Pb!
Ha szerinted nem billent át egy kapcsoló, akkor javaslom nézd újra azt a jelenetet, mikor Anakin ezt mondja: "I pledge myself to your teachings." Csak nézd meg a szemét Christensennek. Tökéletes a játéka, mindent elárul. Ez egy spirituális dolog, és a sötét oldal kvázi megdelejezi, erre utal még Sidious remegő hangja is. Egyszer.
Másfelől. Sidiousnak valóban az elbizakodottság lett a veszte. Azt gondolta: Átállítottam Anakint, itt van most a fia. Biztos neki is ugyanaz a nyomógombja, mint az apjának. Kell egy kis kétségbeejtő csapda, kell egy fontos döntés, és már kész is a baj. Nem számolt olyan apró különbségekkel, hogy Luke-nak nem egy ellenszenves Jedi (= Windu) harcképtelenné tétele lenne kvázi a beugró a sötét oldalra, hanem a saját apjának a megölése, ami egy hangya picit más tészta. Továbbá azt sem vette figyelembe, hogy Luke-ot más motiválta, a szerettei valóban veszélyben voltak, de az igazán megmenteni való embert kérte meg Sidious, hogy ölje meg, ezen kívül pedig Luke-ban közel sem volt annyi hataloméhség, mint az apjában.
Végül, de nem utolsó sorban: Ahogy Ody is írta, Luke azért ment oda, hogy megmentse az apját. Sith-ség ide vagy oda, a megölését Luke csak és kizárólag kudarcként tudta volna feldolgozni a világos oldalon. Ez minden bizonnyal a bukásához vezetett volna, mert ugyanúgy szembe fordult volna korábbi önmagával, ahogy Anakin szembefordult Windu kézlevágásánál. Egy szó mint száz, Odyval itt abszolút egyetértek, és nem tudok elképzelni olyan forgatókönyvet, hogy Luke megölje Vadert, majd ne kerüljön a sötét oldalra. Egy ilyen sebezhető pillanatban Sidious már bizonyította, hogy a sötét oldallal meg tudja delejezni a delikvenst.