Annak fényében ami történt, Palpatine tisztelheti Vadert.
Amikor még Anakin fiatal volt, Palpatine nagyon vágyott arra, hogy a sötét oldalra állítsa őt, tanítványaként. A mustafari eset után valamilyen mértékben csalódott tanítványában, de ennek ellenére sem adta fel. A sithek között az árulás egy normális, vagy talán méginkább: elvárt dolog. Vader sokáig nem akarta elárulni mesterét, és ebben eltért a többi sith tanítványtól. A hűség a birodalomban, a hadseregben nagyon fontos pozitívum, de ne felejtsük el, hogy a sithektől ez távol áll. Kihasználni mindent és mindenkit, a mestert addig követni, amíg a tanítvány elérkezettnek nem látja az időt az erőpróbára. Az hogy a fia iránti szeretet vezette Vadert az árulásra, mellékes. Az árulás ténye a lényeg, amit Vader érzelmei által vezérelve -teljesen helyes a sith világnézet szerint- megtett.
Palpatine -már amennyiben túlélte- büszkeséget érezhetett, hogy a tanítványa végül eljutott ide, és büszkeséget még amiatt is, hogy azért Őt, a sith leghatalmasabb nagyurát mégsem tudta legyőzni.