Coce, kérésed számomra parancs, most jöttem az Apocalyptoról
Először is leszögezném, hogy kimondottan nem bírom a filmeken a horroros-véres jeleneteket. Másodszor pedig, hogy ennek kapcsán nem vagyok ezen jelenetek nagy rajongója.
Az Apocalyptoban viszont volt nem is egy ilyen jelenet - Bomarr említette - de mégsem éreztem, hogy nekem ezt nem kéne néznem. Ezzel csak azt szeretném érzékeltetni, hogy engem magával ragadott az egész film. Bár lehet, hogy a szinészek - szintén Bomarr szavait idézve - amatőrök voltak, de nekem nagyon is áthozták a történetet a vászonról az agyamba, és nagyon tetszett. A képi világ és az állatok felvonultatása is bejött nálam. A Jaguár hihetetlenül szép volt, teljesen sokkolt. Gibson remekül bemutatta nemcsak a maja birodalmat, de a dzsungel veszélyét, élővilágát, stb. És a humor is rendjén volt (főleg az elején). A holdfogyatkozást pedig különös élvezettel figyeltem.
Mindez azonban nálam össz-vissz egy jó film kategóriáját idézte volna fel, azonban a vége nálam különös helyre emelte az alkotást, lévén realisztikusabbá vált az egész, megfoghatóbbá. Mivel imádom a törit, nagyon bejött.
Spoiler! --Kattints a megjelenítéshez--
Érdekesség, hogy amikor Jaguárék néztek a tenger felé, már tudtam, hogy mi fog következni, és ez elég érdekesen vette ki magát, lévén megosztottam a barátnőmmel is, és utána mindketten nagyokat néztünk, amikor feltűntek a hajók .Bomarr: Szerinted azok Columbusék voltak, vagy Pizzaroék vagy Cortezék?
Donát