Anyám szokta mondani, most hogy már felnőttünk, hogy a gyereknevelés komoly diktatúra. Például megjegyezte, hogy ő, mint aggódó szülű ad egy keretet a gyermeknek, nekünk, amiben elvárja, hogy szabadon és önállósn mozogjunk. Ha feszegetjük a keretünk határait, nyomást alkalmaz vagy egy olyan helyzetet helyez kilátásba, amiről tudja, hogy azt fogjuk választani, ami nekünk kevésbbé kényelmetlen és neki a legmegfelelőbb. Na megártott a biokémia.................
Azta! Max két évvel lehet fiatalabb nálam és már alkesz és valszeg a Tiestó kaziért állt sorba mikor az észt osztották. Vagy ez nevelés kérdése? Sajnos ez az átlag, az egyetemeken is.
Egyébként, lehet zenére tanulni! Én népdalokat, komoly zenét hallgatok, hogy meditativ állapotba kerüljek, elmém lecsendesedjen.