LordGravon

Nem tudom ki, hogy van vele, de nekem kicsit már elegem van ebből az egész anti-jedi trendből, ami a Star Wars rajongótáborában megy, legalábbis külföldön. Sokan úgy csinálnak, mintha a jedik egyenesen gonoszak lennének és semmivel sem különbek a sitheknél, pusztán azért, mert a PT-ből meg a TCW-ből kiderült, hogy ők is esendőek, mint mindenki más. Persze, én sem értek egyet minden (akkori) tanításukkal, de attól még szerintem nyilvánvaló, hogy alapjáraton véve jó emberek és továbbra is lehet egész nyugodtan hősnek nevezni őket.

Értem. Köszi.

Mire gondolsz? Igazság szerint "felnövés" alatt azt értem, hogy minimum egy rendes gyerekké fog serdülni, aki talán már tud majd beszélni is.

Hát, azoknak lett igaza, akik szerint Ahsoka nagy valószínűséggel a következő részben lesz benne, de sebaj, mert a mostani iszonyú nagy kárpótlás volt érte. Komolyan, ez a sorozat egyre csak jobb lesz! Jó volt visszatérni oda, ahol az egész kezdődött és megnézni, mi a helyzet az 1. évados ismerőseinkkel. Azt is jó volt látni, hogy mennyire felvirágzott minden Mando távollétében. Bébi Yoda az előző rész óta láthatóan már kezd cseperedni, mert érti, amit a Mando mond neki és gyakorlatilag megvolt az első napja a suliban. Nagyon tetszenek ezek a valósággal való párhuzamok és persze az, ahogyan a Gyermek az Erővel elcsente a mellette ülő fiú kekszét. Az is vicces és találó, hogy egy protokoll droid volt a tanár. Most már szinte biztos vagyok benne, hogy a kis zöldség a szemünk láttára fog felnőni. Az összes csata jelenet szokás szerint remek volt. Amikor Mandóék behatoltak a Birodalmi bázisra, nekem többször is az jutott eszembe, amikor ugyanezt tesszük Cal Kestis-szel, a Jedi: Fallen Order-ben. Abszolút ugyanazt a hangulatot idézte. Na de, amit külön kiemelnék, az az, hogy milyen jól kezdenek megágyazni a folytatás trilógiának: Logikus, hogy a Birodalmiak Palpatine feltámadási terveihez akarták felhasználni a Gyermeket és már ott is voltak a félresikerült Snoke-szerű testek a tartályokban, közben pedig az ő témáját lehetett enyhén hallani a háttérben, meg Kylo Renét is. Jó volt megtudni, hogy Cara Dune háttere kapcsolódik a hajdani alderaani tragédiához és itt is már elkezdték sejtetni, hogy szerveződik az Ellenállás, aminek szintén felcsendült a témája. A jelek nagyon arra utalnak, hogy Cara majd csatlakozni fog hozzájuk. E mellett a Gideon alatt szolgáló női tiszt is utalást tett már a közelgő "új korszakra". Nem sz*roznak a készítők, az biztos. A rész befejezése is nagyon ütős volt. Gideonék láthatóan valami nagy dologra készülnek és úgy érzem, egy epikus csata van a láthatáron. A játékosok már kezdik elfoglalni a helyüket. Jöhet a következő rész! Ja, még egy hét? B*sszus...

Nagyon baró rész volt! Jobb, mint az előző, pedig az is az egyik kedvencem eddig az egész sorozatban! Most is kaptunk bőven aranyos jelenetek a Gyermekkel. Úgy tűnik, ebben az évadban minden részben eggyel növelik a cukiság faktort. A béka anya találkozása a béka apával is aranyos volt, meg amikor vigyáztak a Gyermekre. Ennek a résznek a fénypontja kétség kívül Bo-Katan és társainak a feltűnése volt, meg az a hihetetlen vagányság, amit műveltek, minden egyes harci jelenetben. Abszolút váratlanul ért, de azonnal ismerős volt a sisakja, amint megláttam és elég jól néz ki, élőszereplős változatban is. Logikus volt, hogy a Darksabert kereste. Tetszett az, hogy kiderült, hogy Mando az Őrség Gyermekeihez tartozik, amivel szerintem a Halálőrségre utaltak. Egyrészt a nevük már árulkodó, másrészt a leírás, amit kaptunk róluk, nagyon a TCW-ben szereplő egykori terrorista csoportra emlékeztet. Elképzelhetőnek tartom, hogy az ő örököseik már tisztességesebbé váltak módszereikben, de még elkötelezettebbé a harcos kultúra visszaállításában és fenntartásában. Jó volt többet megtudni Mando hátteréről és az, hogy ezzel potenciálisan árnyalták a karaktert egy picit. Tetszett, hogy e miatt volt egy kis feszültség is közte és Bo-Katan között. Kétlem, hogy most láttuk utoljára a nőt és van egy olyan érzésem, hogy Boba Fettnek is köze lesz majd valahogy ehhez az egészhez. Ahsoka nevének megemlítése nem lepett meg annyira, de az elején, amikor Bo-Katan mondta, hogy ismer egy jedit, még megfordult a fejemben, hogy akár Ezra is lehet az. Nincs bajom Ahsokával, de bevallom, az elején nem nagyon voltam oda a gondolatért, hogy Filoni ebbe a sorozatba is belerakja a csajt, mert nem szeretném, ha ebből rendszert csinálna és olyan, mintha nem tudná elengedni, most már viszont nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy milyen lesz, élőben. Ezt most nem a The Mandalorian rovására mondom, de még nem volt olyan, hogy annyira lelkesedve vártam volna egy részt ebből a sorozatból, mint az animációsokból, de ennek is eljött az ideje. Szerintem lehetséges, hogy a következő részben látni fogjuk Ahsokát, elvégre Boba is feltűnt már az 1. rész végén és amennyire Filonit ismerem, nem nagyon szeret spórolni a cameókkal, amióta nem dolgozik együtt George-al. Bo-Katan szerepeltetését azért is értékelem, mert habár már láthattuk egy párszor, még mindig nagyon keveset tudunk róla és ez lenne a tökéletes sorozat arra, hogy jobban kibontsák a karaktert. Szeretném például tudni, hogy miért csatlakozott anno a Halálőrséghez, meg milyen volt régen a kapcsolata Satine-nal, és a többi. Ez nekem is megfordult a fejemben. Talán majd lesz köztük valami.

Nemrég tartottam egy X-Men maratont és összességében nagyon jó volt, még ha változó is a filmszéria minősége, főleg az elején. Már az első filmben remek választás volt Hugh Jackman Logannek, Patrick Stewart X professzornak és Ian McKellen Magnetónak. A probléma csak az, hogy a karakterek nincsenek nagyon kibontva és e miatt szerintem nem lett annyira erős az 1. rész, mint lehetett volna. Ezen már javított a 2. film, ami véleményem szerint a legjobb az eredeti trilógiában és különösen jó döntés volt központba helyezni Logan háttérsztoriját, aki úgy gondolom, hogy a legjobb karakter a franchiseban. Amúgy a speciális effektek nagyrészt még mindig nagyon jól néznek ki, ahhoz képest, hogy a korai 2000-es években jöttek ki ezek a filmek. Nem úgy, mint a modernebb MCU-s filmekben, ahol pl. nagyon látszik, hogy a Hulk csak oda van animálva. A The Last Standért és az X-Men: Origins: Wolverine-ért sokakhoz hasonlóan én sem vagyok oda, még ha van egy-két pozitív aspektusuk is. Azt hiszem, annak idején a First Class-t láttam először és most is az az egyik kedvencem. Nagyon bírom James McAvoy-t és Michael Fassbendert, mint a fiatal Charles és Erik. Tetszik, hogy a filmben már több jellemet kapott a két karakter, e mellett Mystique-ből is több lett, mint egy egy dimenziós dögös kék maca és jó, hogy összekapcsolták Charlesszal az eredetsztoriját. Hugh Jackman Loganja után Fassbender szenvedélyes alakítását tartom a legkiemelkedőbbnek a franchiseban. Ő az a fajta szimpatikus rosszfiú, akinek habár kegyetlenek tudnak lenni a módszerei, valahol mégis érthető a nézőpontja, bizonyos mértékben és tetszik, hogy hiába válik Charles riválisává, attól még némileg megmarad köztük a tisztelet. Bírom Magneto témáját is a filmben, amit sajnálok, hogy nem használtak fel a későbbi részekben, mert nagyon ütős volt. Régen a Days of Future Past volt a kedvenc részem, amikor kijött. A First Classhoz hasonlóan most is az egyik legjobbnak tartom. Külön kiemelném azt a jelenetet, amikor a fiatal Charles beszél az idősebb énjével és amikor Quicksilver megmenti főhőseinket a golyózáportól. Az nagyon jól meg lett csinálva. Quicksilver eleve az egyik fénypontja ezeknek a filmeknek. Az Apocalypse-ben is brillírozik, amit ezúttal meglepő módon jobban élveztem, mint a DoFP-ot, valószínűleg azért, mert az utóbbit már annyiszor láttam, anno. Az előbbiben egyedül Magneto sztorija gyengécske, miután elveszíti a családját. Amúgy Jean Grey bekaphatja, amiért arra utalt, hogy a Return of the Jedi a legrosszabb Star Wars film. A Dark Phoenix szerintem nem lett olyan rossz film, mint amilyennek mondják, de azért nem dobok tőle hátast sem. A színészek jók, a speciális effektek jók, Hans Zimmer muzsikája szokás szerint fenomenális, de a sztori nem valami erős, különösen a vége, pedig minden adott volt ahhoz, hogy remekül elmeséljék ezt a történetet. Mondjuk ez még mindig jobb verziója a Dark Phoenix sztorinak, mint a The Last Stand. Sophie Turner jobb Jean Grey, mint az elődje és elég badass "Főnix üzemmódban". Magneto is jól festett fekete szerkóban. Kár ezért az elvesztegetett potenciálért. Jó lett volna igazán ütősen lezárni a fiatal x-menekről szóló filmeket. Én azokat szerettem a legjobban. Azzal sem kezdtek végül semmit, hogy Quicksilver Erik fia. A Logan filmekről annyit, hogy a The Wolverine elég jó, még ha ennek is gyengébb a vége. Elég gügye volt számomra az a robotszamuráj és kissé gagyin volt meganimálva, ahogy a benne lévő fickó elkezd megfiatalodni, amikor Logantől elszívja az életerejét. A vagány vörös hajú japán kiscsajt bírtam benne. Szívesen láttam volna még más történetekben. A Vipera is elég jó (és nem mellesleg szemrevaló ) ellenség volt, még ha gusztustalan is. A 2017-es szimplán csak "Logan" pedig egy fantasztikus, mégis megrázó film, remek mondani valókkal. Egy igazi apás történet, mint most a The Mandalorian. Hugh Jackman mindent beleadott, Patrick Stewart, mint Charles, fény volt az éjszakában és a lány, aki Laurát alakította, hihetetlenül jól játszott, a korához képest. Nagyon vagány kiscsaj Logan lánya is és megnéztem volna egy X-23 filmet, ahol ő a főszereplő, amikor már tinédzser vagy fiatal felnőtt. Tetszett, ahogy a képregényeket modern mítoszként alkalmazták a filmben, mert meggyőződésem, hogy ezek a szuperhős történetek a valóságban is azok, gyakorlatilag. A The New Mutants-ot még nem láttam, de szerintem fogok neki adni egy esélyt, még ha nem is tűnik annyira ígéretesnek, csak mert szeretem ezt a franchise-t és nem akarom, hogy vége legyen.

Lehet, hogy a Sötét Főnix nem volt az egyik legjobb X-Men film, de Hans Zimmer szokásához híven fantasztikus zenét szolgáltatott hozzá. Sőt, szerintem ez az egyik legemlékezetesebb soundtrack a franchiseból. Nekem jobban tetszik az eredeti változat, de köszi az ajánlatot.

Igen, most így visszanézve nem olyan nagy szám, csak a pillanat hevében írtam azt, amit, mert nagyon katartikus volt látni. Szerintem itt csak az a lényeg, hogy Anakin megjelenik Bennek. Sokan poénkodtak azzal anno, hogy milyen lenne, ha Anakin szelleme feltűnne és felpofozná Kylót a hülyesége miatt. De abszolút jobb az eredeti felállás, igen. Rey a TLJ-ben megemlíti Vader megtérését és azt, hogy előtte vívódott magával, meg később a TRoS-ban hallja Anakin hangját, amint ösztönzi, hogy a példáját követve hozza el újra az egyensúlyt az Erőben, szóval azért nincs teljesen negatívan feltüntetve. Én személy szerint inkább úgy fogalmaznék, hogy az ST-ben csak Vaderről van szó és nem Anakinról. Még Luke is csak a sith nevén emlegeti az apját. Az érthető, még ha szomorú is, hogy, mint az a Bloodlines c. könyvből is kiderül, a galaxis nagy része csak szörnyetegként emlékszik Anakinra, mert ha jól tudom, nem nagyon közismert a megtérése. Igazán csak a fia szemében váltotta meg magát és Leiának is időbe telt, mire elkezdte picit árnyaltabban látni a dolgokat. Ez csak az én spekulációm, de szerintem ebben az egészben az is szerepet játszhat, hogy JJ Abrams nincs túlzottan oda a PT-ért és a valószínűleg nem szívesen vett tudomást a filmjeiben Hayden Christensen alakításáról sem, mint Anakin. OT fanboy révén biztosan örömmel helyezte a hangsúlyt inkább Vaderre. Hát annyi kapocs van köztük, mint amit fentebb megemlítettem. Ja, meg az, hogy a lány nagyapja felelős Anakin életének a megkeserítéséért. Az előbbivel egyetértek, az utóbbit talán jobb is, hogy nem kaptuk meg, mert elég furcsán nézett volna ki, ahogy az öreg Luke beszél az apja fiatal külsejű szellemével.

Ebbe nem akarok nagyon belemenni, de én nem így tapasztaltam. De ez csak az új kánonból derült ki, bár gondolom az EU-ban is hasonló volt a helyzet. Pedig az OT alapján pont, hogy erre lehetett következtetni. Sőt, a Rebelsben is ez volt, ha jól emlékszem. Nekem úgy tűnik, a Star Wars szerint a megváltás csak döntés és körülmények kérdése, mert mindenkiben van fény és sötétség. Velem is ez történt legutóbb, amikor felhúztam egy "világos sithet" a The Old Republicban. A végén már azt kérdeztem magamtól, hogy minek nevezik a történetben a sith sötét nagyurának a karakteremet, ha eszmeileg totál nem az.

Hát, már Mark Hamill születésnapjáról is volt itt szó, valamikor, szóval...

Ma van a születésnapja a szépséges Aayla Securát alakító Amy Allennek. Az Erő éltesse!

Ezzel tisztában vagyok. Csak azt írtam le, hogy részemről mi lett volna jó, ha másként alakulnak a dolgok. Szerintem Éowyn szemszögéből mondhatjuk, hogy egy picit "tragikus" a helyzet, legalábbis amikor Aragorn visszautasítja. Nos, fentebb már leírtam, hogy én sem (csak) e miatt gondolom kettejükről azt, amit. Érdekes. Szerintem minden a kivitelezésen múlik. A TLJ előtt például el nem tudtam volna képzelni, hogy valaha szimpatizálni fogok Kylo Rennel és tetszeni fog az a gondolat, hogy Rey meg közte lehet valami.

Szvsz elég sok igazság van a sith filozófiában: Az önfejlesztés, az önmagunk erősítése, az ambíció és a szenvedéllyel való élet nem rossz dolgok. A Sith Kódex is nagyrészt olyan, mint egy motivációs szöveg, még ha egy picit emós is. A probléma az, hogy ők a negatív érzelmeikből táplálkoznak és az egyetlen céljuk a hatalomhajhászás, amit viszont nem használnak semmire. Egy üres, önpusztító életmód az övék. Elsiklik a felett a figyelmük, hogy a szeretet és a barátság iránti vágy is természetes, csakúgy, mint a legfelső sorban említett dolgok. Ezek azok, amik igazán motiválják az embert és ezekből is fakad egyfajta erő, még ha ez csöpögősen is hangzik. E mellett a belső béke sem rossz, átmenetileg.

Az volt az elképzelésem, hogy majd ha végigvittem a másik két játékot, akkor írok róluk véleményt és külön az animéről is, meg talán a negyedik Mass Effect-et is kipróbálom, a negatív kritikák ellenére, szóval abszolút lehetséges.

Hangulatos volt, az biztos.

Jelenleg nem, mert rajta van két játék a gépemen, amit még előtte végig kéne vinnem: a Warcraft III: The Frozen Throne és a Knights of the Old Republic II, de egyenlőre azokkal is csak nagyon lassan haladok. Miért kérdezed?

Zseniális.

Ez a "Ez meg mi a fene volt?" kategória.

Rákaptam a The HU-ra, hála a Jedi: Fallen Ordernek.

Ez igaz. Nos, én egyenlőre nem nagyon olvastam a könyveket, szóval ilyen téren nem tudok nyilatkozni, viszont a filmben nincs nagyon felépítve a kapcsolatuk, így nem igazán volt súlya számomra. Ebben nem értünk egyet. Nekem személy szerint egy kicsit elegem van a tragikus szerelmi szálakból az ilyen hősi történetekben, viszont ez az én egyéni szocproblémám. Igaz, de ez esetben szvsz összeillettek volna, ha a történet nem követeli meg, hogy ne legyenek együtt. Tudom. Én csak azt fejtettem ki, hogy a filmek alapján nekem mik voltak a benyomásaim, mint azt fentebb is írtam.

Szerintem nem, de ez csak egy vélemény. Lehet, hogy én nem láttam még elég szerelmi történetet, de szerintem nem lett volna sablonos. Én az Arwenes szerelmi szálat tartottam eléggé sablonosnak, legalábbis olyan téren, hogy van egy idealizált passzív női karakter, aki csak azért van ott, hogy a végén a férfi trófeaként megszerezze és önmagában eléggé jellegtelen. Sose szerettem az ilyet. Éowyn ennek pont az ellentettje és igyekszik kitörni ebből a tradicionális női szerepből, amiért nagyon tisztelem. Viszont igazad van: Tényleg az az egyik legemberibb pillanata a filmeknek, amikor Aragorn visszautasítja a nőt. Nekem úgy tűnik, a médiában arra képtelenek, hogy együtt tartsanak egy férfit egy erős női karakterrel. Mindig történnie kell valaminek, ami szétszakítja őket.