Nosztalgikus érzések támadtak bennem, miközben néztem az epizódot, mivel az Onderon a kedvenc helyszínem volt a Kotor2-ben (amely maga különben nem valami nagy szám játék). Rögtön az első jelenetnél nem örültem annak, hogy a készítők ismét visszatértek azon szokásukhoz, hogy nem időrend szerint vetítik a részeket, hiszen Adi Gallia itt még életben volt, mégha csak jó szokásához híven a háttérben gubbasztott is (remélem nem arról van szó, hogy az animátorok benn felejtették a karaktermodellt a tanácsos jelenetben).
Akik eddig fanyalogtak Ahsoka és Lux kapcsolata miatt, azok most még inkább szidhatják Filoniék felmenőit, hiszen a Jedi-lány immár egy "szerelmi háromszögbe" csöppent. Féltékeny pillantás jószerivel volt mindkét lány részéről, de én ennek örültem, jó hogy továbberősítik ezt a szálat. Ahsoka egyre inkább a mestere útjára téved, aki ezt kezdi észrevenni (sajnos még felirat nélkül néztem, így nem értettem meg mindent e kapcsán, de hamarosan pótolni fogom a hiányosságaimat).
Az elején volt egy logikai bukfenc, hogy Lux anyja anno az Onderont is képviselte többek között, de akkor teljesen abszurd, hogy a bolygó eddig Köztársaság-párti volt (még ha nem is tagja magának a Köztársaságnak). A történet nem volt nagy szám, de ezt be tudom annak, hogy egy hosszabb sztorivonal felvezetését láthattuk csak egyelőre. Izis nagyon szépre sikeredett, és biztos, hogy a következő epizódban többet láthatunk belőle, így már nagyon várom. A rész felépítése nagyon emlékeztetett a Bounty Huntersre, de így is jól szórakoztam.
Az előzőre 8-ast adtam, ez szintén megérdemli ugyanezt a pontszámot.