Dzséjt

Nem biztos, hogy még élnek. A Nagy Tisztogatás során ők is életüket veszthették. Ursa Wren ugye Bo-Katan leghűségesebb embere volt, mellette harcolt a klón háborúkban és a Birodalommal szembeni szabadságharcban is - és az Ezer Könnyek Éjszakája volt ez utóbbinak a fő atrakciója. Így az, hogy őt nem láttuk a The Mandalorianben Bo-Katan mellett, sajnos a legrosszabb feltételezésére adhat okot: Ursa Wren valószínűleg meghalt a szabadságharcban. És mivel a fiát és a férjét utoljára szintén a Mandalore-on láttuk, a háború kitörésekor, az is feltételezhető, hogy ők is meghaltak. Tristan aktív résztvevője volt a harcoknak, így nem valószínű, hogy a Rebels-ben történtek után hazament. Talán csak Alrich tért vissza a Krownest, hiszen ő nem harcos, hanem művész volt, de ebben sem lehetünk biztosak. Szóval elég nagy esély van rá, hogy Sabine a Wren-klán utolsó tagja. Persze biztosak nem lehetünk benne, amíg a sorozat meg nem cáfolja vagy erősíti, de főleg Ursa hiánya a The Mandalore-ban nem ad túl sok okot a bizakodásra.

Hát ezt nem kell cifrázni. Gideon egy stílusos, hatásos, de alapvetően őrült figura egy ostoba tervvel arra, hogy meghódítsa a Galaxist. Annyi elég is volt belőle, amennyit a Mandoban volt. Oké, a TBB-ben még feltűnhetne ifjabb korában, esetleg az Andor második évadban kameózhatna (hiszen ő is BBI tiszt). Kanan meg, nos, a klón háborúk és a polgárháború közti időszak egyik legjelentősebb Jedi lovagja. Arról nem is beszélve, hogy sokkal szimpatikus, mint a nők bálványa.

De azért Rey Skywalker lesz, ugye?

Hát ez nehéz. Ha nem lett volna olyan a Mandi harmadik évada, mint amilyen végül lett, gondolkodás nélkül böknék Herára. De olyan lett, amilyen lett, így viszont már nehéz. A hölgy vezetői és pilóta képessége, anyai odaadása a csapata iránt olyan, ami magasan a Star Wars tucatkarakterei közé emeli és különlegessé teszi. Eleve nem nyüzsögnek az anyai szerepben leleldző nők a Star Wars-ban, azok java meg vagy meghal, mielőtt ebben a szerepben kibontakozhatna (Padmé, Lyra Erso), vagy tragédiába torkollik a nevelés (Shmi, Leia, Beru, Miramir), vagy problémás a kapcsolata a gyermekével (Mothma, Nora Wexley). Hera ezzel szemben sokáig életben maradt, kibontakozhatott a csapat anyukájaként és ebben a szerepkörben sikeres lett, nem halt meg időelőtt, az egyik "gyermeke" nem követett el rémtetett, nem is problémás a kapcsolatuk. Szóval távolról sem tucatkarakter, sőt talán ő az egyetlen, akiről mindez elmondható. Viszont az is egyértelmű, hogy már Grogu sem csak egy cukimuki figura, akinek ez az egész szerepe. A harmadik évadban már nem csak a táskában lapító plüssmaci szerepét töltötte be, hanem tevékenyen részt vett a cselekmény alakításában. Kezdjük azzal, hogy a harmadik évadban Djarin és Grogu végig képesek egymással kommunikálni, ami nagy plusz, hiszen így a kis füles végre normális interakcióba tudnak lépni egymással. IG-12 behozásával pedig ideiglenesen a nézők felé is sikerült többet átadnia - ez a vonal nekem azt sugallja, hogy a készítők haladnak abba az irányba, hogy Grogu megszólaljon. Megkockáztatom, ez a negyedik évadban meg fog történni. Aztán ott van az a tény, hogy több epizódban is akciózott. Eleve neki köszönhetjük a harmadik évad fő szálának megindulását, azaz Bo-Katan Kryze bevonását. Ha Grogu nincs, a csaj még mindig a Kalevalán meresztené a formás hátsóját. Plusz Djarint megcsócsálta volna egy technovámpír. Szóval már ez nagy változás, hogy Grogu nem a védenc vagy a cselekmény kiváltó oka, hanem a cselekmény formálója, nagy változás a korábbiakhoz képest. És ezután sem lett inaktívabb, IG-12 behozásával még szabadabban mozoghatott, a végső harcban pedig apu, anyu és porontyuk végül már összehangolva harcolt a gonosz ellen. Tehát a cukisága még mindig része (az is marad, ha csak nem torzítják el), már nem csak ez az egyetlen eleme, már nem csak ennyiről van szó az ő esetében. A cselekmény és a történet befolyásoló elemévé vált, aki nélkül sok minden máshogy alakult volna. És most, hogy ezt így levezettem, döntöttem el, hogy Grogura voksolok, mert ez a fejlődés most jobban megragadott, mint Hera erős és szimpatikus jelenléte. Amúgy miért nem Din Gorgu-ként szerepel a szabazólapon? Ez a teljes neve.

Azért Eastwood, Gibson és Stallone is elkezdte valahol. Nekik is volt első alkalom ezekben a munkákban, és biztos voltak olyanok, akik akkor szkeptikusak voltak velük szemben. Glovernek ez lesz az első, ezek szerint. Majd kiderül, hogy ez jó-e vagy sem. Szerintem elég ember ül ott a Disney és a Lucasfilm vezetőségében, akik felügyelik a munkáját, elmondják, mi jó vagy sem, és, kukázzák a művét, ha mindezek ellenére sz*rt ír.

Bár Fennec-et három sorozatban is láttuk már, szóval jóval több játékidővel bír, mint Dedra, végig ugyanazt az egy karaktert hozza: hidegvérű bérgyilkos. Néha ugyan elmosolyodik, de ebből a szerepből közel 30 év alatt nem volt képes kiesni, se egy szakasznyi rohamosztagossal szemben, se akkor, amikor ráébredt, hogy kiborg. Dedrát csak az Andorban láthattuk, ott sem az egész évadban, mégis láttuk félni, sőt rettegni, és bár végig próbálta a hidegvérű jégkirálynő képét mutatni, az utolsó részben teljesen leomlott róla ez a szerep, amint kikerült a Birodalom (hamis) biztonságából és kis híján meglincselték. Na ott egy rettegő nő villant fel, aki, ha megjelenne a BBI-ben, az ottani férfiak elevenen felfalnák. De az álcája már akkor is megingott, amikor az utcán futott össze Karnnal. Már csak ezért is érdekes lesz ez a karakter a második évadban, hiszen előbújt a valódi énje egy olyan férfival szemben, aki nem teljesen százas. Szóval bár nagyon bírom Fennec-et, ráadásul sokkal szimpatkusabb, mint Dedra, mégis jobban tetszik Dedra karaktere. Összetettebb és fejlődik is, ráadásul ő úgy tud erős karakter lenni, hogy közben nem lövöldözik és harcol, pusztán az eszét használja. Sőt harcban kifejezetten gyámoltalan és tehetetlen, ami viszonylag kevés SW karakterről mondható el, hiszen itt még a gyerekek is harcedzettek és bármikor képesek véres csatákban helyt állni (Ezra, Omega, Anakin, stb.). Szóval Dedrára szavaztam.

Hát ez sajnos így van, és sokan panaszkodnak emiatt a SkyShotime-ra. Az a baj, hogy a Paramount anno a terjesztési jogokat szétszórta, így bár az USA-ban és az UK-ban már minden Trek ott van náluk, Európa nagy részében ugyanúgy szét van szórva, mint nálunk. Bár több mint valószínű, hogy a nem túl távoli jövőben a PIC és az LD eltűnik a Prime Videóról, mert a PIC 3. évada már néhány országban egyszerre debütált a Prime-on és a Sky-on, vagyis az Amazon elvesztette az exkluzív terjesztést Európában is. Úgyhogy, ha lejár a szerződés, valószínűleg mindkét sorozat átkerül a Sky-ra. Ami már csak azért is jó lenne, mert a Prime-on pillanatnyilag az LD harmadik évadán, illetve a PIC 2. évadának utolsó részétől a befejezésig egyáltalán nincs még magyar felirat sem, így hiába van ott fent, nagyon sokak számára élvezhetetlen. A Sky-on valószínűleg szinkron is lenne rajta.

@Ody Mandrell Még nem láttam, szerintem megvárom, míg felkerül valamelyik streamingre hazánkban. Sajnos én sem olvastam róla semmi jót, úgyhogy annyira nem kapkodom utána.

Kiegészítettem az idézet mondatot a "pusztán" szóval, hogy jobban tükrözze a gondolataimat.

Én is úgy gondolom, hogy Finn az ep7-ben még igyencsak vonzódott Rey-hez, sőt talán kisebb szinten, de ez a vonzalom végig megmaradt, hiszen Rey szép nő. Ráadásul talán az első nő, akit nem unisex páncélban vagy bő Első Rend egyenruhában lát. Ezekhez képest Rey még szexin is öltözött. Ugyanakkor, mivel alapvetően az ep7-8 alatt nem töltöttek el sok időt egymással, sőt igazából alig néhány órát voltak együtt (Jakkutól Takodanáig, extrém rövid idő a Csillagpusztítón, majd legközelebb csak a Craiten találkoztak), így ez a vonzalom nem erősödött meg, éppen ellenkezőleg, könnyen elhalványodhatott a rövid idő és a nagy távolság miatt. És az ep8 után, ami alatt Finn maga nagy jellemváltozáson esett át, Rose és DJ is hatott rá, ez a vonzalom nem fejlődött tovább, megmaradt a barátság szintjén. Itt jön képbe az említett Az Ellenállás újjászületése, amiben Finn rendezi a Rey és Rose által összekuszált érzéseit. Amire nagy szükség volt, mivel Finn-t még véletlen sem kezelhetjük egészséges érzelmi fejlődésen átesett férfiként - az Első Rend nevelése baromira nem erre fektetett hangsúlyt. Főleg az ep7-ben inkább kamaszos a viselkedése Rey-jel szemben, ami számomra nem meglepő annak tükrében, ahonnan jött. De még a könyv nélkül is, én már az ep8 végén sem érzem azt a kémiát köztük, amit az ep7-ben, hála annak, hogy az összeölelkezésük után Finn nem is foglalkozik többet Rey-jel, nincs több közüs pillanatuk. Finn a Falconon Rose és Ninen Nunb mellett van (utóbbi ugye egy sokadik jelentéktelen mellékszereplő), Rey pedig Leiával. És ennek folyamányaként az ep9-ben már csak barátságot éreztem köztük, amit az első találkozásuk csak erősített, például azzal, hogy a gyűlésen Finn nem Rey, hanem Rose és Ackbar Jr. társaságában van. Pedig, aki belehabarodik valakibe, annak általában minden lehetséges alkalommal keresi a társaságát. Az ep8 mégis úgy zárul, hogy Finn nem Rey társaságában van, az ep9 elején pedig ugyanez a helyzet (érdekesség, hogy mindkét esetben Rose és egy "noname" karakter volt mellette, szóval még ilyen téren is reflektálnak egymásra). Nekem ezért is volt fura, hogy Finn szerelmi vallomást akar tenni (nyilván én sem gondoltam a moziban másra), mert ebben a filmben ezt már nem éreztem megalapozottnak - szóval üdvözöltem, hogy nem ezt akarta elárulni. Azt persze nem mondom, hogy nem lehetett volna ezt jobban, érthetőbben lefesteni az ep9-ben. Igen, az a "vallomás a homokban" rész pusztán az ep7 tükrében furán jön ki, mivel elsőre tényleg nem gondol az ember az Erőre. Már csak azért sem, mert bár Finn-nek voltak az ep7-ben is olyan megnyilvánulásai, ami az Erőre mutat, hogy tényleg Erőérzékeny, az csak jóval a homokban süllyedős jelenet után igazolja a film. Így ennél a jelenetnél az ember joggal gondol szerelemvallomásra. Ugyanakkor szerintem a Jannah-val való beszélgetés az, amiben ez letisztázódik. Ott fogadja el saját Erőérzékenységét, hogy az Erő vezette, még ha nem is tudatosan hallgatott rá. Ezután tudott volna Rey-nek is megnyílni - emiatt képes már magabiztosan kijelenteni Poe kérdésére, hogy ő tudja, min megy keresztül Rey -, csak a sors úgy hozta, hogy a nő addigra lelépett. Szóval szerintem a "vallomás" folytatása is megvan, csak azt nem Rey-jel, hanem Jannah-val történik meg, mert Rey addigra más ösvényre lépett. De ez meg annyira nem fura, Finn számára a legtöbbször nem Rey, hanem valaki más (Han, Rose, DJ) adta meg a fejlődéshez szükséges lökést.

Az egészen eddig, míg meg nem néztem a nagy tévémen, fel sem tűnt, milyen képekkel és magazinokkal van dekorálva Zeb és Ezra kabinja.

Bodlog születésnapot!

Idén novemberben fog megjelenni a Star Wars Dawn of Rebellion The Visual Guide című forráskönyv, amelyből bemutattak pár részletet a San Diego-i Comic Conon. Ezekből derült ki, hogy az ebben a részben szereplő klón katona neve Nax, aki egyebek mellett harcolt a christophsisi, a teth-i és az umbarai csatában is, majd súlyos sérülés miatt kivonták a frontról még a klón háborúk befejezése előtt.

Szintén Finn. Egy picit elgondolkodtam ugyan, mert Galen tényleg nagyon erős karakter Személyes tragédiája, eltökéltsége, hozzájárulása a Galaxis jobbá tételéhez, és persze a színészi játék igencsak magasra helyezi. Mégis Finn felé hajlottam. Részint ugyanazért, amiért Ody-nak, ez a krapek hatalmas utat járt be az ep7-től az ep9-ig. Egy menekülő, szó szerint noname, az Első Renden belül arctalan kiskatonából az Ellenállás hadszintéri tábornoka lett, aki a csapatok élén lovagolva vezet támadást az ellenség ellen. Mindezek mellett, ahogy az az ep9-ből kiderült, Erőhasználó, így potenciális Jedi lovag. Barátsága Rey-jel és Poe-val pedig nagyon erős, sőt, ahogy az az ep9-ből szintén kiviláglik, ő a trió kötőanyaga. És persze nagyon sokat tett azért, hogy a Galaxis jobb hely legyen. Egyedül az furcsa, hogy katona létére mintha sok mindennel nem lenne tisztában: meglepődik a jettpackes rohamosztagosokon (miközben az Első Rend hadseregében nőtt fel), nem ismeri fel a robbanószert... Ez azért nem picit furcsa. De mindeközben meg kiváló lövész, egész jó párbajozó, és baromi jól tájékozódik az Első Rend különféle létesítményeiben, legyen szó a Csillagpusztítóról, a Supremacy-ről vagy a Steadfustról, miközben azok műszaki dolgaival is igencsak tisztában van (tudta, hol a "fluxuskondenzátor" a Supremacy-n, hogy kell kinyitni ajtókat a Csillagpusztítón), bár egy ragasztószalagot nem ismer fel. Szétszórt fazon néha, na. Összességében mindkét karakter erős, nem is kicsit, de úgy érzem, Finn jóval többrétegűbb és számomra szimpatikusabb is.

Sajnos a Lower Decks esetében a SkyShotime-mal nem jutsz előrébb, mivel hazánkban a Prime Videón van fent, mint a Picard. Az új sorozatok közül csak a Strange New Worlds és egy rész kivételével (10. epizód) a Prodigy van fent a SkyShowtime-on, a régiek közül is csak a The Next Generation. Plusz végre elérhető rajta mind a 13 mozifilm. Hazánkban pillanatnyilag ez az elosztás: ENT, DS9, VOY, TOS, TAS: Netflix SNW, PRO, 1-13 mozifilm: SkyShowtime PIC, LD: Prime Video DIS: sehol

Igen, az akár egy horrorfilmbe is beleillene. Nagyon túlvilági az egész. A hologram, mint valami digitális szellem, az aszott holttest pedig megrendítő látvány. Ilyen téren azért a Sith-ek, meg úgy a Birodalom mindenen túlmenően rettenetes. Nem elég, hogy leöldösték a Jediket, de még holtukban sem hagyják nyugodni őket. Ez itt lényegében hullagyalázás. Talán némi elégtételt jelenthet, hogy Unduli azon Jedik között volt, akik támogatták Rey-t az exegoli csata során, így picit kivette a részét Sidious végleges elpusztításából.

Ez az első epizód, ami igazán megmutatja, hogy a Rebels nem csak könnyed kalandsorozat. Nyitásból Chopper bizonyítja, hogy közveszélyes, ez az első ismert "gyilkossági kísérlete" Ezra ellen. Azért na, Zeb és Chop finoman szólva is felelőtlenek, amikor elkezdik Ezrát sorozatlőni. Szóval nyitásból azzal kezdünk, hogy Ezra a sima gyakorlást kis híján nyaktöréssel fejezi be. Aztán kiderül, hogy Kanan egyáltalán nem bízik magában, mint mesterben (nem csoda, hiszen padawan volt, amikor az egész jediséget félre kellett tennie), amit Ezra simán félreért. És utánna jönnek a Stygeon Prime-on lezajló események. A Főinkvizítor belépője máig para, igazi vadász és rémalak, s ezt a képet számomra az Obi-Wan Kenobi csak megerősítette. Az ott elhangzó monológja a Jedi kódex viszketéséről itt szinte visszangzik. Hiszen amint hírét vették, hogy Luminara élhet, máris jöttek a Jedik megmenteni. Tökéletes csapda, ami remekül reflektál az OWK-ban elhangzottakra. Ráadásul annak a szériának hála már azt is tudjuk, honnan van Luminara holtteste. Hátborzongató belegondolni, hogy Obi-Wan talán el is sétált mellette négy évvel ezelőtt. És még egy kapcsolódás: az ebben a részben a Phantom-mal párosodni akaró tibidee-k egy távoli rokona, a tibidon tetemét segít feldolgozni Ben a Tatooine-on. Szintén érdekes látni, hogy ekkor még mekkora erőfölényben van a Főinkvizítor Kanannal szemben. Látszik, hogy még csak nemrég nyerve vissza a képességeit, míg a Főinkvizítor mégis csak egy egykori, kiképzett Jedi lovag és templomőr. Egy szó mint száz, a találkozó a Főinkvizítorral még mindig nagyon hatásos, és remekül kapcsolódik az Obi-Wan Kenobihoz.

Nem, sőt egy ideig egymással párhuzamosan játszódnak. Az Andor első évada végig Y.e. 5-ben játszódik, míg a Rebels első évada Y.e. 5-ben kezdődik és Y.e. 4-ben ér véget. Szóval egy ponton biztos voltak átfedések az események között.

Kellemes, könnyed, kalandos epizód volt, ami elsimította Ezra és Zeb kapcsolatát, miközben a Birodalom gátlástalanságát is reprezentálta. Bár mostanra ennél már sokkal durvábbakat is láttunk tőlük, az Andor ismeretében felmerült bennem, hogy Lyste azért lehetett ilyen kemény Suamrékkal és sajátíthatta ki a farmot erővel, mert már az aldhani-i rablás után vagyunk és érvényben van a Közrendi Ítélet-felülbírálási Direktíva. Yularen elmondása szerint ugyanis ennek értelmében a lefoglalások terén is szabad kezet kapott a Birodalom. A rész elején ugyanis még trükközik Lyste, pénzt ajánl, később meg szó nélkül szétlövi a farm épületét, mint akinek már nincs félnivalója. És hát tudjuk, hogy a KIFD értelmében lényegében bárkit el lehet ítélni bármilyen váddal. Ez felbátoríthatta Lyste-ot. Persze nyilván az epizód készítésekor ekkor még szó sem volt, akkor csak "elfogyott a Birodalom türelme", ugyanakkor az Andor után szerintem ez is egy lehetőség, ami nekem annyiból tetszik, hogy így a Birodalom is kicsit átgondoltabbnak tűnik. Révén így már van arra ok, hogy Lyste megtehessen ilyesmit, szóval nem tűnik annyira spontánnak és kicsit légből kapottnak. Hiszen, ha korábban is megtehette volna ezt mindenféle következmény nélkül, akkor miért nem tette meg? Mit húzta az időt a trükközéssel? Ha viszont ezt a KIFD tette lehetővé, akkor az máris kerekebbé teszi a dolgok menetét. A másik, ami érdekes volt számomra, hogy mennyire megfeledkeztem erről az epizódról. A The Mandalorianben nagyon fura volt, hogy Zeb az új Köztársaságban vadászpilóta lett. Bennem, és szerintem mindenkiben az a kép maradt meg, hogy ő a muszkli, így például gyalogos katonaként inkább reálisnak tűnt volna. Szóval fura volt pilótaként látni, nem is rémlett, hogy valaha láttuk űrhajót vezetni - egen, ennyire elfelejtettem ezt az epizódot. Úgyhogy már csak ezért is jó volt látni ezt a részt, és így - most már végleg - az emlékezetembe vésni, hogy Zeb tud űrhajót vezetni, és nem is rossz pilóta. Itt egy egész részen át irányít egy TIE vadászt, szóval eztán már nem lesz fura még az sem, ha egy X-szárnyúban látjuk viszont. Az már csak külön öröm, hogy alapvetően ennek a résznek van még hozadéka is, hiszen az a TIE később nagy szerephez jut. Szóval nagyon érdekes volt újra megtekinteni ezt a szórakoztató etapot, aminek most már kicsit többlete is van a később készült sorozatok tükrében.

Hosszabb távon ez még össze is jöhet. Legjobb tudomásom szerint ez még nem lefutott meccs. A Barbie már csak témáját tekintve is szerintem figyelemfelkeltőbb. A magam és mások véleménye alapján a Barbie-nál a kíváncsiság erősebb, mert mégis mi a frászt lehet elmesélni egy játékbabáról filmen? Az Oppenheimernél is felmerült ez több ízben, de az mégis egy történelmi figura és esemény köré épül, ráadásul azt is tudni, mire számítsunk a rendezőjétől, így azért az embernek vannak elképzelései, ami mérsékeli a kíváncsiságot. Viszont attól, hogy valaki beül a Barbie-ra, az később még beülhet az Oppenhemerre is. Én úgy gondolom, hogy sokan, akiket mindkét film érdekelt, inkább megnézték a premier hetében az előbbit, mert hajtotta őket a kíváncsiság (és idővel talán a pozitív kritika is), aztán a következő hetekben megnézik az utóbbit. És ez hosszú távon átbillentheti a mérleget az Oppenheimer javára.

Mindhármótoknak köszönjük szépen!

Ant-Man and the Wasp: Quantumania Nem kapkodtam el a film megnézését, az biztos. Egyrészt az Endgame óta kicsit lekattantam az MCU-ról, és folyamatos lemaradásban vagyok vele, másrészt az Ant-Man filmek nem a kedvenceim. Bár a tendencia alapján felfelé ívelő a tetszési indexük, ugyanis az elsőnél jobban tetszett a második, a harmadik epizód meg kifejezetten bejött. Tetszett a kvantumvilág, sok jópofa dolgot találtak ki ide, s bár az MCU világán belül annyira nem üt el mindentől (gondolok itt arra, hogy a Guardians of the Galaxy és a Thor filmekben is elég őrült világok és lények vannak), mégis sikerült eléggé elválasztani a normális világtól - talán egy kicsit túl sok votl az ember, akik akkor is emberek voltak, ha azt állították, hogy nem azok. De a beszélő mosómedve mellett ezen már át lehet lendülni. A legagyobb negatívum talán Hope új frizurája és karakterének háttérbe szorítása. A film első felében inkább csak annyi a dolga, hogy hiábavalóan kérdezgeti az anyját arról, hogy mi folyik a kvantumvilágban, a második felében meg Scott sidekick-je. Szóval a Pym-Lang családban szegény Hope lett a legkevésbé fontosabb, mindenki más több teret kapott. Pedig azért lett volna mit mesélni, például érdekelt volna a kapcsolata Cassie-vel, akivel három film alatt nincs egyetlen értékelhető párbeszéde sem. Pedig ebben a filmben több közös jelenetük is van. A többiek tehát simán elnyomták Hope-t. Oké, egy Michael Douglas és Michelle Pfeiffer mellett talán nehéz tündökölni, szegény Evangeline Lilly pedig velük lett "összezárva", ráadásul Hope karaktere korábban sem volt a legerősebb (eddig szerintem csak az Ant-Man and the Wasp-ban volt érdekes), most meg Janet van Dyne technikailag második főszereplője lett a sztorinak. Itt jegyezném meg, hogy hűha! A 65 éves Michelle Pfeiffer szerintem jobban tartja magát, mint a 43 éves Evangeline Lilly. Legalábbis ebben a filmben az előbbi letagadhatná, hogy elmúlt 60, az utóbbinak meg nehezen hiszem el, hogy még nem 50. És Janet karaktere is a film egyik legjobbja volt, végig ő érdekelt a legjobban, és simán fent tudta tartani a figyelmemet minden jelenetében. A másik, aki meglepett, az Cassie Land karaktere volt. Eleve kicsit rángatott az ideg a szemem alatt, mert már a harmadik színésznő játssza. Az még érthető volt, hogy az Endgame-ben az akkor 11 éves Abby Ryder Fortson nem játszhatta el a filmben 15 éves Cassie-t, hiszen azért egy 11 éves és egy 15 éves lány között elég szignifikáns a különbség. De azt már nem értem, hogy a pillanatnyilag 21 éves Emma Fuhrmann-t miért kellett lecserélni a 26 éves Kathryn Newtonra, aki a már 18 éves Cassie-t alakította most. Viszont a film meggyőzött, egyrészt Newton kicsit hasonlít Fuhrmann-re, másrészt baromi jól hozta a karaktert. Gyorsan a kedvencemmé vált, és számomra simán lezavarta az apját a vászonról. Szóval, ha lehet, kedves Disney, Newtont tartsátok már meg. Kang érdekes figura, bár még mindig nehéz elképzelni, hogyan működik ez a végtelen Kang harcol végtelen univerzumban végtelen Kang ellen. Eleve az univerzumok közötti csatározás a megalománia netovábbja. Most komolyan, akárcsak egy országot sem egyszerű uralni. Mi a frász késztet valakit arra, hogy univerzumokat hódítson meg? Eleve, hol lehet kijelenteni azt, hogy na, ez az univerzum most már meg van hódítva, mehetünk a kövibe? Szóval most úgy érzem, hogy bár a multiverzum maga érdekes sztorielem, és eddig minden film vagy sorozat, amiben ez benne volt, tetszett, maga Kang karaktere túl van a megértésemen. Thanos is fura volt, de ő neki legalább érhtetőek voltak a motivációi (pszichopata volt, de akkor is), plusz ő nemhogy nem akarta az univerzumot uralni, semmit sem akart uralni. Legfeljebb a kis szántóföldjét. De majd meglátjuk, hová fut ki ez az egész. A Kangokat még nem ismerjük igazán, céljaik még homályosak, és hát na, Tahnost is csak az utolsó két filmben ismertük meg igazán. Szóval még bármi lehet ebből. Ha másért nem, már ezért kíváncsi vagyok. Mondjuk ritka nagy pofon lesz ennek az egésznek, ha végül leültetik és emiatt kénytelenek lesznek itt is recasttal élni. A Loki és pláne eme film után elég nehéz lenne egy új arcot megszokni. Ami még kevésbé tetszett Hope hajviseletén túl, az a túltolt MODOK - vagy egyáltalán MODOK. Módszeresen és Ordenáré Durván Orrbavágott Koncepció. Nem elég, hogy iszonyú gányul és röhejesen néz ki, de... Szóval, tetszett a film, az Ant-Manek közül eddig ez jött be a legjobban, de az Endgame utáni filmek között is előkelő helyen van. Simán veri nálam a Black Panther: Wakanda Forevert.

A legjobban várt Strange New Worlds epizódról majdnem lemaradtam, mert nem tudtam, hogy ezen a héten két részt adnak. És hát most szombaton került ki a Those Old Scientists. Tömören: a legjobb crossover Trek-epizód a DS9: Trials and Tribble-ations óta, és a legjobb crossover epizód sci-fi sorozatban a Stargate SG-1: The Pegasus Project óta.

Ez igaz, de Dookuról nem 75, hanem csak 15+ évvel derült ki az igazság, plusz, lehet, hogy mélyen rögzült, de ha az igazság fényében átírják a történelemkönyveket, inkább előbb mint utóbb kikopik az a generáció, ami Dookut még az egész klón kalamajka mögött álló fenegyereknek tartotta, és felnő az a generáció, ami már az igazságot ismeri. Márpedig a PT idejére az a generáció, amelyik még a hazugságokat tudta Dookuról, erősen megkopott. A klón háborúk generációja jószerivel kihalt, de már az utána lévő generáció is kihalófélben volt. Az olyan emberek, mint Poe, meg már az igazságot tanulhatták meg, mert abban azért remélem kiegyezhetünk, hogy az új Köztársaság nem tartotta meg a Birodalom propaganda történelem könyveit és kutatásait. Ugyanígy történne Hitlerrel is. Ha csak nem ragaszkodik az igazság kiderülése után is egy komplett generáció a hazugsághoz, akkor Hitlerről is megváltoznának az ismeretek. Persze az tény, hogy az emberek elég lassan fogdaják el a mindent megváltoztató elképzeléseket, még ha igazak is (Galileo tudna erről mesélni), de előbb-utóbb elfogadják, főleg, ha a tévhitben élő generáció kikopik. Star Wars: The Secrets of the Jedi, Star Wars Propaganda: A History of Persuasive Art in the Galaxy, The Star Wars Book, stb., plusz regényekben és képregényekben olvasott utalások, visszaemlékezések. Talán ez a legrelevánsabb (Crimson Reign 3): Vicces vagy, de ha kiröhögted magad olyasmin, amit senki sem mondott, azután azért sasold meg a TCW mozifilmet, amiben bizony Ahsoka már azelőtt tanul valami egész életre szóló dolgot Rextől, hogy Anakin egyáltalán fontolóra vette, hogy tanítani kezdi. És ez csak a TCW mozifilm, utána alaposan érdemes áttanulmányozni a sorozatot is, amiben Rex nem egyszer ad át olyan élettapasztalatot, ami segíti Ahsokát. Szóval hiába röhögsz, mint a fakutya, Rex akkor is mentorálta Ahsokát. Azt meg józan paraszti ésszel is be lehet látni, hogy egy embernek egynél több mentora is lehet, főleg, ha Ahsokához hasonlóan nyitottan áll a dolgokhoz, és mástól is elfogad okító szavakat. Ugye az iskolák is így működnek, de a Jedi Rend is, hiszen több Jedi mester is tanít egy tanítványt az élete folyamán. Vagy tán Ahsoka semmit sem tanult Obi-Wan Kenobitól? Yoda tanai egyik fülén be, a másikon ki? Anakin volt a mestere, de nem ő volt az egyetlen mentora.