Nute Gunray

Azért az értelmes és tartalmas diskurzushoz kell egy közös alap, amelyet mindenki elfogad.

Boldog születésnapot!

Így van, a Marvel által kiadott képregények első darabja. Eddig csak a Son of Dathomir volt kánon, de azt még a Dark Horse adta ki.

Tessenek rendezni a nők, ez a megoldás. De ha most az Oscar jelöléseknél is elkezdenénk kvótázni, az azért meredek húzás lenne.

Én nem vagyok teljesen meggyőzve arról, hogy később nem lesz szükség Leland munkájára. Most még persze nagy az egyetértés, meg az egységre való törekvés, de könnyen előfordulhat, hogy később egy film kedvéért, amely nyilván sokkal több profitot termel, felülírnak egy könyves történést. És akkor ugyanott tartunk, mint a Disney előtt, azaz kezdhetjük ismét rangsorolni és besorolni a különböző műveket.

Szerintem is elképzelhető, hogy Boyega pont a lángszórózás miatt szökik meg, valószínűleg besokallhatott. Azt pedig, hogy egy háborúnak mennyire része egy település felégetése, már láthattuk a TCW-ben is. A Birodalom demonstrálta a hatalmát.

Azért mert nem igaz. A jelölésnél ne legyen már alapkövetelmény, hogy nő-e, fekete-e az illető... csak az érdem számítson.

A Sötét Nagyúr nekem jobban tetszett, mint a Darth Plagueis.

Sky, isten vagy. Szerintem lesz rá igény...

Huh, hamar eltelt az egy év, már megint az a hiszti tárgya, hogy a jelöltek nagy része fehér és férfi... Egyébként a Lego movie-t én is hiányolom.

Na igen, a Coruscant Nights-sorozatot el is felejtettem, annak pedig örülnék, ha kijönne. Zillo, az általad említett művek (Tarkin stb.) magyar megjelenésére nagy esély van, hiszen azok immár canon-művek. Sky: elolvastam a TFU2 kritikádat, azt hiszem, meghozta a kedvemet, meg fogom rendelni.

Nekem tetszett a Denzel-féle Védelmező is.

Ha az idei könyveket terv szerint kiadják (Annihilation és társai), akkor a lényeg már úgy is megjelent Magyarországon. A Tatooine Ghost-ot és az X-szárnyúak magyarul meg nem jelent részeit pedig tovább siratom. A többinél (TNJO, FOTJ stb.) egyébként sem reménykedtem, hogy valaha olvashatjuk anyanyelvünkön.

No, akkor lehet, hogy én is teszek vele egy próbát. Eddig főleg az rettentett el, hogy az első könyv baromira nem tetszett, s tudom, hogy a folytatásnak még annyi sztorija sincs, mint a TFU 1-nek.

Needa kapitány személye is mutatja, hogy a Birodalom hadseregében nem csak arrogáns tisztek vannak. Nyilván vannak idealisták, s vannak törtetők is, de sok olyan tiszt is lehetett, aki az egykori Régi Köztársaság kötelékéből került át automatikusan az új államrendszer hadseregébe. Szerintem, a Klónháborúból kiindulva sokaknak ez a váltás nem is jelentett nagy változást. Valahogy úgy tudom elképzelni, hogy amikor a németek megszállták Franciaország egy részét és Párizst, a legtöbb ember ezt rezignáltan vette tudomásul, alkalmazkodva az új helyzethez. Az emberek csak nagyon kevés hányada képes nyíltan fellázadni a rendszer ellen. Needa kiállásával és bátorságával a régimódi köztársasági tisztet képviselte, akin az új zsarnoki rendszer már kíméletlenül átgázolt. No és a fejvadászok. Gyerekként Bossk rémisztő figurája maradt meg az emlékezetemben... kár, hogy rájuk több játékidő nem jutott.

Egyik örökbefogadott lánya, Katie Lucas azért íróként tevékenyen részt vett TCW epizódok elkészítésében, tehát az érdektelenség nála nem áll fenn.

Hajrá Donát. Sajnos ilyen lépést én sem engedhetek meg magamnak.

Remélem, Xizor visszakerül a kánonba.

Az enciklopédia engem sem érdekel túlságosan. A zillo által javasolt könyvek mindegyikét szívesen elolvasnám. Főleg a Yoda-regény tűnhetne izgalmasnak, bár 800 évet egy kötetbe sűríteni talán nehéz.

Én olvasmányosabbnak találtam a Bibliához képest. Vallástalan és valamelyest pragmatista emberként nekem ez volt a legfőbb szempont.

Pontozni egy vallási szöveget, azért meglehetősen vicces... mi alapján? Nem elég izgalmas, vicces? Vagy tele van teljesen ambivalens állításokkal?

Az lenne a cliffhanger, ha olyan személy lenne Fulcrum, akire egyikünk se számított (vagy csak nagyon kevesen). Sky erre gondolt.

Nem tetszik a magyar cím.

Wow nagyszerű

Igen, talán a sorozat leggyengébb részének azt tartom, hogy Traviss túlzottan a szívén viseli a szereplők sorsát s kényszeresen összehoz mindenkit mindenkivel. Ezt majd a későbbi kötetekben még inkább fogod látni. Ez egy tipikusan női írói húzás, ki nem állhatom... Szerintem se rossz, de nekem valami plusz hiányzik. Túl darabos a sztori, s a börtön feelinget sem érzem, pedig nagyon szeretem az ilyen történeteket.