Jump to content

Évadértékelés


Recommended Posts

Az első évaddal is elvoltam, de a második utolsó négy-öt része már egy ligával feljebb játszott mint az eddigiek. Az évad elején a többséggel ellentétben azt írtam lehetnek akár rövidebb részek is mert egy ídő után már az órámat nézem. A 7. résznél meg már sajnálkoztam hogy miért ér véget ilyen hamar. (Pedig ha jól emlékszem viszonylag egy hosszabb részről van szó.)

A 3 "legendás szereplőt" jól hozták be a sorozatba és nem erőltetett fanservice. Ebből kettőnek saját sorozatot vezettek fel, de a fő konfliktus lezárásával, és az utolsó rész (másik) fordulatával Mandónak is új történetet vezettek fel a 3.évadra. Remélem legalább egy évadra elengedik az első kettő kulcs szereplőjét.

A 6.részt többen mélypontnak nevezték én azt is szerettem. 

Voltak jelenetek amikor azt éreztem hogy a sorozat a Star Wars és a Sergio Leone filmek találkozása. Most néhány film sznob a szívéhez kapna. :D 

Link to comment
Share on other sites

Egyelőre nehéz szavakba önteni, hogy mit is láttunk idén a Manditól. 1 éve ki gondolta volna ezt? Oké, amikor a sötétkard megjelent a képernyőn, gondolhattuk, hogy szintet fog lépni a sorozat... de ekkorát? Mint a bolha és az elefánt esetét vizsgálnánk. A szavazásnál nagyon nehéz lesz kiválasztani a legjobb dolgokat, mert annyi minden volt ebben az évadban, hogy a két kezünk se elég rá. Legjobb epizód? 3 rész kivételével mindegyik? :D Az utolsó rész nagyon magasra tette a lécet, de még AZon (see, what I did there? :hehe:) túl is volt 1-2 rész, amely hasonlóan kimagaslik az évadból. Juj, hát emészteni kell ezt a tömkeleget. Évad újrázás lesz jövőhéten, még a karácsony előtt.

Link to comment
Share on other sites

Nehéz szuperlatívuszok nélkül beszélni a második évadról. Természetesen már az első is tetszett, de amit a másodikban letettek az asztalra az történelmi jelentőségű. És nem csak a minőség miatt. Az SW jövőjét most fedték fel részletesebben, ami komolyan épít erre a sorozatra is. Utólag visszanézve a sok bejelentett címet ebben az évadban alapozták, illetve nyitották meg. Ahsoka, Rangers, hogy csak kettőt említsek.

 

Itt most nem volt gyenge rész. Minden epizód ütött valamilyen szinten. Biztos közrejátszott az is, hogy ezúttal nem volt más SW tartalom ami elvonja a figyelmet, mint tavaly a TROS bemutató, de szerintem idén azzal együtt is ki lennék akadva. 

Megannyi legendás karaktert hoztak vissza a készítők, gyönyörűen adagolva őket az évad során. Slusszpoénként még Grogu története is véget ért egyelőre, pedig erre aligha számított volna bárki is. Bo-Katan, Ahsoka és főleg Boba Fett visszatérése mind-mind emlékezetesre sikeredett, nem beszélve Luke Skywalkerről, aki olyan érzelmi katarzist váltott ki a rajongó táborból, ami képes volt újra egyesíteni mindenkit. 

Tavaly is mondtam és indén is tartom: ez egy fan service sorozat, iszonyat jól eltalált új elemekkel és ami a leglényegesebb, mögöttes tartalommal. Mert önmagában az, hogy legendás karaktereket és helyszíneket mutogatunk nem sokat érne, de itt erről szó sincs. Fantasztikus univerzum bővítés zajlik a szemünk láttára, legmerészebb álmainkat is túlszárnyalva.

Edited by Ody Mandrell
  • Like 4
  • Tetszik 1
Link to comment
Share on other sites

A második évad feléig jutottam el, és bár az első meg a negyedik rész számomra kicsit unalmas volt, azt mondom, hogy ez a sorozat továbbra is zseniális, és képtelen vagyok rá haragudni. És nem azért tartom remeknek, mert Mando páncélja menő vagy mert Baby Yoda rettentően aranyos (habár azért is :D), hanem mert ilyen mértékű Star Wars-hangulatot már nem is tudom, mikor tapasztaltam utoljára mozgóképen. És az is örömteli számomra, hogy ezt a sorozatot a legnagyobb Disney-gyűlölők is kajálják. Sehol nem láttam eddig azt a nyafogást, ami pl. a 8. meg a 9. film kapcsán előjött.

Én a jövőben ezeket az élőszereplős sorozatokat erőltetném. Nagyon tetszik ez az irány. 

Link to comment
Share on other sites

Nehéz megfogalmazni, mit érzek, amikor nézem a Mandot. Olyan mintha újra gyerek lennék. Rajongok, nevetek, sírok és alig várom mindig a kövi részt. Az első évad jó volt, nekem nagyon bejött, de ez az évad egy új, magasabb szintre lépett. Jon és Dave elképesztő munkát végez, és csak remélni tudom, hogy tudják tartani ezt a szintet, nem csak a Mandonál, de a kövi sorozatoknál is. :)

Nem merek 10/10et adni, mert lehet ezt még tudják majd überelni, de szívem szerint azt adnék. :D Visszahozták Bobát, és láthattam OP Luke-ot még egyszer a fénykorában, szóval engem már megvettek örökre. :D

Link to comment
Share on other sites

Az első évad után, amely nagyon megszerettette velem a történetet és persze a karaktereket is, számítottam rá, hogy a második évadban sem fogok csalódni, és így is lett: imádtam minden percét! :)

Az évad végig az utolsó részig, amikor a kicsi Grogu sorsa elrendeződött, tele volt remek kalandokkal, új érdekességekkel a SW világából és a Birodalom bukása utáni érából, visszautalva nem egy alkalommal a TCW-ra, a PT-re vagy az OT-re is, sőt szépen megágyazva az ST-nek is. Minden epizódban volt olyan momentum, ami a korábbi művekhez való kötődést erősítette, miközben gazdagította a SW világát. Egyszerre láthattunk egy szívhez szóló érzelmes történetet, izgalmas párharcokat és igényes világépítést. 

Ismét végignézve az összes epizódot az évadban rájöttem, hogy nehezen tudok jelenleg megnevezni egyetlen legjobb részt. Mert kérdés, hogy milyen szempontból legjobb? Szinte minden epizódban voltak lebilincselő pillanatok, olyan nagyon filler rész nem is volt, ami nem vitte volna előre valamilyen szinten a cselekményt vagy nem adott volna olyan ismereteket, amelyek később jelentőséggel bírtak. Minden epizódnak voltak saját erényei (a teljesség igénye nélkül):

-        - az elsőben a Krayt sárkány és Cobb Vanth, akin jól állt a mandalori páncél, de ide sorolom a remek zenét is (amikor a Tatuin dűnéi között kalandoztunk, annak a zenéje valami varázslatos);

-       -  a másodikban tetszett Lady Frog ügyefogyottnak tűnő, de mint kiderült, intelligens karaktere, de az még inkább, ahogy az ÚK pilótái kezelték a helyzetet (a pókok nekem kevésbé jöttek be, de elismerem az érdemeit annak, hogy egy Ep5 concept art elevenedhetett végre meg);

-       -  a harmadik részben igazi élmény volt Bo-Katant élőben és ismét akcióban látni, és ez azt is előre vetítette, hogy Mando immár nincs egyedül, mint mandalori, ha Gideonnal szembe kell szállni;

-        - a negyedik volt a legszórakoztatóbb epizód, ugyanis én nagyon bírom Mythrolt, remek mellékszereplő a zsörtölődésével, és ahogy igyekszik minden kemény helyzetet megúszni – de persze maga az ostrom sem volt semmi;

-        - az ötödik részben örültem nagyon Ahsoka felbukkanásának, és ugyan a párbajok is jók voltak, de nekem ebben a részben a pálmát egyértelműen Ahsoka, Din Djarin és Grogu közös jelenetei vitték el. Nagyon jó, hogy ennyi mindent megtudtunk a kicsiről, és arról is, hogy mennyire fontosak ők Mandoval egymásnak;

-        - a hatodik epizód sztárja Boba Fett lett, akiről kiderült végre, hogy tényleg egy igazi cool karakter, és van benne becsület, és nem mellesleg nekem a látókő működése is bejött.

És végül az utolsó két epizód mindegyike bátran pályázhatna a legjobb epizód címéért. A hetedik rész hozta el a legnagyobb drámát – ki gondolta volna, hogy az általam is oly végtelenül unszimpatikusnak tartott Mayfeld lesz az epizód hőse, a bajtársi hozzáállásával, spontán igazságszolgáltatásával, és egyébként a színész minden rezdülésével. Ha nem lett volna az utolsó epizód olyan, amilyen, könnyen mondhattam volna, hogy a The Believer a legjobb rész. Remek volt!

A nyolcadik részben pedig megkaptuk az évad legnagyobb meglepetését, Luke Skywalker felbukkanását (egyszerűen fenomenális volt, ahogy megmentőként megjelent), és a legmeghatóbb pillanatot is, Grogu és Din Djarin búcsúját, plusz fel lett dobva a labda a sötét kard kapcsán, hogyan mehet tovább Mando és Bo-Katan szövetsége, ami pont jó felütés a folytatáshoz. A 2. évadhoz méltó évadzáró lett, az biztos!

A karakterek közül most csak a főhős Din Djarint emelem ki, aki annak a felelősségnek a segítségével, amelyet Groguért érzett, a szemünk előtt vált profi fejvadászból igazi hőssé már az előző évadban. Ez a folyamat folytatódott, részről-részre érezhettük a közöttük lévő kapocs erősödését, ahogy a morális kötelesség szépen lassan tovább alakult apa-fiú jellegű kapcsolattá, mely folyamatot a két sisaklevétel koronázta meg. Az első alkalom a Morakon kényszerűség volt, másodszor a búcsúzáskor viszont már önkéntes akció, amit a szeretet és a kötődés vezérelt. Mandohoz hasonlóan én is megkönnyeztem a búcsú pillanatait.

Remek évad volt, minden percét élveztem! Sajnálom, hogy több mint egy évet kell várni a folytatásra, de biztos vagyok benne, hogy megéri majd a várakozást. :)

  • Like 4
  • Tetszik 2
Link to comment
Share on other sites

12 órával ezelőtt, Pildi írta:

amikor a Tatuin dűnéi között kalandoztunk, annak a zenéje valami varázslatos

Nekem ez a kedvenc témám a második évadból. A szavazáson valószínűleg ez az epizód fog nyerni nálam a legjobb zene kategóriában. :) 

Link to comment
Share on other sites

  • 3 months later...

Tegnap délután megnéztem az egész második évadot, és természetesen továbbra is szenzációs. Nehéz lesz túlszárnyalni, bár ez éles váltásra számítok mert itt az évad végére Djarin gyakorlatilag mindent elvesztett ami az addigi életét meghatározta. 

Link to comment
Share on other sites

Join the conversation

You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.

Guest
Reply to this topic...

×   Pasted as rich text .   Paste as plain text instead

  Only 75 emoji are allowed.

×   Your link has been automatically embedded.   Display as a link instead

×   Your previous content has been restored .   Clear editor

×   You cannot paste images directly. Upload or insert images from URL.

 Share

  • Recently Browsing   0 members

    • No registered users viewing this page.
×
×
  • Create New...

Important Information