Amit Ody is leírt, az volt vele a baj, legalábbis sokak számára. Gyakorlatilag a döntőre az a kérdés alakult ki, hogy melyik ország lesz homofób és melyik nem, attól függően, hogy hogyan szavaz a "művésznőre". Persze az Eurovízió soha nem az éneklésről szól (a skandináv és a posztszovjet országok általában egymásra szavaznak) és nem is kell komolyan venni, de a fair versenynek most már a látszatát sem adták meg. Már előtte lehetett látni, hogy sztárolják a szerepét túljátszó osztrákot, állandóan vele foglalkoztak, a műsorvezetőnő már majdhogynem simogatta... szóval alaposan megágyaztak ennek a győzelemnek. Az azért mindent elmond, hogy a tömegben a nemzeti zászlók mellett minden második lobogó az LMBT-mozgalom szivárványos zászlaja volt.
Hangsúlyozom, nem a mássággal van bajom, hanem az, ha ebből előnyt kovácsolnak teljesen jogtalanul. Meg az, hogy láthatóan nagyon igyekeznek minden ilyet a torkunkon lenyomni. Pedig a nemi identitás mindenkinek a saját magánügye kell, hogy legyen, úgy is írhatnám, a 4 fal között mindenki azt csinál, amit akar. Maga a szám szerintem tucatszám volt, ami senkit nem érdekelt volna, ha nem egy szakállas nő énekli.
Egyébként egy homoszexuális férfiról van szó, aki nőnek öltözött, de a szakállt megtartotta. Transznemű, olyan nincs, van férfi és nő.