Remek írás Donát. De azért némely kérdésben én is úgy vagyok, mint Ody
Először is, Qui-Gon Jinn és nem Qui-Gonn Jin (bocs, de ez szúrta a szemem).
Aztán, Windu mondata, hogy "egy Jedi száz geonosisivel is felér" azon túl, hogy el sem hangzik a filmben, inkább csak ténymegállapítás. Az ep1-ből és ep6-ból már jól tudjuk, hogy a mezei lényekhez képest a Jedik iszonyú jó harcosok. Luke egymagában könnyedén felvette a harcot Jabba egész kompániájával, akik összesen annyira voltak képesek, hogy meglőtték a kézfejét. Qui-Gon és Obi-Wan pedig letaroltak több tucat harci droidot, akik elméletben ölésre lettek tervezve. A geonosisik pedig alapból nem túl nagy lények, hiszen egyrészt a dolgozó kaszt eszetlen lények (lásd a gyárban), a katonák már eszesebbek, szárnyuk is van, de még mindig messze alulmaradnak sok más lényhez képest (klónok, fejvadászok, banditák, akikkel a Jedik könnyedén elbánnak). Szóval Windu részéről ez egyszerű ténymegállapítás. A geonosisi katonák nem ellenfelei a Jediknek, pláne nem a 200 harcra képzettnek. Ráadásul, a Dooku erre adott válasza alapján az is leszűrhető, hogy még a harci droidok is többet érnek a geonosisiaknál. Szóval, a geok talán csak az ewokokat múlják felül, de ez sem biztos.
Qui-Gon esete az ep1-ben valóban példa nélkülinek tűnik nekem is. Obi-Wan még a fejét is rázza, mikor Qui-Gon maga mellé veszi Jar Jart. És én is úgy hiszem, hogy idővel beért nála Qui-Gon tanítása (amúgy nem hiszem, hogy Dex a legjobb barátja lenne, mert erre semmi utalás sincs, egyszerűen csak haverok. A legjobb barátja amúgy is Anakin). A korral járó bölcsesség és a tapasztalatok azok, amik megvilágíthatták Qui-Gon tanításainak értelmét. Elvégre mestere halálával nem felejtette el a tanításait. Csak ahogy érettebb lett, valószínűleg felismerte azok igazát. Valahogy ez az átalakulás látszódik is rajta, hiszen az ep1-ben még nagyon-nagyon olyan, mint a többi Jedi. Az ep2-ben már látszik rajta a lázadozó jellem, néha-néha feszegeti a korlátokat (lásd: Dex), de még belül marad. Az ep3-ra már átlépi ezeket, és végül is beér Qui-Gon tanítása. Így vagy úgy, de ez Qui-Gon hatása is, és természetesen sok másé. De nem mondhatjuk, hogy Qui-Gonnak semmi köze hozzá. Mint ahogy Qui-Gonra valszeg Dooku volt hatással.
Viszont, én sem hiszem, hogy ennyire lebecsülték volna az átlag élőlényeket. Inkább egy túl nagy perspektívából kezdték szemlélni a dolgokat. A Köztársaságot a békével és az igazsággal tették egyenlővé, és úgy gondolhatták, ha a Köztársaságot szolgálják, akkor minden élőlényt szolgálnak. Csak nem vették észre, hogy a Köztársaság már nem a béke és az igazság. De ha úgy hozta a sors, ők is összefogtak "egyszerű" élőlényekkel. Az ep2-ben eleve tanácskoznak Palpatine-nal és a lojalistákkal is jó viszonyt ápolnak. Yoda egyértelműen jó viszonyban van a wookie-kal, köztük is Tarffullal és Chewbaccaval. Szóval, ha a helyzet úgy hozta, foglalkoztak az egyszerű élőlényekkel, mint Qui-Gon. Annyi különbséggel, hogy Qui-Gon - furcsa mód a legelső párbeszéddel szemben - képes volt nagyobb távlatokban gondolkodni, a jövő lehetőségeit számba venni. Érdekes, mert a többi Jedi, Obi-Wan szavaiból gondolva, mintha eleve ezt a felfogást követték volna, mégis Jinn volt az, aki mind Jar Jarban, mint Anakinban egy később beérő "hasznot" látott. Főleg Binks esetében, akit Obi-Wan joggal tartott koloncnak, miután megkapták a Bongot, hiszen a végső csatáig semmi haszna sincs. Viszont amellett sem mehetünk el, hogy Qui-Gon is elhajtotta volna először Jar Jart, illetve még azt is megkérdezte, hogy van-e esze. Szóval azért Jinn-ben is volt nem kevés hagyományos Jedi felfogás. Szóval, a Jedik szerintem nem nézték le az egyszerű lényeket, hiszen ahogy Ody is írta, akkor nem tudták volna ellátni a feladatukat. Csak nagyobb perspektívában szemlélték a dolgokat, és olykor ebbe a nagyba nem vették észre a kisebb alkotóelemeket, mint Qui-Gon. Például, hogy a Köztársaság nem egy Galaxisból, hanem élőlények millióiból áll.
A Sith és a Jedik közötti erőegyensúlyt pedig szerintem legjobban a Yoda és Sidious közötti harc reprezentálja. Bár Yoda kudarcot vallott célja elérésében, nem vesztett, ahogy Sidious sem nyerte meg magát a csatát. A két egyenlő tudású fél nem bírt egymással. Kardforgatásban, tárgyak dobálásában ugyan úgy képesek voltak adni és kapni, míg végül a villámok köztük sültek ki. Ez az egyik legjobb szimbóluma a két fél erőegyensúlyára, hiszen Sidious nem tudta Yodát elérni, de Yoda sem tudta visszaadni. Az egyik maximálisan támadott, a másik maximálisan védekezett, és végül a két erő szó szerint kioltotta egymást. Hasonlóan érzem Obi-Wan és Vader összecsapását a Mustafaron, mikor egymást próbálják ellökni az Erővel, és ott is mindketten kitartanak, míg végül kioltják egymás erejét. Ez jól megmutatja, hogy egyazon tudás szintjén lévő felek közül az Erőben egyikük sem erősebb. A maximális különbség a fizikai kondíció és a harcművészetekben való jártasság lehet. Teszem azt a Maul vs Qui-Gon harcot csak az döntötte el, hogy Maul kora miatt sokkal jobb kondícióban volt, mint Qui-Gon, viszont ha Jinn fiatalabb lett volna, szerintem akár le is győzhette volna, hiszen nagyon jól bírta ellene a küzdelmet.
A tanításukban viszont lehetnek átfedések. Példának okáért mindkét fél nagy hangsúlyt fektet a fénykard kezelésére, bár a Sitheknél ez valószínűleg a többi tananyaghoz képest túlsúlyban van, addig a Jediknél feltételezésem szerint egyenlően eloszlik, vagy alul marad, illetve egy Jedi eldöntheti, mire fektet nagyobb hangsúlyt. Viszont mindkét fél tanul diplomáciát, csak éppen azt más-más módon használják. A Jedik béke-, a Sith káoszteremtésre. Sidiousnak ugyan úgy szüksége volt tárgyalási tudásra a "partnerei" meggyőzésére, mint a Jediknek egy-egy vitás kérdés elrendezésére. Ugyan így szerintem mindkét fél nagy hangsúlyt fektet az egyetemes tudásra, hiszen a Sith is hasznot húzhat abból, ha ismeri egy faj kultúráját (könnyedén megtalálható a gyengéjük), mint a Jedi. Az alapvető különbséget viszont én is egyértelműen az Erőhöz való viszonyuk tanításában látom. A Jedik partnerként, a Sithek eszközként kezelik. A Jedik védelemre és megismerésre használják, a Sith támadásra és elnyomásra.
Yodával én egyetértek abban, hogy a Sötét Oldal könnyebben járható. Sithnek lenni nem nehéz, és éppen ezért nem volt túl szerencsés példa a drog. A hatalom mámora örök, erre csak a való világban ezernyi példa van egy ország vezetésétől egy cég vezetéséig. Aki egyszer hatalomra jut, az nem igazán akar lemondani róla. Éppen ezért természetesen kialakul az üldözési mánia, mikor az ember mindenkiben az ellenséget látja, a rosszat, amit alapból nem nehéz keresni. A düh pedig végkép nem a legnehezebben fenntartható érzelem. Elég csak Vaderre gondolni, akinél a hibázás egyenlő volt a halálos ítélettel, még ha az a hiba nem is volt olyan triviális (gondolok itt Needa kapitányra, akit mintegy passzióból ölt meg). A Sötét Oldalnak éppen ez az egyik szépsége, hogy az alkotóelemei a legkönnyebben fenntartható emberi érzelmek. És koránt sincs arról szó, hogy ezeknek az érzelmeknek állandóan jelen kell lenniük, hanem inkább arról, hogy ha felbukkannak, akkor nem elfojtják, hanem szabadon engedik őket.
Nem is tudott róla. Hogyan várható el olyasmi, ami nincs is ismeretei birtokában. Nem tudta, hogy a fiú szerelmes, azt meg pláne nem, hogy Padméba.