne legyenek együtt. Tudom. Én csak azt fejtettem ki, hogy a filmek alapján nekem mik voltak a benyomásaim, mint azt fentebb is írtam.

Szerintem nem, de ez csak egy vélemény. Lehet, hogy én nem láttam még elég szerelmi történetet, de szerintem nem lett volna sablonos. Én az Arwenes szerelmi szálat tartottam eléggé sablonosnak, legalábbis olyan téren, hogy van egy idealizált passzív női karakter, aki csak azért van ott, hogy a végén a férfi trófeaként megszerezze és önmagában eléggé jellegtelen. Sose szerettem az ilyet. Éowyn ennek pont az ellentettje és igyekszik kitörni ebből a tradicionális női szerepből, amiért nagyon tisztelem. Viszont igazad van: Tényleg az az egyik legemberibb pillanata a filmeknek, amikor Aragorn visszautasítja a nőt. Nekem úgy tűnik, a médiában arra képtelenek, hogy együtt tartsanak egy férfit egy erős női karakterrel. Mindig történnie kell valaminek, ami szétszakítja őket.

Szerintem pont ez volt a cél.

A filmtrilógia továbbra is remek. Nekem a történet emberi oldala a kedvencem. A hobbitos és tündés részét mindig is egy kicsit csöpögősnek tartottam, de imádom, amikor a filmek Aragornra, Théodenre, Gimlire vagy Gandalfra fókuszálnak. Mind badass karakterek. Amúgy Aragorn szerelmi szálát tekintve, szerintem a fickónak inkább Éowynnel kellett volna összejönnie, mert Arwen egy eléggé lapos karakter. E mellett azt hiszem, igaza volt George R.R. Martinnak és talán tényleg jobb lett volna, ha Gandalf halott marad vagy legalábbis nem támad fel olyan hamar, mert így vesztett a dolog a súlyából. Maga a sztori eléggé releváns témákkal foglalkozik, szóval már csak azért is érdemes újranézni a filmeket.

Kb. egy hónapja láttam a Birds of Preyt és lehet, hogy egyedül vagyok ezzel, de szerintem meglepően szórakoztató film. Bár talán ez azért van, mert eleve nem voltak nagy elvárásaim vele szemben. A trailerek alapján gyakorlatilag egy nemi harcnak tűnt az egész, ami éppenséggel a képregény világban játszódik, szóval ilyen szempontból mindenképp egy kellemes csalódás volt. A sztorinak a vége lett igazán gyengécske, szerintem. A film legjobb aspektusa kétség kívül Harley Quinn volt, de a többi női szereplővel sem volt különösebb bajom. E mellett nagyon élveztem Ewan McGregor alakítását. Láthatóan lubickolt a szerepében. Szóval ja. Nem egy rossz film, de szerintem nem fogom megnézni se többször.

Pár éve láttam először az Avatárt és azóta örök kedvenc. Mint ex-WoW-os, a játék soundtrackjét is szeretem néha hallgatni.

Ezzel kapcsolatban készített is egy alkotást a fórumon már régebben említett Raikoh. Mindig is úgy tartottam, hogy nagyon tehetséges a fickó.

Karakterfejlődés. Nekem is feltűnt, hogy Tano hölgy az 5. és 7. évad között láthatóan volt párszor a coruscanti konditerembe.

Nem láttam a Vikingeket, de imádom a Wardrunát.

Itt egy másik meganimált jelenet a be nem fejezett epizódokból:

Érdekes. Biztos, nem emlékszem. Elég sok minden történt már az első játékban és csak nagy vonalakban maradt meg nekem a sztori. Minden estere számomra Ashley eléggé váratlan időpontban lépett közbe és nem hittem, hogy képes ilyen hidegvérrel megölni Wrex-et. Tehát, alábecsültem a nő rasszizmusát.

Nem, abszolút váratlanul lőtte hátba Wrex-et, miközben éppen próbáltam lenyugtatni, hasonlóan, mint itt: Utólag már rájöttem, hogy ez miért történt így és hogy, később, ha jól tudom, Wrex segítségével beszervezhettem volna a kroganeket a Reaperek elleni harcba, de most már mindegy. Ha már ezeket a döntéseket hoztam meg az ME1-ben, akkor hajlandó vagyok a folytatásokban viselni a következményeket. Ettől csak realisztikusabb lesz számomra az egész és nem akartam átírni az ME2 elején a történelmet, mert azt csalásnak éreztem volna, én pedig azokat a megváltoztatott eseményeket nem éltem volna meg, személyesen. Azt hiszem, megpróbáltam a kék opciót, de nem jött be. Megígértem Wrexnek, hogy majd előkerítem a páncélt, de aztán jött a Virmire és nem számítottam arra, hogy ott mi fog történni, viszont valahol tetszett is ez a csavar. Tiszta Game of Thrones feelingje volt.

Haláli Shepard reakciója ebben a videóban. Én is inkább Ashley felé hajlottam, de amikor Liara megkérdezte a Shepardomat, hogy vonzónak találja-e, nem hazudhattam. A végén Ashley-t választottam volna, csak akkor már túl késő volt. Igazából annyira nem bánom, mert Ash egy ponton brutálisan meggyilkolta Wrex-et, ami nagyon ledöbbentett, még ha nem is állt a fickó annyira közel a Shepardomhoz. Akkor már nem tudtam szemet hunyni a nő űr rasszizmusa felett. Kissé eltántorítja az embert, ha a csaj, aki tetszik neki, hirtelen hidegvérrel kinyírja az egyik csapattagját. Liara szerintem aranyos volt, egyébként. Igen, így csináltam eddig, illetve így fogom ez után is. Igen, tudom. Lehet, hogy így lesz. Talán megkegyelmezek nekik, de csakis politikai okokból, mint azt az előző játékban tettem. Ez jól hangzik. Nekem inkább csak azzal a szállal volt a "bajom", amikor végig csak Sarent üldözzük a galaxison keresztül, aki szerintem nem volt annyira nagy szám, mint a játék főellensége, de azért rendesen megizzasztott a végén. A háttérben meghúzódó rejtély viszont nagyon tetszett, meg az, amikor a végén a Reaper megtámadja a Citadel-t. Az epikus volt. Sejtetés alatt azt értem, hogy az ME1-ben még nem vagyunk teljesen tisztában azzal, mekkora a fenyegetés. Én legalábbis nem tudom, hogy mennyi mindent fogok még megtudni a Reaperekről a folytatásokban. Nos, én az a fajta játékos vagyok, aki szeret mindent felfedezni és informálódni, szóval ilyen téren nem éreztem hiányt. Még a kódexet is olvasgattam, időnként. Kitett magáért a Bioware, az biztos. Csak azt sajnálom, hogy a Földre nem lehetett leszállni, de legalább a Holdra igen és onnan volt rálátásom. Az is egy élmény volt. Igen, ez már most az elején észrevettem. Az, hogy egy Reaper az első játék végén megtámadta a Citadel-t és kis híján ők is belehaltak, nem volt elég bizonyíték? Nekem úgy tűnt, hogy félelemből tagadásban vannak és megpróbálják eltusolni az ügyet. Egyszerűbb rákenni Shepardra azt, hogy nincs ki a négy kereke, mint szembenézni a rémisztő igazsággal. Épp ellenkezőleg: Flörtöltem vele. De biztos rosszul csináltam valamit. Viszont a fentebb írt okok miatt nem bánom annyira.

Már régóta szemeztem a Mass Effect szériával és asszem tavaly végig is vittem az első játékot, a másodikba pedig csak belekezdtem és azóta se fejeztem be. (Egyenlőre.) Kövezzetek meg, de nekem az ME1-ben inkább maga a világ és a karakterek tetszettek leginkább, magától a fő sztoriszáltól viszont nem dobtam hátast. Mindazon által a Reaperes szál, amit ott még csak sejtetnek, nagyon érdekesnek tűnik és úgy tudom, a folytatásokban már sokkal inkább előtérbe kerül. A világ és annak a lore-ja nagyon jól ki lettek találva. Én egyébként nem tudtam nem észrevenni a ME és a KotOR játékok közti hasonlóságokat: Azt, hogy itt is az az alapfelállás, hogy egy űrhajóval járjuk be a galaxist, amint egy közelgő nagyobb titokzatos fenyegetést próbálunk megérteni és megállítani, mielőtt túl késő, közben pedig útitársakat szedünk, akikkel személyes (esetleg romantikus) kapcsolatot alakítunk ki. Ez persze nyilván azért van, mert mindkét széria szerepjáték és a Bioware készítette őket, de érdekesnek találom, hogy mekkora hatással volt a KotOR a cégnek az az után kiadott játékaira. A játék soundtrack-je is nagyon tetszik. Többször is visszahallgattam az ME1 stáblistája alatt szóló számot, például. Amúgy románc terén eléggé szerencsétlenül jártam, mert a Shepardommal nem tudtam eldönteni, hogy most Ashley-t vagy Liarát válasszam és végül annyit tököltem, hogy az előbbi száműzött a "barátzónába", az utóbbi pedig fel akarta kínálni magát, de ő meg nekem nem kellet, szóval "szűzként" haltam meg. Érdekes, mert úgy tudtam, hogyha mindkettő irányába mutatok érdeklődést, előbb-utóbb közösen kérdőre fogják vonni Shepardot, hogy most akkor kivel akar lenni, de ez az én esetemben nem történt meg. Na mindegy. Talán majd az ME2-ben nagyobb szerencsém lesz. Apropó ME2! Sokan mondják, hogy ez a legjobb játék a szériában. Én jelenleg még csak ott tartok, hogy a "feltámasztott" Sheparddel épphogy csak elkezdtem gyűjteni az új és régi útitársakat a hajómra, de már most látom, hogy sokkal magasabb a színvonal az ME1-hez képest, pedig az is nagyon jó volt. Kíváncsian várom a további fejleményeket. Terveim szerint majd idén továbbviszem a játékot és valamikor a széria befejezése előtt vagy után megnézem a Paragon Lost című animét is. Utólag még annyit, hogy bekaphatja a Citadel Council! Az első játék végén megmentettem az életüket, de amennyire hálátlanok, lehet, hogy a folytatásban már hagyom veszni őket, ha bajba kerülnek. Ez megint csak egy KotOR-os párhuzam, hogy itt is van egy szemét Tanács, ami folyton kétszínűen és arrogánsan viselkedik.

Kapcsolat a Star Wars 6 és a Knights of the Old Republic 2 között: