Master

Örülök a pozitív visszajelzéseknek, így csak még jobban kell a könyv. A napokban fogok rendelni egy adagot. Én is reméltem anno, hogy ezeket a minőségi alkotásokat beleteszik a kánonba, de éthető, hogy nem akartak zúgolódást e téren. Viszont, mindig vannak kiskapuk, meg talán revizió lesz a Legends-Kánon ügyben is, hogy minél jobban fel tudják tölteni a világot. Hiába, most már nem lehet a semmiben lebegve hagyni a Sagát. Meg úgy tudom, a Disney-Lucasarts vezetősége is szimpatizál a korszakkal, az ősi idők műveivel.

Azért az Erő mindig tartalmaz meglepetéseket, ugyebár. Nem foglalkoznak vele egyelőnre, viszont míg a Saga környéki EU az új filmek és kánon könyvek miatt kukában landol, addig a Darth Bane korabeli és azelőtti EU felé folytonos nyitás és átvétel van utalások, említések formájában. Ott már látszik, hogy nem fogják a nulláról újrakezdeni a dolgokat, mint például az ep. 6 utáni korszakkal kapcsolatban. Kánon például a Százéves sötétség, a Sith illúzió és mágia(TCW, Yoda-szál), a Korriban, az első Régi Köztársaság, a Rakata Prime, a massasi templom felépítése stb. Folyamatosan erre építenek rá, és ez szimpatikus.

Nekem is a Legendsben ez a kedvenc részem. És ahogy elnéztem a kronológiát, és a kánon regényeket, efelé a Legends korszak felé nyitnak a leginkább a kánon alkotói. Bár ebben Luceno keze vastagon benne van, hála Istennek. Én mondjuk azt várom ettől a regénytől, hogy hozza azt a misztikus, spirituális hangulatot, amit a DotJ képregény.

Levegőt? Amúgy szerintem vagy hülyéskedett, vagy szimplán hozza a képregényes formát. A szuperhős képregényeknél, ahol többezer alternatív univerzum van, és kb bármit belegyurhatsz a világba, nem lesz tőle idegen, a crossover pedig olyannyira a a hangulat része, mint SW-ben a csillagromboló, ez abszolút elképzelhető gondolat. De az SW-ben, ahol folyamatos vita zajlik a kánon és a Legends helyzetéről, vizonyáról, mi nem az, mi az stb, és mindenki érthetően érzékeny arra, mi idegen a világtól, mi illik bele, ez elképzelhetetlen. Valaki csak felvilágosítja az öreget a két felfogás különbségéről.

Eléggé izgatott lettem mikor megláttam a Szukitsnál. Csak olvastam kritikát, hogy semmi Star Wrs hangulatot nem áraszt, játszódhatna akár egy teljesen más űropera univerzumban is. Azért gondoltam, rákérdezek.

Tim Lebbon Távoli csillagok c. művéről mi a véleményetek? Érdemes beszerezni? Engem mondjuk érdekelnek az ősi korszakok, az SW történelme, és ahogy látom, ez egy eléggé újszerű időben játszódik.

Hallottam olyan véleményeket, hogy az űrkutatás valamilyen szemszögből nézve hanyatlik, legalábbis az űrutazás területén, de a hagyományos űrkutatásnak állítólag leáldozott, mert nem találnak igazából "semmit". Kinek mi a véleménye, mi a helyzet jelenleg??

Rhúnföldieknek is hívják őket, a területeik miatt. A kalózok pedig umbari fosztogatók, ahogy hallottam.

Az Aljas nyolcas nekem tetszett, én annyira nem ismerem Tarantinot, nem vártam a filmtől sokat, a western műfajt pedig amúgy is szeretem. Maga a western környezet tálalása, a Vadnyugat hangulata ott van benne erősen, nekem átjött. Amúgy Tarantino miben olyan különleges, vagy megosztó, ez nekem kimaradt??

Engem talán azért sikerült eltalálnia, mert filmes volt, nem animációs. Bár az egyik csapat szerintem nagyon hasonlított a Warhammer 40K világának Tau fajához. Oké, nagyon szeretem a TCW-t, a Rebels se rossz, bár az tőlem messzebb áll eddig, de mégis csak animációs. Rám a filmek és a könyvek sokkal nagyobb EPIC BADASS hatást tudnak elérni, mint az animációs filmek. A filmekben élőbbek, realisztikusabbak a dolgok, és szerintem mélyebbek, komolyabban vehetők is. Nálam a TCW-ben csak a Yoda-szál tudott akkora hatást kiváltani, mint egy film. És én emiatt várom nagyon ezt a Boba Fettes sztorit, hogy végre ilyen formátumban köszönjön vissza a galaktikus alvilág. A Legendsből én a GenoHaradant látnám a Fekete Nap és persze a Huttok mellett a legszívesebben, valamilyen formában. Az szép nyitás lenne ahhoz, hogy kánonilag is benépesítsék az Ősi idők világát.

Az SW alvilágának témája engem is megfogna, bár Boba hozzám nem áll különösebben közel, viszont legalább jó alapot kapnánk arra, hogy egy újabb jól elmélyített hátterű karaktert kapjunk, aki bevezet minket a Star Wars újabb dimenzióiba. Szvsz, ahogy nekem a szenátusi jelenetek tetszetettek, úgy tetszene a TCW huttoknál is látott keresztapa feeling is. A különböző nagy bűnbirodalmak versengése, bandaháborúk, ilyenek pedig csak hab a tortán. Nagyon jó volt az ep. 7-ben Han sarokba szorulása két bűnbanda között, valami irtó jó hangulata volt azoknak a pofáknak. Ilyen jeleneteket szívesen viszont látnék, de "ütős" alvilági megbeszéléseket, kapcsolatokat is. Szerintem több van ebben az alvilág-témában, mint amennyit eddig láttunk, hogy felbéreltek, megölöd, slussz passz. Emellett számos személyes indítattást, kapcsolatrendszert fel lehetne hozni(efelé az egész felé a TCW-ben láthattunk nyitást az alkotóktól), vagy régi, szívlelt karaktereket, mint Cad Bane, Embo. De a címben tényleg a Boba Fett áll legjobban. Én sajnáltam az Underworld elkaszálását. Egy új dimenzióból nézhetnénk ezt a világot, ráadásul a Legendsből is sokat lehetne meríteni ehhez.

Megkésve, de én is írnék néhání dolgot. A film eléggé ambivalens érzéseket szült bennem. Nagyon jó volt megint Star Wars filmet látni, átélni, és habár én is eléggé kételkedtem a filmben, összességében nem volt rossz. Nekem viszont az eddigi 6-ból a leggyengébb sajnos. Túlságosan is nosztalgikus akart lenni, túlságosan OT akart lenni, túlságosan az OT rajongókat akarta megszólítani. Én 18 évesen, a PT-vel kezdtem az SW-t anno, nekem a két trilógiai már egy egészet alkot, nem tudom, nem is akarom ketté választani őket, ehhez én már fiatal vagyok, azonban titokban a PT szelleme azért közelebb áll hozzám. És a PT újítószelleme nagyon tetszett, újat akart mutatni, mást, amit az OT-ben láthattunk, és ez már csak elvében is nagyon ott van. Reméltem, valami ilyesmi irányba indulnak el most is, de látszott, hogy tartottak a PT relatív bukásától, és irtózatosan konformista módon indítottak. Számomra van igazság abban, hogy ez egy ep4 remake, mert tudták, hogy annak a sikerére lehet építeni. De nekem ez kevés. Nekem nem kizárólag a csillagrombolótól Star Wars a Star Wars. A karakterek egész jók, ez egy pozitívum, különösen Snoke tetszett, nagyon epikus gonosz, igazi sötét uralkodó zseniális hangulattal. Finn szintén szimpatikus volt, a humora tetszett, egy üde színfolt volt a filmben. Han és Chewie feltűnése ugye várható volt, mégis tűkön ülve vártam, mikor tűnnek fel, és mikor a Falconra mennek hőseink, már tűkön ültem, a film egyik legerősebb része volt a Falconnal való menekülés, nagyon izgultam. Han halála pedig erős jelenet. És szükséges. Rey középszerű hőskarakter számomra, de be kell vallanom, ez nem újdonság, a Főhösök nem szoktak megérinteni általában semmilyen filmben. Kylo karaktere viszont nagyszerűen indult, a vívódása, a belső harc, ez igencsak színesíti őt, és jó kontrasztban áll Vader "bennem nincs vívódás" kijelentésével. Hux tábornok pedig.... hát na, ilyen egy birodalmi főtiszt, erre mást nem is kell mondani. A helyszínek közül továbbra is az Ach'to viszi a prímet, és nem vagyok oda az újabb "sivatagról indul a sztori" húzással, viszont Luke remetebolygója óriási hangulatot adott át. A Csillagpusztitó furcsa. nagyon barón néz ki, jól van megcsinálva, de nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy ez egy Halálcsillag 3. Mért?? Mért kell ez??? Egy Birodalom sem olyan hülye, hogy ezt háromszor így megszívja. Ráadásul tovább erősítik ezt azzal, hogy méretben össze hasonlítják a Halálcsillaggal. Olyan, "nesztek, mutatunk még nagyobbat" érzésem volt. Viszont a Köztársaságra való lecsapás jelenete nagyon erős, ott megdobbant a szívem, látva az áldozatokat is. Összességében véve ez egy hármas film. vannak benne nagyon erős dolgok, ez kétségtelen, de nem túl eredeti. ez a vélemény szubjektív, nem áll szándékomban megbántani senkit.

Ha már bolygó, nekem az Ach'to volt a favorit, olyan még nem volt, hozzá hasonló sem volt, a hangulata, az, amit az az első Jedi Templomból tapasztaltunk, a misztika. Nekem az a pár perc sokkal többet jelentett, és nagyobb hatást gyakorolt rám, mint a Jakku. Bár nekem a peremvidéki sivatagok kötül csak az tetszett, amit a TCW-ben láttunk, a Tatooineból kicsit sok volt már a végére. Plusz ez egy óriási bolygó, szerintem nem kell mindenhova egy peremvidéki lepukkadt sivatag. De hangsúlyozom, ez az én véleményem, nem megbántani akarok senkit, és nem kell támadásba lendülni. Summa summarum, nekem sok volt a nosztalgia, tényleg jöjjön valami új, ahogy a Bajlós árnyakban. A poltikát én is hiányoltam, mert a Szenátus terme már csak megnézve is nagyon epic volt. A galaktikus helyzetből én is többet megnéznék, megannyi nagy központ van, ahova ki lehet térni. Nal Hutta például, vagy Coruscant.

A droidokat is programozzák. És mégis gyakorlatilag élőlényként reagálnak a dolgokra. Bár igaz, elég meglepő fordulat lenne, ha nem erősítették volna meg az ellenkezőjét. De szerintem nem marhaság. Hangoztak már el meredekebb elméletek is, akár ezen a fórumon. Maga Snoke egyébként a legjobb új karakter számomra, bár a neve elég gagyi lett, de a hangulata, az óriás megjelenés, a tibeti kántálásra hajazó háttérzene, a terem, a kinézet. Olyan hangulata van a karakternek, ami engem majdnem ledöntött a székről. Zseniális figura, hiába tudunk keveset róla. Hatalmas potenciál rejlik benne szerintem.

Nem tudom, nekem Jakku nagyon nem volt kreatív. Színtiszta Tatooine volt, szvsz csak azért alkották, mert szégyen lenne megint a Tatooinehoz vissza kanyarodni immár másodszor. De ugyanakkor kellett a sivatag, mert a Tatooine nosztalgikus és népszerű bolygó. De a Jakku, az én személyes véleményem szerint koppintás. Én egyébként szintén egy új irányvonalat várok a filmtől. Remélem, meg meri lépni az alkotógárda. A PT például igyekezett meglepni minket egy új perspektívával, nekem nagyon tetszett is, PT rajongó vagyok. De félek, a sok lehúzás miatt nagyon rámennek a nosztalgiafaktorra az OT irányába. Én is új kultúrákat, karaktereket, nézőpontokat várok, és ami külön nekem fontos, hogy többet megtudjunk a galaxis múltjáról, főleg a Jedi Rendet tekintve. Már megvan az első Templom, ami inkább remetefalura hasonlít, ami tetszik, éles a kontraszt a hanyatló Rend palotájával. Abban a korban a Jedik tényleg az Erőből éltek, politika nélkül. Ez akár alapot adhat az Erő még mélyebb bemutatására (hisz Luke útmutatást keresett, az ősöktől). És szívesen látnám a Kőztársaságot, illetve pár folytonosságot fenntartó visszautalást az előző két trilógiára.