Azt hiszem, alapvetően nálam is ez a baj, hiszen egyetlen egy fantasy mű van, ami teljes mértékben bejött és a mai napig szívesen veszem elő, ez pedig a Sárkányszív. Ezen kívül semmi. GyU, kétszer láttam, először nem tetszett, másodszorra, immár éberebb állapotban (először este néztem) már láttam benen fantáziát, de annyira továbbra sem fogott meg. Humort nem igazán találtam benne, a mászkáló fák, mezítlábas emberekék (alias hibbitok), kertitörpék, tündi-bündik meg nem vonzanak, legalábbis akkor nem, ha nem vágnak hozzájuk valami high-tech ketyerét.
Mert ugye a Star Wars sem másabb, csak paci helyett hajó van, gyűrű helyett Sötét Oldal, szimpla kard helyett fénykard, ork sereg helyett meg droid és klón sereg. A realitást azonban mindkettő elég sajátosan kezeli.
Szóval, nekem a high-tech-fantasy jön be, a szimpla nem. Ráadásul a GyU-nak még ott van az az írdatlan hossza is, amit nem tudok kibírni egy ültő helyembe. Nem visz rá a lélek (ugyan ez a King Konggal, tetszett, de a hosszúsága riaszt és a mozi óta csak egyszer néztem meg).