Ha az előző részt emészteni kell, ezt már alaposan meg is kell rágni. Nagyon jó rész volt (bámulom a zeneszerzőt, hogy tudja, mikor kell egy Star Wars témát betűzni a TCW muzsikák közé). Mikor Anakin révén a Lány feltámasztotta Ahsokát, az ugyanúgy megborzongatott, mint múlt héten, mikor térdre kényszerítette a Fiút és a Lányt.
Feltámasztás. Ez egy érdekes dolog, hiszen Anakint az ep3-ban kissé meglepetésként érte, hogy ez lehetséges lehet, márpedig itt maga is részese volt. Ez ellentmondásnak tűnik, amit momentán még nem tudnék feloldani (talán majd némi gondolkodás és a harmadik rész után). Viszont számomra ezzel a résszel véglegesen bizonyított, hogy Plageuis semmire sem volt képes abból, amiről Sidious hadovált. Csak a jók, a Világos Oldal követői lehetnek képesek élet teremtésére, feltámasztásra és halhatatlanságra. A Sötét Oldal természetéből fakadóan képtelen ezekre.
Mortis eseményeinek hatása a Galaxisra, na ez az, ami megint csak nehezen emészthető. Nem tudom elképzelni, hogy ez a fiú maga a Sötét Oldal megtestesülése, és, hogy tettei hatással lennének egy olyan Galaxisra, amibe át sem tud lépni egy űrhajó nélkül. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az Atya szerint a Fiú maga választotta a Sötét Oldalt, ráadásul a Lány halálával a Világos Oldal nem pusztult el, végképp kizárttá válik, hogy a két csemete megtestesülés lenne. Szerintem az Atya durván túlértékeli a szerepüket az Erőben. Ők is csak figurák (méghozzá a feláldozható fajta), nem a tábla maga. Úgyhogy szerintem a Fiú csak akkor lehetne hatással a Galaxisra, ha kijutna onnan.